Elősegítjük a fogvatartott társadalomba való sikeres visszailleszkedését
A büntetés-végrehajtás adatai szerint bevált a reintegrációs őrizet, senki sem került vissza a rácsok mögé új bűncselekmény miatt azok közül, akik eddig szabadultak a korábbinál enyhébb fokú kényszerintézkedésből – közölte szerkesztőségünkkel Schmehl János, a BvOP országos parancsnokának biztonsági és fogvatartási helyettese.
Kik számára teremtetett új lehetőséget a reintegráció, mint új jogintézmény?
–2015. április 1-jén lépett hatályba a reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályozás a büntetés-végrehajtásnál. A büntetés -végrehajtási kódex szerint, ha a szabadságvesztés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható, a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy kizártsága esetén a szabadulás várható időpontja előtt legfeljebb hat hónappal reintegrációs őrizetbe helyezhető az az elítélt, akit első alkalommal ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre, aki öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztését fogház- vagy börtönfokozatban tölti, és aki a reintegrációs őrizetbe helyezést vállalja. A reintegrációs őrizet alkalmazása iránt, továbbá az elítélt kérelme esetén a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak. A reintegrációs őrizet az elítélt szabadságának teljes elvonását megszünteti, de mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza. Reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet az elítélt csak az elrendelő határozatában meghatározott célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés, oktatásban, képzésben való részvétel vagy gyógykezelés céljából, az ott meghatározott időben és az úti cél meghatározása mellett hagyhatja el. Lényeges, hogy a reintegrációs őrizetben töltött időtartam a szabadságvesztésbe beszámít. Az új jogintézmény a társadalomra kevésbé veszélyes bűnelkövetők számára teremtett lehetőséget, hogy szabadságvesztésük utolsó hat hónapját elektronikus nyomkövető alkalmazásával az általuk megjelölt és büntetés-végrehajtási bíró (bv. bíró) által engedélyezett ingatlanban tölthessék, amennyiben az a jogszabályok által meghatározott kritériumoknak megfelel. Az őrizet bevezetésével a büntetés-végrehajtás eszköztára jelentősen kibővült a progresszív szabadságelvonás, a fokozatosság, a normalizáció, a káros hatások minimalizálása és a sikeres társadalmi visszailleszkedés elősegítése tekintetében.
Vannak kizáró passzusok?
–Természetesen. A Btk. tételesen felsorolja azokat a bűncselekményeket, melyek eseten nem alkalmazható a reintegrációs őrizet, ilyen például: szándékos emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, testi sértés (a könnyű testi sértés kivételével), emberrablás, kényszerítés, szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, közösség tagja elleni erőszak, hivatalos személy elleni erőszak, terrorcselekmény, rablás. A reintegrációs őrizet feltételeit konjunktívan sorolja fel a törvény, vagyis valamennyi feltétel együttes fennállása szükséges, hogy alkalmazására sor kerülhessen. Azon elkövetők esetében, akiket több mint 5 évre ítélnek nem erőszakos cselekmény miatt, vagy akiket erőszakos cselekmény miatt például csak 3 évre ítélnek el, a reintegrációs őrizet már nem alkalmazható. De ugyanígy nem részesülhet ebben a kedvezményben az a lopás miatt 1 évre ítélt elkövető sem, akit korábban már akár egyszer is szabadságvesztéssel sújtottak. A reintegrációs őrizet kizárólag elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazása mellett biztosítható. Ehhez elengedhetetlen, hogy a végrehajtására kijelölt ingatlan rendelkezzen elektromos hálózattal és folyamatos tápellátással, valamint az elektronikus távfelügyeleti eszközök adatforgalmazásához szükséges hálózati lefedettséggel és jelerősséggel. Magát az elektronikus távfelügyeleti eszközt pedig a büntetés-végrehajtási intézet személyi állományi tagja helyezi fel az elítéltre. A BVOP a jogintézmény alkalmazását megelőzően oktatást szervezett valamennyi érintett szakterület részére, valamint koordinálta az ezzel összefüggő feladatok végrehajtását. A központi továbbképzéseket követően a bv. intézetek helyi oktatások keretében készítették fel a személyi állományt. Az elítéltek a reintegrációs őrizet alkalmazásának lehetőségéről és feltételeiről részletes tájékoztatást kaptak a fogvatartotti fórumokon, a reintegrációs tisztek által szervezett csoportos foglalkozásokon, a zárt rendszerű televíziós csatornákon és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők írásos tájékoztatóiból. A büntetés-végrehajtási szervezet felkészülten kezdte meg az új jogintézmény bevezetéséből adódó feladatok végrehajtását. Az első kérelmet a Szegedi Fegyház és Börtönben engedélyezték, az őrizetbe helyezésre a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben került sor, 2015. május 8-án.
Mennyire bővült az ügyek száma?
–A számadatokat elemezve megállapítható hogy az előzetes várakozásnak megfelelően folyamatosan emelkedett az ügyek száma. Az elmúlt egy évben 816 ügy keletkezett. Ebből 733 esetben az elítélt vagy védője kérelmére indult az eljárás, 83 esetben pedig a bv. intézet kezdeményezte a jogintézmény alkalmazását. A bv. bírók összesen 316 ügyben hoztak engedélyező határozatot. Jelenleg 114 fő áll reintegrációs őrizet hatálya alatt, 196 fő esetében pedig az alkalmazás eredményesen lezárult, az elítéltek szabadultak az őrizetből. Eddig mindössze öt esetben került sor a reintegrációs őrizet alkalmazásának megszüntetésére, négy elítélt esetében a szabadságvesztést megelőzően elkövetett másik bűncselekmény volt az ok, egy esetben pedig az első fokú engedélyező határozatot a másodfokon eljáró bíróság megváltoztatta a bv. ügyész indítványa alapján. A távfelügyeleti eszközök adatai és a büntetésvégrejatásipártfogó felügyelők által végrehajtott ellenőrzések tapasztalatai alapján a reintegrációs őrizetbe helyezett elítéltek együttműködőek, a jogintézmény alkalmazása jelentős mértékben hozzájárul az eredményes társadalmi reintegrációjukhoz. A rendelkezésünkre álló információk szerint a reintegrációs őrizetből szabadulók egyike sem került bv. intézetbe új bűncselekmény elkövetése miatt, ezáltal visszaesésről esetükben egyelőre nem beszélhetünk. A jelenlegi szabályozás mellett, a fenti adatokat, valamint a fogvatartotti nyilvántartás adatait figyelembe véve elmondható, hogy a következő három évben várhatóan 110-120 fő körüli lesz a reintegrációs őrizet hatálya alatt tartózkodók létszáma. A reintegrációs őrizetbe helyezés engedélyezésekor kiemelt szerepe van a bv. bíró által előírt magatartási szabályoknak. Az engedélyező határozatokat elemezve megállapítható, hogy több mint 80%-ukban olyan, az ingatlan elhagyását biztosító magatartási szabály előírására került sor, amelyek a reintegrációs őrizetbe helyezett elítélt munkába állását (59 ügy), társadalmi szerepvállalását, reintegrációs célú ügyeinek intézését (169 ügy), családi kapcsolatainak erősítését (27), és gyógykezelését (19 ügy) segítették elő.
További tervek?
–A jogintézménnyel összefüggő eddigi pozitív tapasztalatok alapján a tervek között szerepel – a fogvatartotti foglalkoztatás növelésével összhangban – a távfelügyeleti eszközök kiterjesztése például a külső helyszínen történő munkáltatás során.
Medveczky Attila
