A tanító és az óvodapedagógus a top szakok között
A 74.652 felvett hallgató az előző évekhez viszonyítva több, vagy kevesebb?
–Mind a 2015-ös, mind a 2016-os évhez képest több hallgatót vettek fel. Tavaly ez a szám meghaladta a 72 ezret, és több mint105 ezren jelentkeztek. Idén 67.1% a felvételt nyertek aránya. Ez optimális arányszám, mert az arra alkalmas jelentkezőknek kell bejutniuk a felsőoktatásba.
Mindig is voltak olyan szakok, melyek vonzók voltak a jelentkezők számára. Idén mely képzésekre nyertek a legtöbben felvételt?
–Külön vizsgáltuk az állami ösztöndíjas finanszírozású formájú nappali alap-és osztatlan képzéseket. Az alapképzésekben első helyen a mérnökinformatikus képzés áll, amire 1696-an nyertek felvételt. Gépészmérnöknek 1600 új hallgató tanul szeptembertől, ezt követi a programtervező informatikus és a villamosmérnöki képzés. Ez az ezresek klubja. Alatta az általános orvos 986-tal, gazdaságinformatikus, óvodapedagógus, pszichológia, anglisztika, és a tanító. Ez így összesen a top10.
Mely szakokra lehetett a legtöbb ponttal bekerülni?
–Amikor a ponthatárokról beszélünk, lényeges kiemelni, hogy vannak olyan speciális képzések, mint például az ELTE-n a biológia-fizikai szakos tanárnál a nagy médiavisszhangot keltő 480-as ponthatár, ami azért alakult ki, mert erre a szakra nagyon kevesen, bár alaposan felkészültek jelentkeznek, és az utolsónak felvett jelentkező pontszáma adja meg a ponthatárt. Idén az utolsó felvett 480 pontot ért el. Ez nem azt jelenti, hogy jövőre csak 480 ponttal, vagy afelett érdemes mérlegelni a biológia-fizika szakos tanár szakra való felvételt, hiszen ha lett volna még egy jelentkező az ELTE-re, akinek 380 pontja van, valószínűleg őt is felveszik, hiszen a kapacitásba befért volna. Érdemes a ponthatárok vizsgálatánál olyan szakokat nézni, ahová legalább 20 főt vettek fel. Az átlagpontszám a Műegyetem mechatronikai mérnök képzésén 474 volt, Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi igazgatási 456, nemzetközi biztonság és védelempolitika szakán 456 volt. Tehát ezekre a képzésekre nagyon felkészült jelentkezők kerültek be.
Évek óta halljuk, hogy a természettudományos területek kevésbé vonzóak. Idén megtört a jég?
–Sajnos nem. Ha összességében vizsgáljuk a természettudományi képzéshez tartozó szakokra történő jelentkezők, illetve a felvettek arányát, akkor tavalyhoz képest nincs növekedés. A biológia kivételt képez a természettudományos képzések között, arra nagyobb számban jelentkeznek a fiatalok, de a terület többi szakja iránt évek óta kevesen érdeklődnek.
Lényeges a felvételinél, hogy ki melyik szakot jelöli meg elsőként?
A határon túl élő magyar állampolgárok is felvételizhettek magyarországi egyetemekre?
Akiket nem vettek fel az első körben, mikor pótfelvételizhetnek? Ők csak a költségtérítési szakokra nyerhetnek felvételt?
Medveczky Attila