A nemzetpolitika középpontjába a gazdasági kérdéseket állítjuk
A szülőföldön kell megerősíteni a határon túl élő magyarokat, és bástyaként kell rájuk tekinteni. Így Székelyföldre, a „kis Magyarországra”, és a kárpátaljai magyarságra is, ami olyan hídfőállást jelent számunkra, amit nem veszíthetünk el. A különböző programokkal a magyar állam gazdasági, szellemi és jogi értelemben is gyarapítja Kárpátalja magyar közösségét – közölte Dr. Grezsa István, Kárpátalja fejlesztéséért felelős kormánybiztos, s hozzátette: nem csak a magyar, hanem a többségi közösségeket is segítjük, hiszen Kárpátalján a szegénység nem nemzetiségfüggő.
Hivatását tekintve orvos. Mi a diagnózisa a határon túli magyarság lelki állapotáról?
–A diagnózisom az, hogy fogyunk, s ezért is különösen veszélyeztettek a határon túli magyar közösségek. Az anyaországban sem elegendő a lakosság lélekszáma, ráadásul lelki állapotunk lényegesen rosszabb, mint történelmünk sokkal veszélyesebb időszakaiban. Gondolhatunk például az ’50-es évekre. 1956-ban mutatta meg utoljára legszebb arcát a magyarság. Tehát lelkileg a magyarság sokkal jobb állapotban volt az ’50-es években, mint a 21. században. Ebben az értelemben nincs különbség a határon belüli és túli közösségek között. Egyre inkább bebizonyosodik, és nem csak az uniós tagság miatt, hogy sorsunk, jelenünk, jövőnk teljes mértékben párhuzamos a határon túli közösségekkel.
Tudnak-e javítani a határon túli magyarság lelki állapotán?
–A rendszerváltással megszabadultunk attól a kommunista szemlélettől, hogy nem kell foglalkoznunk a határon túli magyarokkal, mert akkor beleszólunk egy másik ország belügyébe. Lelki értelemben az egymásra találás örömétől, a kulturális, az anyaországgal ápolt kapcsolatoktól, vagy bármilyen szociális, egészségügyi támogató programoktól eltekintve is, új dimenzióba került a magyar-magyar kapcsolattartás. Azzal tudjuk leginkább a lelki állapotunkat javítani, minden jó program folytatása mellett, ha a nemzetpolitika középpontjába a gazdasági kérdéseket állítjuk. Tehát, ha valaki magyar, és fel is vállalja a magyarságát, azáltal élvezzen gazdasági előnyt is. Hiszen Trianon óta, ha valaki magyarnak vallotta magát, csak hátrányos megkülönböztetésben volt része.
Mit tudunk adni a szülőföldön való boldoguláshoz?
–Az alaptörvény határozza meg a nemzetpolitikát: kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túl élő magyarság sorsáért. Ezt próbáljuk meg teljesíteni. Szintén alapkérdés, hogy a kettős állampolgárságot könnyített honosítással megszerezhetik a külhoni magyarok. Ebben a vonatkozásban a Felvidék számunkra nagy fájdalmat jelent, mert a szlovákokkal való jó államközi kapcsolatok ellenére nem sikerül előrelépnünk a kettős állampolgárság ügyében. Ellenpélda: Ukrajnában hivatalosan tiltott a kettős állampolgárság, de ezt a hatóságok nem ellenőrzik, sőt a konzulátusok körül kígyózó sorokban állóknak segítenek.
Ilyen lazán kezelik Ukrajnában a kettős állampolgárságot?
