Magyarország továbbra is Európa egyik legbiztonságosabb úti célja
A belföldi vendégéjszakák dinamikus növekedése 2016 első hónapjában is folytatódott. Az elmúlt év végén tapasztalt enyhe visszaesést követően pedig januárban ismét markáns bővülésbe fordult a beutazó forgalom is. Dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár megerősítette, hogy a jövőben a turisztikai szakterület a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik, illetve létrejön a Magyar Turisztikai Ügynökség, mely a turizmussal és vendéglátással kapcsolatos, döntően marketing és termékfejlesztési feladatokat lát el.
Minek köszönhető, hogy 2016. első hónapjaiban növekedett az idegenforgalom?
–A KSH adatai szerint januárban a vendégek száma 7,8 százalékkal, a vendégéjszakáké 6 százalékkal, a szállásdíj-bevételek pedig 4,1 százalékkal haladták meg a 2015. januári, egyébként szintén kedvező adatokat. A januári növekedés egyrészt a továbbra is kiegyensúlyozottan emelkedő belföldi turizmusnak, másrészt néhány küldőpiacunk kiemelkedően jó teljesítményének volt köszönhető. Különösen egyes görögkeleti vallású küldőpiacainkról tapasztalunk növekedést. Idén januárban például az ukrán vendégéjszakák 25 százalékos bővülését mutatják a statisztikák, ami az ottani gazdasági-politikai helyzetre tekintettel különösen figyelemreméltó. A görögkeleti vallású országokban a karácsonyi ünnepkör mélyen belenyúlik a januárba, így akik nálunk töltik a szilvesztert – ami lényegében egybeesik az ortodox karácsonnyal – azok az év első hetét is itt töltik. Az oroszok körében igen népszerű Hévízre öt charter-járat is hozott vendégeket, akik „szilveszteri csomag” keretében a fürdővárosunkban töltötték az ünnepeket. De a szomszédos országok mindegyikéből jelentős mértékben nőtt az év eleji beutazók száma. Közülük a legnagyobb növekedést az ukrán (+25,3%) és a szlovák (+23,9%) vendégéjszakák számában tapasztalhattuk.
Ez a tendencia egyaránt érvényes mind a belföldi mind a külföldi vendégéjszakákra?
–Igen, a belföldi és a külföldi vendégéjszakák száma is nőtt januárban, előbbi 6,1%-kal, utóbbi 5,8%-kal.
A SZÉP Kártya is hozzájárult a belföldi forgalom növekedéséhez?
–Abszolút, januárban a kereskedelmi szálláshelyeken közel 900 millió forint értékben fizettek SZÉP Kártyával, ami a magyaroktól származó szállásdíj-bevétel közel ötödét adta. Különösen a belföldi vendégforgalomra építő vidéki szolgáltatók számára létfontosságú a kártya generálta forgalom. Az idei első két hónapban a munkáltatók 10,9 milliárd forintot töltöttek fel a Széchenyi Pihenőkártyákra, ami a tavalyi év azonos időszakához képest több mint 22 százalékos növekedés. A költés ebben az időszakban még ennél is dinamikusabban, 26 százalékkal emelkedett, elérve a 10,4 milliárd forintot. A feltöltés összege tavaly már meghaladta a 90 milliárd forintot, ami rekord volt a kártya történetében. Mostanra már 26 500 munkáltató közel 1 millió 300 ezer dolgozója használ SZÉP Kártyát.
A külföldi turisták januárban átlagosan hány napot töltöttek Magyarországon?
–Két és felet, januárban 255 ezer külföldi vendég 644 ezer éjszakát töltött a szálláshelyeken.
Főleg a fővárost és a nagyobb városokat keresték föl?
–A külföldi turistákat illetően általánosságban elmondható, hogy legjellemzőbb turisztikai célpontjuk Budapest, ahol a szállodák vendégei kilencven százalékban külföldiek. E mellett az ország többi turisztikai desztinációjának külföldi látogatottsága is növekszik, amit a számok is igazolnak; a külföldi vendégéjszakák száma a kilenc turisztikai régióból – Dél-Dunántúlt leszámítva – nyolcban emelkedett.
Küldőpiacaink közül az év elején honnan mérték a legnagyobb forgalomnövekedést?
