Lassan kihal a tisztelet és az alázat a szakma iránt
Még a színitanodában előadtunk a Greaseből több jelenetet, amit végignézett Pécsi Ildikó. Gratulált nekünk, s közölte, ma már ezen a pályán a szerencse többet számít, mint a tehetség. A másik probléma, hogy nagyon kevés lehetőségük van a fiatal színészeknek. Régebben nem ontottak olyan sok színészt a pályára, és így a színművészek nem maradtak munka nélkül.
Király Kitti színésznő Celldömölkön született, s a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett. Művészeti tanulmányok: 2002-2004 Ádám Jenő Zeneiskola, Celldömölk – furulya, gitár, magánének; 2004-2008 Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola, Győr – magánének; 2005-2008 Győri Leánykar (szoprán 2); 2008-2009 Jaross Viktória kurzusa – önismeret a színészmesterség és tánc útján. 2013-ban végezte el Gór Nagy Mária Színitanodáját. Játszott a Soltis Lajos Színházban, a Thália Színházban, a József Attila Színházban, jelenleg a Turay Ida Színház tagja.
Főbb színházi szerepei: Mariska (Kárpáti Péter: Országalma); Cukorbaba (Arthur Schnitzler: Körtánc); Kleoniké (Arisztophanész: Lüszisztraté); Berta (Tamási Áron: Csalóka szivárvány); Hamupipőke (Nyírő Bea-Chopin: Hamupipőke); Ermengarde (Wilder-Stewart-Herman: Hello, Dolly!); Ella (Brandon Thomas - Szentirmai Ákos - Bradányi Iván: A Charley nénje?); Dorka (L. F. Baum-Albert Péter: Óz). Színházi elfoglaltságai mellett kipróbálta már magát kamera előtt is különböző tévés produkciókban.
A Hello, Dolly! előtt beszélgetünk a Turay Ida Színházban. Egy óra múlva előadás. Izgul ilyenkor?
Mielőtt színpadra lép, már a kulisszák mögött az adott karakter él önben?
–Így van; a takarásban már nem szeretek beszélgetni, civil dolgokon gondolkodni, hanem próbálok arra összpontosítani, hogy már lelkileg benne legyek az adott karakterben.
Sosem volt lámpaláza?
–Ezt nem mondtam, mert igenis volt, és egy kis izgalom még bennem van a színpadra lépés előtt. Ez az egészséges drukk, ami nem is árt, sőt, csak előbbre visz, segít a színpadon. Emellett kell számolni minimális rizikóval, ami a szakmával jár. Lehet, hogy valaki nem mondja be a végszót, vagy én hibázom. Hála Istennek a Turay Ida Színházban nagyon jó csapat alakult ki, ahol mindenki figyel a másikra. Ha látják a kollegán, hogy elfelejti a szövegét, akkor rögtön segítenek neki. A lényeg, hogy ne essünk ilyenkor sem kétségbe. Ehhez kell tudni a partner szövegét is, hogy a szituációnak megfelelő legyen a segítség. Adott esetben a Hello Dolly!, amire alaposan próbáltunk, és sokat is játsszuk, minden egyes jelenete bennünk él. Szinte minden porcikánkban benne van a partner léte, szövege.
Nagyon sok zenés darabban, musicalban lépett föl. Ezeket a műveket bizonyos körökben, a szakmán belül is lenézik. Nem tartják művészetnek. Mi lehet ennek az oka?
– Ezt pontosan nem tudom, de tény, hogy létezik egy réteg mely csak a túlzottan művészi, elvont darabokat tartja a színházművészet részének. Egyik rokonom is hasonlóképp gondolkozott, de miután megtekintette a Hello Dolly c. előadásunkat, maga is meglepődött, hogy mennyire megkedvelte ezt a műfajt. Sokan nem tudják mennyire nehéz egy színésznek komolyan venni a vígjátékok minden egyes pillanatát. Csak akkor lesz a darab vicces, ha mi a színpadon nem azon nevetünk, hogy éppen mit csinálunk, és belsőleg sem poénkodjuk el a produkciót, hanem komolyan vesszük. Komolyan veszem ezt a szakmát. Vallom, hogy bárki, bármit csinál, azt vegye komolyan. A színészet a mesterségem, ebben szeretnék tökéletesedni.
Nehéz megnevettetni a közönséget?
Jaross Viktória kurzusáról van szó, aminek lényege: önismeret a színészmesterség és tánc útján. Ez egy pszichológiai fejlesztő tréning volt?
Medveczky Attila