Az önrendelkezés kivívására csak erős közösségek képesek
A szocialista kormány gyakorlatát megszakítva döntöttünk úgy, hogy a nemzetpolitikai döntések csak a külhoni magyarság szervezeteinek részvételével, javaslataik figyelembevételével születhetnek meg – fogalmazott Dr. Szilágyi Péter. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár felidézte: 2010-ben megkezdődött programok célja a külhoni magyar közösségek megerősítése volt, a 2014-ben indultaké a szülőföldön maradás segítése gazdaságpolitikai eszközökkel. 2017-es, a tervek szerint, a külhoni magyar családi gazdálkodók megerősítéséhez járul hozzá.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkárság szinte minden esztendőben tematikus évet hirdet. Mielőtt a 2017-esre rátérnénk, vázolja fel, miként változott meg 2010-től a nemzetpolitika intézményrendszere.
– A nemzetpolitika 2010 óta kiemelt szerepet kap a kormányzati struktúrában. Ebben az évben fektettük le a nemzetpolitikát meghatározó elvi alapokat, ezt követően pedig – javarészt 2011-ben – sor került a konkrét programok megszervezésére. A nemzetpolitika alapjait több jogszabály, jogintézmény jelöli ki. Elvi alapként az új Alaptörvény Alapvetés fejezetének D) cikke deklarálja a magyar nemzet összetartozását és Magyarország felelősségét a külhoni magyarság iránt. A nemzetpolitika területének egyik legfontosabb lépése volt, hogy az Országgyűlés 2010. május 26-án elfogadta az állampolgársági törvény módosítását, ami lehetővé teszi a külhoni magyarok egyszerűsített honosítását. Ezáltal a külhoni magyarok közjogi értelemben is a nemzet részéve válhatnak. Az állampolgársági törvény módosításának köszönhetően a mai napig mintegy 850 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás és visszahonosítás iránti kérelmét, több mint 780 ezren tették le az állampolgársági esküt, a diaszpórában pedig mintegy 70 ezer fő állampolgárságát állapították meg. Politikailag Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felelős a nemzetpolitika területéért, az operatív munkát pedig a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság végzi. Az államtitkárság 2010 és 2014 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozott, 2014-ben pedig a Miniszterelnökséghez került át. 2011-ben létrehoztuk a Bethlen Gábor Alapot, amely egységbe fogja a határon túli magyarság támogatási rendszerét. Létrejött a Magyarság Háza, ami valójában egy többfunkciós intézmény: nemzeti, kulturális, közművelődési, oktatási-módszertani, turisztikai központ és kiállítótér egyben. Itt kapott otthont a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is, ami a nemzetpolitikai döntések tudományos hátterét biztosítja. Idén Dr. Grezsa István vezetésével létrejött egy kormánybiztosság a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációja érdekében, amely az Államtitkársággal együttműködésben végzi feladatát.
Megerősödtek a külhoni magyar közösségek?
– 2010 óta több programot indítottunk a külhoni magyar közösségek megerősítése érdekében. A Kőrösi Csoma Sándor Programmal és a Petőfi Sándor Programmal a diaszpórában és a szórványban élő magyarság identitását akartuk mélyíteni. Mindkét programmal kapcsolatban pozitívak a visszajelzések: több helyen indult el vagy indult újra a magyar nyelv, a néptánc és népzene oktatása. A 2012-ben elindított tematikus évekkel kezdetben az oktatás megerősítése volt a célunk, az, hogy új módszereket vigyünk el a Kárpát-medencei oktatási intézményekbe. Ezek a programok és a Bethlen Gábor Alapból nyújtott támogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy a külhoni magyar közösségek legfontosabb pilléreit: az oktatást és a kultúrát meg tudtuk erősíteni. 2014-ben úgy láttuk, hogy a gazdasági megerősítés érdekében is lépéseket kell tennünk. A magyarság szülőföldjén való megmaradásának ugyanis ma az az egyik legfontosabb feltétele, hogy a magyarok, legfőképpen a fiatalok szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A „2015 a külhoni magyar szakképzés éve” program során a szakképző intézmények technikai és módszertani fejlesztését valósítottuk meg. Idén a vállalkozó és vállalkozni vágyó fiatalok anyagi és szakmai támogatását helyeztük a fókuszba. A Kárpát-medence tizenöt pontján tartottunk szakmai tanácsadást és konzultációt a Design Terminál mentoraival. 525 millió forintos keretből anyagi támogatást nyújtunk a versenyképes üzleti tervvel rendelkező fiatal vállalkozóknak, felhívásunkra 964 pályázat érkezett be. 2014-től a vajdasági gazdaságfejlesztési program kormányzati támogatásával megkezdődött a régiós gazdaságfejlesztési tervek megvalósítása is. Idén Kárpátalján indult el a fejlesztés, a következő években pedig újabb régiók következnek. Bízom abban, hogy ezekkel a lépésekkel meg tudjuk erősíteni a külhoni magyarság gazdasági pozícióját.