–Érdekes, keleti világról van szó: miközben a törvény tiltja, addig a parlamenti képviselők többsége kettős állampolgárságú. Egyik ukrán oligarcha még büszkén ki is jelentette, hogy rá nem vonatkozik a törvény, mert ő hármas állampolgár. Tudomásul vette az ukrán állam, hogy Magyarország a román állampolgársági törvényhez hasonlóan könnyített honosítást vezetett be. Ez számunkra azért döntő kérdés, mert ha Trianonnal kapcsolatosan jogosan csak veszteségeinkről, és fájdalmainkról beszélünk, akkor látnunk kell, hogy minden Kárpát-medencei velünk élő tejtestvérnép fogy, és csak nekünk magyaroknak jelentenek tartalékot a határon túli magyar közösségek. Ez nem azt jelenti, hogy ki kell üríteni ezeket a területeket – elhangzottak ilyen vélemények is az elmúlt évtizedekben –, hanem a szülőföldön kell megerősíteni a határon túl élő magyarokat, és bástyaként kell rájuk tekinteni. Így Székelyföldre, a „kis Magyarországra”, és a kárpátaljai magyarságra is, ami olyan hídfőállást jelent számunkra, amit nem veszíthetünk el. Nem csak azért, mert 1100 éve folyamatos ott a magyar jelenlét, hanem mert olyan erős, ütésálló közösségről van szó, ami az elmúlt 100 esztendőben hat ország kormányázása alatt élt. Ha 150 ezernyi magyar onnan eltávozik, akkor sor kerül a többi nemzetrészben is erre a megfogyatkozásra, s utána csak idő kérdése, hogy az anyaországban mikor tűnik el a magyar szó.
Miből finanszírozza a kormány a határon túli gazdaságfejlesztési programot?
–2015-ben a magyar kormány 2,5-3 milliárd forintot folyósított a hagyományos támogatáspolitika révén a kárpátaljai közösségeknek. Ez pozitív diszkrimináció, ami már évek óta zajlik Kárpátalja vonatkozásában. Ezen felül indulnak olyan új, nagyszabású programok, amelyek akár döntő mértékű beavatkozást jelenthetnek. Ilyen a délvidéki mintára megvalósuló gazdaságfejlesztési program, amelynek még a végleges keretösszege nem került kihirdetésre. Valószínűleg 2 milliárd forintos hazai költségvetési forrásból a program már idén elindul, együttműködésben az ottani partnereinkkel. Azt várjuk, hogy a program hatására egyre több kárpátaljai magyarban ébred fel a remény, hogy érdemes, és lehet a szülőföldön boldogulni. A magyar állam a szociális jellegű program keretében most is fizetés-kiegészítéseket juttat egyházi személyeknek, magyarul beszélő egészségügyi dolgozóknak, magyar iskolák, művészeti oktatási intézmények pedagógusainak – összesen 1 milliárd forintnyi értékben. Ez nem egyszeri alkalom, mert ez az összeg beépül a jövő évi költségvetésbe, mint alanyi jogon járó fizetés-kiegészítés. Ezek mellett indul el a gazdaságfejlesztési, és a „2016 külhoni magyar fiatal vállalkozók éve” program, s az utóbbi esetében is pozitívan különböztetjük meg Kárpátalját. A felsorolt programokkal a magyar állam gazdasági, szellemi és jogi értelemben is gyarapítja Kárpátalja magyar közösségét.
A kormánybiztosság munkájának fontos része, hogy nem csak a magyar, hanem a többségi közösségeket is segítjük, hiszen Kárpátalján a szegénység nem nemzetiségfüggő. A kormány ezért magára vállalja az ukránok „Petőfijének”, Tarasz Sevcsenkónak Beregszászban emléket állító szobor öntési költségeit. A galíciai Tuholka faluban, ahonnan ingyen visszakaptuk a vereckei millenniumi emlékmű darabjait, görög-katolikus sziklakápolnát építünk. Emellett a magyar nyelv iránt Kárpátalja ruszin-ukrán lakói körében az utóbbi években megnőtt érdeklődésre való tekintettel a magyar kormány támogatja egy ingyenes magyar nyelvoktató program indítását május 1-től a megye 62 településén élők számára. Jelenleg 1000 ukrán gyermek tanul az iskolarendszeren belül magyarul, valamint 500 felnőtt és diák szakkör, vagy hétvégi iskola keretei között – nem csak a Kárpátok innenső oldalán, hanem azon túl, így Kijevben és Lembergben is.
A kormánybiztosság feladata a pénzfelhasználás ellenőrzése?
