Az önálló közösségszervező alapszak megalapításával megteremtettük annak a lehetőségét, hogy a felsőfokú szakemberképzés biztosított legyen a közművelődési szakmában
Azokon a településeken, ahol legalább egy közművelődési szakember dolgozik, sokkal aktívabbak a közösségek. A polgárok kinyilvánítják véleményüket az adott társadalmi folyamatokról, sokkal inkább részt vesznek a közösség kulturális életében, sőt a település fejlesztésében is – közölte lapunk megkeresésére Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár, akit felnőttképzésről, a közösségszervező szakemberek feladatairól és a kulturális közfoglalkoztatási program eredményeiről is kérdeztünk.
Hatvanéves a felsőfokú közművelődési szakemberképzés. Durkó Mátyás alapította a Debreceni Egyetem egykori Felnőttnevelési és Közművelődési Tanszékét, és az 1968-ban megjelent Felnőttnevelés és népművelés című könyvével itthon ő rakta le az andragógiai diszciplína alapjait. Máris felvetődik egy kérdés: lehet-e a felnőtteket nevelni, vagy inkább oktatni kell őket – hiszen ezen vitatkoznak a szakemberek
– A felnőttképzés terminusa azért kapcsolódik a népművelőhöz, a közművelődési szakemberhez, mert már a durkói alapvetésekben is az jelent meg, hogy a népművelő a felnőttek művelődésével és nevelésével, azaz egész személyiségük formálásával foglalkozik közösségi módszerek alkalmazásával. A magyar közélet és a szakma így történeti alapokon a népművelés szerepét ismeri, hangsúlyozza, és a durkói üzenetben is a népművelő, ma használatos szóval élve a közösségszervező munkája áll a középpontban. Az Európai Unió viszont a kultúra terén is a kultúra eszközei által történő tanulási folyamatot hangsúlyozza, így a kultúrával való foglalkozás minden területét az oktatás részeként értelmezi, így értelmezhető a népművelés és a közösségszervezés ebben az andragógiai kontextusban. A korábbi években az volt a probléma, hogy a bolognai rendszer bevezetésével a közművelődés önálló alapképzése megszűnt, és csak az andragógia alapszakban élt tovább. Viszont a magyar szakterület és a felsőoktatás a népművelő/közösségszervező fogalmát ennél sokkal árnyaltabban definiálja. Az unió nyelvén nehezen értelmezhető a népművelés – például az, hogy idős asszonyok közösen hímeznek egy adott közösségben –, hiszen ennek nem csak az a lényege, hogy az adott népi kultúrát megtanulják, hanem maga a közösségfejlesztő folyamat. Ennek a felnőttképzési pillére, hogy megtanulják a népi hímző kultúrát. Az andragógiai képzés beltartalmát vizsgálva rájövünk arra, hogy a durkói üzenet – hogy kisközösségekkel foglalkozzanak, és animátori szerepet lássanak el a közművelődési szakemberek, a népművelők – csak részben valósult meg. Ezért kellett újraértelmeznünk a felsőfokú szakemberképzést. Új útra álltunk rá. Augusztus elején fogadták el az új alapszakot, így ez a képzés – ami túlmutat a már működő, az ifjúsági iskolai közösségekre koncentráló közösségi-művelődés tanár szakon – közösségszervező alapszak néven 2017. szeptemberétől indul. Szerencsésebb lett volna, ha az andragógia szak mellett indul el az új szak, így az andragógia a felnőttképzési szakemberek képzésére, a közösségszervező pedig a közművelődési szakemberek képzésére koncentrálna, de ezt nem sikerült megoldani.
A felnőttképzés, a népművelés mennyiben kapcsolódik az 1990-es évek elején megismert fogalomhoz, „szlogenhez”, az élethosszig történő tanuláshoz?
– Durkó Mátyás a népművelő képzés megalapításával úgynevezett permanens művelődést segítő szakemberek képzésében gondolkodott. A permanens művelődés pedig nem más, mint a születéstől a halálig, az ember egész életében (permanensen) megjelenő folyamat, amelybe tanulási és kulturális eszközökkel történő fejlesztési folyamatok egyaránt beletartoznak. Ezt hangsúlyozza az uniós gondolkodásmód is a mai szóhasználatban az élethosszig tartó tanulással. Ha például egy 80 éves néni számítógépes alapismereteket szeretne elsajátítani, és ez sikerül neki, akkor azt nevezhetjük élethosszig tartó tanulásnak. Ha ezt egy adott közösségben teszi, ennek a képzésnek a felelőse, animátora a népművelő, más néven közösségszervező.
Ahol közművelődési szakember dolgozik, ott élénkebb a közösségi és a kulturális élet?
Idén indult el a negyedik kulturális közfoglalkoztatási program. Ebben főleg érettségizettek és diplomás munkanélküliek vehetnek részt?
A kulturális közfoglalkoztatás a képzett munkaerő biztosításával támogatja a kulturális alapellátás biztosítását?