Célunk, hogy a Tihany a rekreáció, a kultúra és a sport félszigetévé váljon
A Magyar Urbanisztikai Társaság az idei Hild János-díjat Tihanynak adományozta. A rangos elismerést a városépítésben kimagasló eredményeket elért települések önkormányzatai kapják. Tihany a kétezer alatti lélekszámú települések között bizonyult a legjobbnak. Tósoki Imre, Tihany polgármestere közölte: Marketing szempontból is hasznos lehet a díj. Tihany önmagában turisztikai attrakció, ezért szükséges minél több közterület felújítása.
Most először pályáztak erre a díjra, és milyen motivációval?
– Először pályáztunk a Hild János-díjra, s az motivált bennünket, hogy a korábbi évek fejlesztéseinek köszönhetően komoly elismeréseket kapott a település. 2014-ben az Európai Falumegújítási pályázat győztese lettünk, majd a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázat közterület kategóriájában a Tihanyi Legenda projekt szerezte meg az első helyet. Ezért gondolta azt a főépítész és a képviselő testület, hogy az idén kiírt Hild-díjra pályázzon a település. A díj odaítélésekor nagyon fontos szempont volt, ahogy a bírálóbizottság szavaiból is kivettem, hogy amellett, hogy az elmúlt 10 évben látványosan fejlődött a település, hiszen több közterület újult meg, több teret létesítettünk – a Tihanyi Legenda projektnek köszönhetően kialakult a Mádl Ferenc tér, átépítettük a Borsos Miklós teret, felújítottuk a Pisky sétányt, restauráltuk a Kálváriát, rendeztük a hajóállomás környékét, kerékpárutat építettünk – a fejlesztési stratégia kialakításába bevontunk a lakosságot, a helyi üdülőtulajdonosokat és a civil szervezetek képviselőit. Hiszen több mint fél éven keresztül egy közel 35 fős társaság gondolta és vitatta végig azt, milyen fejlesztéseket kéne Tihanyban megvalósítani annak érdekében, hogy ne sérüljenek a helyi értékek. Gondolhatunk az épített környezetre és a természeti értékekre. Ezeket a megbeszéléseket azok a mediátorok vezették, akik abban segítettek, hogy az egyeztetések jó irányba haladjanak. Ez akkor egyedülálló volt Magyarországon. Azóta több önkormányzat is követi ezt a példát. Megpróbál a helyi közösségekkel közös fejlesztési stratégiát kialakítani, 15-20 éves fejlesztési programokat kidolgozni, amely mentén tudatosan tudja települését fejleszteni az adott önkormányzat. Tehát ezek voltak azok a fejlesztések és módszerek, ami miatt idén a bíráló bizottság Tihanynak adta a Hild János-díjat.
A felsorolt fejlesztéseket helyi, vagy uniós forrásokból valósították meg?
– A programok döntő többségét európai uniós forrásból valósítottuk meg. Az is lényeges, hogy nemcsak az önkormányzat generálta a fejlesztéseket, hanem olyan erős szervezetek, mint a bencés apátság, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, melyek az elmúlt 6-7 évben több százmilliós fejlesztési projekteket valósítottak meg szintén EU-s forrásokból. Az utóbbi években sportfejlesztési programot is indítottunk, hiszen a célunk, hogy Tihany a rekreáció, a kultúra és a sport félszigetévé váljon. Ez az a program, melyet a már említett egyeztetéseket követően alakítottunk ki. Idáig elsősorban a közterületek megújításával foglalkoztunk, de büszkén jelenthetem be, hogy már átadtuk az új műfüves futballpályánkat. A sportfejlesztés nemcsak azért fontos, hogy a helyi fiatalok kulturált körülmények közt tudjanak sportolni, hanem a sportturizmusnak is egyre értékelhetőbb a jelenléte. Hiszen ahogy megtudták a környező településeken, hogy mi épül Tihanyban, egyre több gyerek jön hozzánk sportolni, és sportszervezetek is felkerestek minket azzal, hogy a nyári és téli edzőtáborokat nálunk szeretnék tartani.
Reklámszerepe is lehet a Hild-díjnak?
– Főleg reklám- és marketingértéke van ennek a díjnak – ami pénzzel nem jár. Viszont településmarketing szempontból nagyon jól ki tudjuk használni. Nagyon sok elismerő levelet kaptam intézményvezetőktől, polgármesterektől. A megyéből eddig Ajka, Pápa, Tapolca, Balatonfüred és Paloznak kapta meg az elismerést.
