A benyújtott pályázatok minősége a mérvadó
Új Agrár-környezetgazdálkodási pályázatot hirdet a nyár folyamán a Miniszterelnökség, melynek keretében a szőlő- és gyümölcstermesztők számára 15 milliárd, az állattenyésztők részére 25 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az új pályázati felhívás, új kiválasztási szempontok alapján, újfajta pontozással kerül meghirdetésre, melynek keretében a gazdálkodók a 2017 és 2021 közötti időszakra tudnak kötelezettséget vállalni és pályázni – szögezte le Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, aki azt is kifejtette, hogy az agárvállalkozások, a családi vállalkozások akkor lehetnek igazán sikeresek, ha kiegészítő tevékenységet folytatnak.
Miért döntött úgy a Miniszterelnökség, hogy új ötéves agrár-környezetgazdálkodási programot indít 2017-től a kertészeti ágazat számára?
–Annyira népszerű volt az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program, hogy a rendelkezésre álló keret majdnem háromszorosára érkeztek be az igények. 159 milliárd forintot biztosítottunk az első körben az AKG-ra, ehhez képest 448 milliárdos igény érkezett be. Az ökogazdák támogatására is több volt az igény, mint amit az első körben támogatásként meghatároztunk. Ezért több döntést is hozott a Miniszterelnökség. Egyrészt azt a 30 milliárd forintot, amit 2017-re különített el, hogy új felhívást jelentessen meg az új belépők számára, előrehozta, és a pénzeket már most felhasználta. A másik döntésünk, hogy újabb körben támogassuk az ültetvényeseket és az állattenyésztőket, mivel olyan anomáliák alakultak ki, amelyeket mindféleképpen kezelni kell. Ilyen anomáliát jelentett, hogy három megye gazdálkodói, kertészei az országos átlaghoz képest jelentősen kevesebb sikerrel tudtak pályázni. Bács-Kiskun, Csongrád és Heves megyéről van szó, és főleg az ottani szőlősgazdákról. Ennek az volt az oka, hogy pályázati felhívás egyes kritériumait teljesen objektív mutatószám alapján határoztuk meg, s a kiválasztási kritériumokban olyan szempontok, mint például a nitrát-érzékenység igen komoly hatással bírt egyes pályázatokra. Azokban a térségekben, ahol nem volt nitrát-érzékeny terület, függetlenül attól, hogy minden más kötelezettséget vállalt a pályázó, nem tudta a szükséges pontszámot elérni. Mivel háromszoros volt az igénylés, az a döntés született, hogy minden tematikus csoportnál, akár ültetvényről, szántóról, vagy gyepterületről van szó, pontozást kellett bevezetni. Ebből adódik, hogy nem mindenki nyerhetett ezen a pályázaton. A rendelkezésekre álló források és a lehetőségek figyelembevételével a Miniszterelnökség úgy döntött, hogy még 40 milliárd forintot 2021-ig biztosít a szőlő- és gyümölcstermesztők, illetve az állattenyésztők számára. Az ültetvények számára 15 milliárd, az állattenyésztők részére 25 milliárd forintot biztosítunk, amivel elérhető, hogy új kiválasztási szempontok alapján, újfajta pontozással, új pályázati felhívás keretében a 2017 és 2021 közötti időszakra tudnak kötelezettséget vállalni és pályázni. Az új AKG pályázatot a tervek szerint nyár végéig kiírjuk, és december végéig meghozzuk a döntéséket. Tehát már januárban mindenki számára ismerté válhat a pályázat eredménye.
Tehát nem csak azok pályázhatnak az új programra, akik idén forráshiány miatt nem tudhattak?
–Elméletileg, aki eddig az AKG-ban nem pályázott, beadhatja a kérelmét. Egyértelmű, hogy akinek nincs állatállománya, az nem nyerhet támogatást a pályázat keretében. Természetesen a pályázati felhívásban közöljük, hogy mekkora állatállomány szükséges a sikeres pályázathoz, és új területekkel is be lehet lépni a programba.
Eddig a kertészeti ágazat számára négy pályázati felhívást jelentettek meg, melyik volt a legnépszerűbb, és melyikre jelentkeztek a legkevesebben, és szükséges-e átcsoportosítani az összegeket?
Sokat hallani a bürokráciacsökkentésről. Egyszerűsödtek a pályázati kiírások?
–A pályázat benyújtásához szükséges mellékelt dokumentumok számát tekintve nem volt nagy változás. Az igazi változás az eljárásrendet érinti, a pályázatok kezelését. Az is egyszerűsítés, hogy eleve olyan pályázati felhívásokat is megjelentetünk, amire korábban nem volt lehetőség, mert egy általány támogatást nagyon egyszerűen el lehet majd számolni, nem kell számlákkal igazolni, a tevékenységet kell bemutatni és a végeredményt, egy üzleti terv bemutatása mellett. Tehát egyes felhívásaink viszonylag könnyen kezelhetőek. Amikor viszont több százmillió forintokat lehet elnyerni az EU költségvetéséből, akkor nekünk is ragaszkodni kell, ahogy a többi tagállamnak, ahhoz a minimumhoz, amit az elbíráláshoz be kell nyújtani.
Medveczky Attila