Lassítható az asszimilációs folyamat, és elérhető az autonómia valamelyik szintje?
– A kormány Alaptörvényben rögzített felelősségénél fogva kiáll a külhoni magyar közösségek önállósága, szabadsága mellett. Valljuk, hogy az autonómia – amelyre számos európai példa létezik – az egyetlen valódi garancia arra, hogy a magyar közösségek saját életviszonyaikra vonatkozóan, az őket érintő kérdésekben maguk hozhassanak döntéseket. Az önrendelkezés kivívására azonban csak erős közösségek képesek, ezért úgy gondoljuk, hogy a külhoni magyar közösségek megerősödése alapvető feltétele az autonómia kivívásának.
Melyek voltak az eddigi legsikeresebb programok?
– A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2010-es létrejötte óta számos programot indított, melyek mindegyike rendkívül sikeresnek bizonyult. Ilyenek voltak a tematikus évek, melyekkel először a külhoni magyar óvodásokat, később a kisiskolásokat, majd a felsősöket és a szakképzésben tanulókat támogattuk. A legutóbbi, 2016-os tematikus évünkkel, a külhoni magyar fiatal vállalkozók évével szintén rendkívül széles réteget sikerült megszólítanunk, valamint szakmai és anyagi segítséget tudtunk nyújtani a határon túli magyar ifjú vállalkozóknak és vállalkozni vágyó fiataloknak. Hasonlóképp nagy sikernek örvend a 2013-ban indított Kőrösi Csoma Sándor Program, amellyel a diaszpóra magyarságát karoljuk fel. A program keretében ösztöndíjasokat küldünk a világban szétszórtságban élő magyarokhoz, hogy különböző programok szervezésével, magyar nyelv- és kultúraoktatással megerősítsék közösségeiket és magyar identitásukat. A Kőrösi Csoma Sándor Program mintájára indítottuk el 2015-ben a Petőfi Sándor Programot, amellyel a Kárpát-medencében élő szórványmagyarságot igyekszünk megerősíteni, s lassítani az őket fenyegető asszimilációt. Szintén sikeres kezdeményezésünk a Mikes Kelemen Program, amelynek célja, hogy a diaszpóra magyarságának könyvtári és levéltári örökségét megmentsük az enyészettől, rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsuk, és gondoskodjunk későbbi méltó felhasználásáról. 2016 elején pályázatot hirdettünk külhoni magyar ifjúsági civil szervezetek támogatására, valamint második alkalommal hirdettük meg a testvér-települési programokat támogató pályázatunkat. Mindkét pályázat nagy sikernek örvend és kulcsszerepet játszik a magyar–magyar kapcsolatok megerősítésében.
Jövőre milyen tematikus évet hirdetnek meg?
– A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának tematikus évéről minden évben a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülése dönt. Idén ősszel is a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülésének tagjai döntenek a 2017. év kiemelt programjáról.
A mentorok közlik a határon túli gazdákkal a legoptimálisabb módszereket?
– Kárpát-medencei körutunkon és nyári rendezvényeinken tartott képzéseinken agrármentorok is részt vettek, akik a visszajelzések szerint a mai napig kapcsolatban vannak a külhoni magyar mentoráltakkal segítve őket szakmai fejlődésükben.
Elérhető a szülőföldön maradás segítése csupán gazdaságpolitikai eszközökkel?