Gondolom, a díj után nem ülnek a babérjaikon, hanem folytatják a beruházásokat. Mire pályáznak a mostani uniós ciklusban?
– Nagyon sok elképzelést szeretnénk megvalósítani. Pályázati lehetőségeink több témakörbe csoportosíthatók. A Területfejlesztési Operatív Programba már le kellett adni pályázatainkat. Ebben négy projekttel pályázatunk, melyeknek még folyamatban van az elbírálása. Valószínűleg ősszel tudok beszámolni a döntésekről. Az egyik pályázatunk célja a tihanyi Visszhang-domb megújítása. A Tihanyi Legenda projektből sajnos forráshiány miatt bizonyos területek kimaradtak, így az Echo-domb is, ahol szeretnénk folytatni a burkolatok megújítását, a padok, a szemetesládák kihelyezését, a közvilágítási és a csapadékvíz elvezető rendszer megújítását. Ez azért lényeges, mert a visszhang kipróbálása miatt sokan látogatnak erre a helyszínre. A másik programunk a kopasz-hegyi részre vonatkozik. Ez egy csúszásveszélyes terület, s az ottani utcák csapadékvíz elvezetése nem teljesen kiépített. Továbbá lényeges a belterületi utak, járdák felújításának folytatása, javítása, karbantartása. Ezek a fejlesztések turisztikai jellegűek is, mert nem csak én vallom, hogy Tihany önmagában turisztikai attrakció, ezért szükséges minél több közterület felújítása, így tudjuk megfelelő környezetben fogadni az idelátogató vendégeket. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programba is pályázunk. Ezek közül a leglényegesebb a rév környékének a megújítása, hiszen a ’70-es évek óta nem történt átfogó fejlesztés ezen a területen. Ez nem egyszerű, mert nagyon kevés ezen a helyen az önkormányzati tulajdonú rész, így magántulajdonosokkal kell tárgyalnunk a program megvalósítása érdekében. A parkolót bővíteni szeretnénk, a korábbi épületeket lebontani és a modern kornak megfelelő, de szép épületeket kialakítani, parkosítani, a közvilágítást megújítani. Biztos vagyok benne, hogy a rév megújítása nemcsak tihanyi, hanem nemzetgazdasági érdek is, hiszen a Balaton egyik legfontosabb „kapujáról” van szó.
Tihanyt főleg az apátság épülete miatt keresik föl. Rendeznek olyan eseményeket, attrakciókat, melyekkel még jobban a településre csalogathatják a turistákat?
– Két hatalmas rendezvényünk a Balaton kiemelkedő eseményei közé sorolható. Az egyik a június végi Levendula Fesztivál, amelyre olyan sokan érkeztek, hogy csaknem kezelhetetlenné vált a helyzet. Ezért azt találtuk ki közösen a nemzeti parkkal, hogy egy-két hetesre bővítjük a fesztivált. Tehát már Levendula Hetekről beszélhetünk. A Levendula Ház Látogatóközpontban pedig megújult interaktív kiállítással, és levendulás finomságokkal várják a betérőket. A másik pedig, ami a Balaton egyik legnagyobb szezonhosszabbító eseménye, a Garda Fesztivál, mikor szintén tízezrek látogatnak településünkre. Ezt idén november 5–6-án tartjuk. A gasztronómiai programok mellett szórakoztató családi programok, zene, tánc, játék és vásár várja az érdeklődőket az ország egész területéről. A nyár folyamán is sok kisebb-nagyobb rendezvényt szervezünk a nyaralók és ide látogatók számára. Kiemelendőek a Bujtor István Szabadtéri Színház programjai. Ez az intézmény július elejétől augusztus végéig heti két alkalommal rendez már telt házas előadásokat. Ezzel párhuzamosan hétvégenként ingyenes koncertekkel, programokkal várjuk vendégeinket.
A helyi lakosok főleg a turizmusból és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokból élnek?
– Nemcsak a lakosok, hanem a helyi vállalkozók is elsősorban a turizmusból élnek, hiszen itt nincs is más lehetőség. Tihany nemzeti parki terület, ahová nem lehet bevásárló központokat, ipari parkokat építeni, kialakítani, amelyek nemcsak munkahelyeket tudnának biztosítani, hanem komoly bevételt jelentenének az önkormányzat számára. Ezért szükséges, hogy minél több turizmushoz kapcsolódó fejlesztést tudjunk megvalósítani.
Medveczky Attila
