A szocialista kormányok gúzsba kötötték Magyarország gazdaságát
Az ellenzék olyan ügyeket kér rajtunk számon, amelyek teljesítésére nem is mi vállaltunk garanciát, hiszen 2010-ben már az előző kormányzat által, 2007-ben levert „fejlesztési cölöpökkel” vettük át a kormányzást, hisz a fejlesztési források 60-70%-át már akkor lekötötték, közölte megkeresésünkre Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Hozzátette: egyedül az ellenzék olvassa ki a felfüggesztésből, hogy az, csak a szabálytalanságok miatt lehetséges.
37.5 milliárd forintnyi uniós forrás befagyasztásáról döntött Brüsszel. Miről vitáznak az Európai Bizottsággal, s mi lesz azokkal a pályázókkal, akik a szabálytalanságokat elkövették?
–Magyarország vitája az Európai Bizottsággal az előző, 2007-2013-as időszak uniós kifizetéseiről, tehát a múltról szólnak. E ciklus forrásainak kihelyezését 2015 végéig sikerült befejeznünk, ezt követően indult el az a pénzügyi elszámolási folyamat, amely végérvényesen lezárja az előző fejlesztési ciklust. A vita arról szól, hogy azok a pénzeket, amelyeket a magyar kormány már kifizetett a pályázóknak, teljes egészében Brüsszel fizeti-e ki. Akárhogy is zárulnak a viták, már minden eurocentjét hazahoztuk az előző ciklus, hazánk számára rendelkezésére álló keretének. Ez azért lehetséges, mert Magyarország a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban 8200 milliárd forintra kapott lehívási lehetőséget, a forint-euró árfolyamváltozása miatt, további 400 milliárd forintnyi felhasználható forrást nyertünk. Így a keretösszeg 8600 milliárd Ft lett. Mivel tudtuk, hogy a pénzügyi záráskor előkerülhetnek olyan ügyek, amelyekben nekünk vagy a Bizottságnak lesz igaza, a rendelkezésünkre álló keretre többletkötelezettséget vállaltunk; hiszen, ha úgy alakul, hogy a Bizottságnak lesz igaza, akkor - ha csak annyi pénzt helyeztünk volna ki a pályázóknak, mint amennyi Brüsszelből érkezhet - ezt a pénzt csökkentették volna a vitás tételek. A különbözet a költségvetésben rendelkezésre állt, így nem fedezet nélkül kötöttük le ezeket a támogatásokat. Erre készülve, és a költségvetés pozitív mérlege miatt is lehetőségünk nyílt arra, hogy mintegy 9700 milliárd forintot kössünk le különböző fejlesztésekre. A 9700 milliárdból kifizettünk mintegy 9200 milliárd fontnyi fejlesztési forrást. A 9700 Mrd Ft és a 9200 Mrd Ft között vannak például azok a projektek, amelyek a szakaszolás lehetőségével átkerülnek a 2014-2020-as ciklusra. Mintegy 620 milliárd forint van a számlán, ami a brüsszeli kereten kívüli kifizetés. 6 ügyről folyik a vita, amelyek kapcsán az esetleges korrekció („büntetés”), legrosszabb számítások szerint 200 milliárd forintot tehet ki, de szerintünk ezt tudjuk csökkenteni. Tehát a 620 milliárd forintos keretből bőven lehet rendezni a vitát. Ha az a forgatókönyv érvényesülne, amire eddig nem volt példa – tehát az, hogy mindenben Brüsszelnek lenne igaza - még akkor is 400 milliárd forintnyi pluszban vagyunk, ahonnan behozhatunk olyan számlákat, amelyek által garantálni tudjuk a 100%-os forráslehívást. Éppen ezért nem kockáztatunk ezzel a vitával egyetlen Magyarországnak járó centet sem. Azért sem kockáztathatunk, mert ha az Európai Bizottság bármilyen pénzt megpróbál visszatartani, akkor egyrészt benyújtunk olyan számlákat, melyek más projektekből származnak, másrészt a visszatartást csak úgy tehetik meg, ha konkrétan megjelölik a szabálytalanságok helyét a fejlesztésekben, s ilyenkor a kormány ezeket pénzeket visszaköveteli azoktól, akik elkövették a szabálytalanságokat. Tehát közpénz semmiképpen sem kerül veszélybe. A kérdés már csak az, hogy a Bizottság ezeket a tételeket fizeti-e ki, vagy más tételeket a túlvállalási keretből, illetve, hogy nekünk kell-e szabálytalan forrásfelhasználás miatt a pályázóktól visszakövetelni pénzeket. Kiemelendő, hogy a költségvetési pénzeket megóvtuk, s minden pénzt, ami Brüsszeltől érkezhetett, azt hazahoztuk Magyarországra.
A pályázókat a Bizottság és a kormány közti vita mennyire érinti?
–Semmilyen formában sem érinti őket a vita, mert a pályázók 2015 végéig megkapták ezeket a kifizetéseket. Őket ez a vita csak akkor érintheti, ha kiderül, hogy maguk a pályázók követtek el szabálytalanságot. Akkor a kormány a szabálytalanság mértékéig követeli vissza tőlük a kifizetett összeget.
Nem tartanak attól, hogy a bírságok miatt presztízsveszteség éri a kormányt?
–Magyarország volt az egyetlen olyan állam, amellyel kapcsolatban az EU még másfél évvel a ciklus zárása előtt is hatalmas forrásvesztést prognosztizált. Ha megvizsgáljuk a 2010-es kormányígéreteket a 2007-2013-as fejlesztési ciklus vonatkozásában, abban olvasható: garantáljuk minden forrás hazahozatalát. Azért nem arra vonatkoztak az ígéretek, hogy tartalmilag is felelősséget vállalunk a rendszerért, mert az alapokról nem mi kötöttünk megállapodást. Szerintünk az alapok voltak hibásak. Azt a vállalásunkat, melyet a teljes körű forráslehívás irányába tettünk, úgy teljesítettük, hogy a régióban azokat a tagállamokat is megelőztük, amelyek még a ciklus során is előttünk jártak a források lekötésében, kifizetésében. Magyarország a kerethez képes 8%-kal több forrást kötött le. A lengyelek érték el a 100%-ot, míg a csehek, a szlovákok és a románok a teljes keretnek csak kisebb részét tudták lehívni. Vállalásunkat teljesítettük. Ma olyan ügyeket kérnek rajtunk számon, amiket nem mi vállaltunk, s amiknek teljesítésére nem is vállaltunk garanciát, hiszen amikor 2010-ben átvettük a kormányzást, a fejlesztési források 60-70%-át már rég lekötötték. Ha valakit presztízsveszteség érhet, az nem a jelenlegi kormány, hanem az a baloldali garnitúra, amely gúzsba kötötte Magyarország gazdaságát.
Medveczky Attila