– A magyar közösségek megerősítésének egyik alapvető eleme, hogy szülőföldjükön teremtsük meg az egzisztenciális feltételeket. Ne kelljen azért a családtól, a szülőfalutól elszakadni, hogy élhető környezetet teremtsen valaki. Azonban a gazdasági fejlődés lehetőségének megteremtése csak az egyik feltétel. Emellett a helyi magyar civil, oktatási és egyházi szervezeteket is támogatnunk kell, hiszen ha nem tanulhatnak magyar nyelven vagy nem hallgathatnak magyar nyelvű misét, istentiszteletet, akkor az elvándorlás mellett az asszimiláció is fenyegeti őket. Meg kell tennünk mindent azért, hogy mind az elvándorlást, mind az asszimilációt lelassítsuk és visszafordítsuk, hogy legyen kiknek magyar nyelvet oktatni, és magyar nyelven misét mondani.
Mi a véleménye arról az MSZP-s kijelentésről, miszerint a „Fidesz megosztotta a határon túli magyar szervezeteket, nehezítve ezzel az ott élők politikai képviseletét. Az MSZP ezért is tartotta fontosnak, hogy a nemzetpolitikai stratégiáját a határon túli magyar szervezetek véleményének figyelembevételével készítse el”?
– 2010-ben éppen a szocialista kormány gyakorlatát megszakítva döntöttünk úgy, hogy a nemzetpolitikai döntések csak a külhoni magyarság szervezeteinek részvételével, javaslataik figyelembevételével születhetnek meg. Ennek érdekében indítottuk újra a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol a teljes magyar Kárpát-medencei politikum képviselettel rendelkezik. A diaszpórában élő magyarokkal való párbeszéd megerősítése érdekében létrehoztuk a Magyar Diaszpóra Tanácsot. Mindkét szervezet évente tart plenáris ülést, ahol megtárgyaljuk a legfontosabb nemzetpolitikai kérdéseket, itt határozzuk meg a nemzetpolitika elvi irányait, itt születik döntés a következő évi programokról is, amelyet a testületek zárónyilatkozatban rögzítenek. A MÁÉRT keretén belül szakbizottsági rendszert is működtetünk, ahol a külhoni magyar szervezetek az adott szakterületet érintő döntéseket tudják befolyásolni.
Nap mint nap olvasom a magyar kormány határon túliak megsegítésével kapcsolatos internetes híreihez érkező kommenteket, s közülük nem egy azt veti fel, hogy csak a szavazatszerzés a támogatás célja, s miért nem inkább a magyarországi problémák megoldásával foglalkoznak. Honnan eredhet, ez a káros szemlélet?
– Sokszor tapasztalunk mi is hasonló hozzáállást a külhoni magyarság megítélésével kapcsolatban. Ez sajnos még mindig a 2004. decemberi népszavazásra vezethető vissza, ahol az akkori kormányzat folyamatosan azzal kampányolt, hogy a külhoni magyarok majd elveszik az anyaországiak munkáját, vagy elvennék az anyaországiak nyugdíját. Eltelt már tizenkét év, ezeket az üzeneteket azonban még mindig nem sikerült kitörölni az emberek fejéből. További pozitív megerősítésre van szükség külhonban, hogy igenis a magyar nemzet részét képezik és nem másodlagos állampolgárként tekintünk a külhoni magyarokra.
Az idei Márton Áron-évbe és a jövőre meghirdetett Szent László-évbe bekapcsolódhatnak a határon túli magyarok is?
– Természetesen. A Márton Áron Emlékévhez, amelyet Márton Áron erdélyi püspök születésének 120. évfordulója alkalmából hirdettünk, számos külhoni magyar szervezet csatlakozott. Az emlékév szerves részét képező, a Márton Áron életét bemutató két utazó kiállítást például a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeummal együttműködésben állítottuk össze. Az év során számtalan programot szerveztünk, melyek nagy részére szintén külhonban zajlott. A 2017-re tervezett Szent László Emlékév hasonló elvek alapján fog működni és számtalan Kárpát-medencei helyszínre terjed majd ki. Az emlékévhez már most nagyon sok külhoni magyar civil szervezet jelezte csatlakozási szándékát.
Ezekhez az emlékévekhez elegendő a 80 millió forintos keret?
– Mindkét emlékév, valamint az összes többi felsorolt program rendkívül fontos célokat szolgál, így természetesen sokkal nagyobb összegeket is lehetne ezekre a kezdeményezésekre fordítani. Mi a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a maximális támogatást nyújtva felkarolni minden, a külhoni magyarság megmaradását és gyarapodását szolgáló kezdeményezést.
Medveczky Attila