–Második legfontosabb küldőpiacunkról, Ausztriából 15,7%-kal több turista érkezett hazánkba, mint egy éve ugyanekkor. A harmadik helyen álló Olaszország 5%, az ötödik Egyesült Királyság 4,7, a hatodik Románia 16,4, illetve a hetedik legjelentősebb küldőország, Csehország 16,9 százalékkal növekedett. Külön érdemes még kiemelni Kínát, ahonnan 143%-kal (!) több vendégéjszakát regisztráltunk, mint tavaly ilyenkor. A kínaiak 13 559 vendégéjszakával felkerültek a 15. helyre a küldőpiaci toplistán.
Az előzetes várakozások szerint idén mennyivel nőhetnek a turisztikai bevételek?
–A turisztikai bevételek alakulását számos olyan körülmény befolyásolja, amire sem a magyar államnak, sem az iparági szereplőknek nincs ráhatásuk, így a növekedést prognosztizálni szinte lehetetlen. A szakértők legóvatosabb becslései szerint is mintegy 5-6 százalékos növekedést remélhetünk a 2016-ra, ami az előző évek dinamikusan emelkedő tendencia folytatódását jelenti.
Az előző években hogyan alakult a turizmus GDP-hez való hozzájárulása
–A KSH utoljára 2012-re vonatkozóan tette közzé a turizmus GDP-hozzájárulását és foglalkoztatásban betöltött szerepét bemutató ún. turizmus szatellit számlát. Eszerint 2012-ben a turizmus a közvetlen és közvetett hatást is figyelembe véve a GDP 9,3%-át adta, és a foglalkoztatottak 12,1%-ának (mintegy 450 ezer embernek) adott munkát. A legfrissebb nemzetközi kimutatások szerint a turizmus részesedése a hazai GDP-ből immár átlépve a jelképes 10 százalékos küszöböt, elérte a 10,3 százalékot. Ez a szám reális lehet, hiszen az ágazat évek óta a nemzetgazdaság átlagos növekedését háromszorosan meghaladó bővülést produkál.
A Szent Márton-év és a reformáció emlékéve mennyi turistát vonzhat?
–Az Európa Tanács 2005-ben a Szombathelytől Tours-ig vezető útvonalat Európai Kulturális Útvonallá nyilvánította, hogy bemutassa Európa legnépszerűbb szentje, Szent Márton életét és kultuszának kiemelkedő emlékeit. A Szent Márton év kapcsán arra számítunk, hogy megélénkülhet a beutazóforgalom a Szent Márton út mentén fekvő európai országokból. A zarándok- és vallásturisztikai helyszínek, hálózatok bekapcsolása a turisztikai kínálatba – melyet a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban jelentős EU-s források is támogatnak – erősítheti az egész Kárpát-medence magyar vonatkozású kulturális örökségének szélesebb körű bemutatását.
Hogyan hat a hazai turizmusra a nemzetközi migránshelyzet és az orosz embargó?
–A turizmus a béke iparága, és ha csak a párizsi vagy brüsszeli merényletekre gondolunk, ugyan ki tudná megjósolni, hogy az évek óta tartó európai és hazai turisztikai konjunktúra meddig tart, az események mennyire késztetik otthonmaradásra a turistákat? A francia beutazó forgalom kisebb visszaesése egyértelműen összefügg a terrortámadásokkal, mint ahogy az orosz vendégforgalom egy éve tartó csökkenése is az orosz devizaárfolyam romlásával és a vásárlóerő csökkenésével. Hazánkkal kapcsolatban ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy Magyarország továbbra is Európa egyik legbiztonságosabb úti célja, ahol a ránk jellemző hagyományos vendégszeretettel várják, és magas színvonalon kiszolgálják az ide érkező turistákat. Az Oroszország elleni uniós embargó elsősorban a magyar exportot érinti, az orosz beutazó turizmusra nincs közvetlen hatással.
Miként tervezik a turisztikai ágazat állami átszervezését?
–A kormány döntésének értelmében a turisztikai szakterület a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz fog tartozni, illetve létrejön a Magyar Turisztikai Ügynökség, mely a turizmussal és vendéglátással kapcsolatos, döntően marketing és termékfejlesztési feladatokat lát majd el. A turisztikai állami feladatok ellátására, valamint az Ügynökség tevékenységének koordinálására kormánybiztost neveznek ki.
Medveczky Attila
