Az alapprobléma a hibás uniós szabályozás
Együttműködési megállapodást kötöttek az étrend-kiegészítők forgalmazásában érintett szervezetek, amelynek célja egy olyan rendszer működtetése, amely a piaci szereplők számára egyrészt lehetővé teszi a biztonságos termékek akadálymentes piacra juttatását, másrészt csökkenti az egészségügyi szempontból kockázatot jelentő és megtévesztő jelöléssel ellátott termékek forgalomba kerülését. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke kiemelte: célunk, hogy a gyógyszertári minőséget garantálni tudják az összes gyógyszertárban kapható termékre.
Miért volt szükség az együttműködési megállapodásra?
Kik gyártják a hamis, vagy nem biztonságos étrend-kiegészítőket?
–Erre szoktuk mondani: ez egy jó kérdés. Konkrét cég- vagy termékneveket hadd ne mondjak, mert nem akarok bíróságra járni. Azok, akik az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos minőségi problémákra, és a hamisítások nyomára bukkantak, nagyobb számban általában bizonyos étrend-kiegészítő csoportokhoz kapcsolódó hamisításokat fedeztek föl. Ilyenek például a fogyást vagy éppen izomerő növekedést ígérő, illetve a potencia-növelőként forgalmazott étrend-kiegészítők. És az interneten forgalmazott étrend-kiegészítők esetében is nagyobb a hamisítások valószínűsége. Elvileg az sem kizárható, hogy a gyógyszertárakba is kerültek kétes minőségű termékek, bár eddig egyetlen egy hazai gyógyszertárban sem találkoztunk ilyen problémával. Nekünk pedig elemi kötelességünk ezt a tiszta állapotot fenntartani, megerősíteni, és egyértelművé tenni minden szereplő felelősségét ebben az ügyben.
A szervezetek megállapodásán túl szükséges-e valamilyen jogszabály módosítás?
–Az étrend-kiegészítők forgalomba hozatalának feltétele hazánkban is uniós szabályokon alapszik, s az elmúlt években azok a próbálkozások, hogy ebben az esetben is hatósági engedélyezési eljárás legyen előírva, sajnos nem jártak sikerrel. Ezzel együtt a jelenlegi jogszabály is módosítható még, amellyel biztonságosabbá tehetnénk ezeknek a termékeknek a forgalmazását. Jó lenne ezen minél hamarabb túljutni. A másik probléma a már forgalomban lévő termékek hatósági ellenőrzésének rendszere. Egy évvel ezelőtt kerültek az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet kompetencia körébe ennek a termékkörnek az igazgatási feladatai. Jónak tartanám, ha a teljes hatósági felügyelet is minél hamarabb az ő kompetenciájuk lenne. Ezek a változások komoly előrelépést jelentenének, sajnos azonban az alapvető problémát, az uniós szabályok elégtelenségét ezekkel sem lehet kivédeni. A bevezetés előtt álló önszabályozó mechanizmusra ezért ez után is szükség lesz.
Ilyen termékek viszont nem csak gyógyszertárakban, hanem különböző drogériákban is kaphatók. Most már ők is kötelesek minőségi étrend-kiegészítőket forgalmazni?
–Az együttműködési megállapodás rájuk nem terjed ki. A rendszert főleg a gyógyszertárak vonatkozásában dolgoztuk ki, a rájuk vonatkozó jogszabályi kötelezettség miatt. Viszont egy nyitott rendszert hoztunk létre, amihez bárki csatlakozhat. A csatlakozónak a megállapodásban rögzített követelményeket teljesíteniük kell.
Medveczky Attila