–Alapvető kérdés, hogy olyan országról van szó, ahol a közösségi érdek egyéni érdek nélkül nehezen értelmezhető. Ebben a környezetben kell azt garantálnunk, hogy az európai politikai-pénzügyi kultúrához igazodva, mivel költségvetési pénzekről van szó, az utolsó forinttal is elszámoljanak a támogatottak. Most dolgozzuk ki ennek a lebonyolítási formáját. A kiváló magyar-szerb államközi kapcsolatoknak is köszönhető, hogy Délvidéken jól halad a gazdaságfejlesztési program, jelenleg bírálják el a pályázatokat, s az első nyertesekkel kötött szerződéseket napokon belül aláírja Orbán Viktor Miniszterelnök úr. Kárpátalja esetében erőteljesen meg kell vizsgálnunk, hogy a helyszínen, vagy az anyaországon belül bonyolítsuk le a pályázatokat. Azért is szükséges ez a vizsgálat, mert például a pedagógus-fizetéskiegészítéseket minden különleges indok nélkül 16%-os adóval sújtotta az ukrán állam. Ez egy segély esetében lehet persze jogszerű, mégis azt gondolom, hogy a magyar költségvetési forrásokat a vállalkozókhoz kell eljuttatnunk, ahelyett, hogy beleöntenénk az ukrán központi büdzsé feneketlen kútjába.
Indulnak magyar osztályok is a szórványban lévő településeken?
–Két folyamat zajlik párhuzamosan. A többség igényéről a magyar nyelv megtanulására, és a szórványvidékeken tapasztalható óriási nyelvvesztésről. A kőrösmezei, rahói szórványban ugyanúgy a többség nyelvén beszélnek egymással a magyar gyerekek, mint például a Csángóföldön. Ezért a nyelvoktatási programunkba belevettük a szórványban élők nyelvvesztésének lelassítását, megállítását. Ez azonban nekünk nem elég, ezért a hagyományos nemzetpolitikai támogatási rendszeren belül keressük a beavatkozási formákat. Az egyik lehetőség a Petőfi Sándor Program, melynek keretein belül öt ösztöndíjas utazik Kárpátalja szórványközösségeibe. Felvetettük a vándortanítói program beindítását is, amely által az ukrán nagyvárosokban megoldható lenne a magyar nyelv oktatása. A friss, fiatalos nyugdíjas tanárok ösztöndíj programján is gondolkodunk.
A szórványiskolákban tanítók bére elképzelhetetlenül alacsony a magyar pedagógusokéhoz képest. Mit tud tenni a magyar állam?
Ennek a kormányzatnak szerintünk korszakos intézkedése a kettős állampolgárság intézményének bevezetése. A könnyített honosítás hogyan hatott a határon túli magyar közösségekre?
–825 ezren szerezték meg, vagy kapták vissza magyar állampolgárságukat a külhoniak közül, amire büszkék vagyunk, de szólnunk kell a negatív tendenciákról is. Délvidéken, a nem uniós országban élő magyarokat a kettős állampolgárság felvétele hozzásegítette a könnyebb európai munkavállaláshoz. Kárpátalján azonban a kettős állampolgárság sokszor életmentésként működött a férfiak számára, akik elkerülték a kelet-ukrajnai harcok idején a behívót. Délvidéken nagyon komoly hagyománya van a vendégmunkának, még a jugoszláv időkből. A kutatási adatok azonban bíztatóak, mert a külföldön dolgozók körében a magyarok szeretnének a leginkább hazatérni szülőföldjükre. Ezért is hibásnak tartom azt a megállapítást, hogy a kettős állampolgársághoz rendelt magyar okmányok miatt vándoroltak el a fiatalok a magyar közösségekből. A magyar állampolgárságot nagyon sokan megszerezték a tengeren túl élők közül is, ezért ma már nem jelenthető ki az sem, hogy nyelvében él a nemzet. Nem tartom kevésbé magyarnak a magyarul nem tudó, de a magyarságát megvalló amerikai unokát, mint azt, aki a határon túl megőrizte és használja a nyelvét.
A nemzeti érzés felizzása érezhető ezekben a programokban, de elegen és elég erővel dolgozunk-e megvalósításukon?
–Mindegyik minisztériumnak vannak nemzetpolitikai célkitűzései, feladatai. A nemzetpolitika hatékony irányítására több lehetőség nyílhat. Vannak, akik önálló külhoni magyar minisztérium felállítását szeretnék. Mások úgy vélik, hogy mindegyik kormányzati szerv járuljon hozzá a nemzetpolitikához. Ezeket a kérdéseket majd az élet megoldja. Azt mindenesetre hatalmas előrelépésnek tartom, hogy az anyaországban élők elfogadták a tényt, természetes dolog, hogy a határon túl is élnek magyarok, akiknek segítenünk kötelességünk. Tehát végre túlléptünk a bűnösen hibás kádári doktrínán.
Papolczy Gizella - Medveczky Attila