A kedvező gazdasági folyamatoknak köszönhetően bővül a költségvetés mozgástere, ami lehetőséget biztosít a kormány számára a szakpolitikai célok hatékonyabb megvalósítására
Hónapról-hónapra kedvező államháztartási adatokról számolhat be a nemzetgazdasági tárca, ami a magyar reformok eredményeit tükrözi vissza – szögezte le az államháztartásért felelős államtitkár. Banai Péter Benő lapunkkal közölte: az idei kedvezőbb adatok mögött elsősorban a központi költségvetés eltérő kiadási szerkezete (például az uniós programok kifizetéseihez, illetve az adósságszolgálathoz kapcsolódóan), valamint a kedvező reálgazdasági folyamatok és a gazdaságfehérítést célzó intézkedések nyomán jelentkező magasabb adóbevételek húzódnak meg.
Államtitkár úr bejelentette, hogy év végére csökkenhet az államadósság mértéke az egy évvel korábbihoz képest. Jelenleg mekkora az államadósság, s az miből következett?
– Magyarország GDP-arányos államadóssága az elmúlt években meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően csökkenő pályára állt: 2011 óta összesen 5,5 százalékpontos mérséklődés után 2015 végén 75,3%-ra süllyedt, ami Európában az egyik legnagyobb mértékű államadósság-csökkenésnek számít. Az államadósság abszolút összege jelenleg 25 900 milliárd körüli, ám ez év közben – az állampapír-kibocsátások és -lejáratok függvényében – „hullámzik”. Év végére a GDP-arányos mérték számításaink szerint alacsonyabb lesz a tavalyi szintnél. Egy állam adóssága abból adódik, hogy a kiadásai meghaladják a bevételeit. Az így keletkezett éves hiányokat pedig hitelből, adósságból fedezi az adott állam. Ez közgazdasági értelemben akkor okoz problémát, ha a gazdaság teljesítményét tartósan meghaladja az adósság növekedése. A múlt évtizedben például Magyarországon a GDP 50%-a körüli értékről 80% fölé kúszott ez a szám.
Mire alapozza azt a kijelentését, hogy év végére csökkenhet az államadósság?
– A fegyelmezett költségvetési politika, az alacsony hiány mellett az erősödő gazdasági növekedés eredményezi a GDP-arányos államadósság további mérséklődését. Azzal számolunk, hogy ez a folyamat a következő években is fennmarad. A kormány fontosnak tartja emellett az adósság szerkezetének átalakítását: egyrészt a belföldi szereplők adósságfinanszírozásban való szerepvállalásának ösztönzésével igyekszik mérsékelni az ország külső hatásoknak való kitettségét és szélesíteni a befektetői bázist, másrészt törekszik az adósság devizaarányának további mérséklésére. Ennek köszönhetően mind az adósság devizaaránya, mind pedig a külföldi befektetők aránya jelentős csökkenést mutat 2012-től napjainkig. A devizaarány 52%-ról 2015 végére 35%-ra, a külföldi befektetők aránya pedig 64%-ról 48%-ra esett vissza. Ez azért is fontos, mert az államadósság árfolyamkockázatának csökkentésével mérséklődik a sérülékenység, és az adósság jövőbeli terhének alakulása nagyobb biztonsággal tervezhető. Az állam a kedvező folyamatoknak köszönhetően minden eddiginél olcsóbban finanszírozza működését, hiszen 2012 óta mind a rövid, mind a hosszú állampapírok hozamai jelentős mértékben csökkentek. Az állampapírokra fizetett kamatok pedig egyre nagyobb arányban hazai szereplőkhöz jutnak a külföldiek helyett.
Minek köszönhető az államháztartás stabilitása?
– Hónapról-hónapra kedvező államháztartási adatokról számolhat be a nemzetgazdasági tárca, ami a magyar reformok eredményeit tükrözi vissza. Az idei kedvezőbb adatok mögött elsősorban a központi költségvetés eltérő kiadási szerkezete (például az uniós programok kifizetéseihez, illetve az adósságszolgálathoz kapcsolódóan), valamint a kedvező reálgazdasági folyamatok és a gazdaságfehérítést célzó intézkedések nyomán jelentkező magasabb adóbevételek húzódnak meg. A munkanélküliségi ráta (5%) a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony, a foglalkoztatottak száma (4,3 millió) pedig nem volt ilyen magas hazánkban. A reálbérek folyamatos emelkedésének, továbbá a januártól mindenki számára érezhető adócsökkentéseknek köszönhetően több pénz marad a családoknál, ami az alacsony inflációs környezet mellett elősegíti a fogyasztás dinamikus bővülését is – és így növeli az állam fogyasztási típusú bevételeit is.
Elértük a 2 százalékos GDP-arányos hiánycélt?
– A fentiek tükrében bátran kijelenthetjük, hogy az idei évre kitűzött 2,0%-os európai uniós módszertan szerinti hiánycél mindenképpen reális és teljesíthető.
A foglalkoztatás bővülése révén mennyivel több járulék érkezik az alapokba?
– A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok (a szociális hozzájárulási adó és járulékok) a Nyugdíj-biztosítási Alapot, az Egészségbiztosítási Alapot, valamint kisebb részben a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot (5,17%) illetik meg. A Nyugdíj-biztosítási Alap első hét havi bevételeinek döntő része a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származott. Ezen befizetések az előző év azonos időszakához képest 31,5 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak (NFA) idén júliusban 11,6 milliárd forint bevétele származott a megosztott hozzájárulásból, valamint 89,5 milliárd forint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékból. Ezen túlmenően az egészségügyi hozzájárulásból július végéig 113 milliárd forint bevételt könyvelhetett el a költségvetés, ami 6,9 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának összegét. Ezen összegek mind a foglalkoztatás és a bérek növekedéshez köthetőek.
Megvan mára az a kerete a kormánynak, hogy az esetleges többletkiadásokat teljesíteni tudja?
– A már említett kedvező makrogazdasági folyamatok eredményeként értelemszerűen bővülhet a költségvetés mozgástere, ami lehetőséget biztosít a kormány számára a különféle szakpolitikai célok még hatékonyabb megvalósítására. Így azt gondolom, hogy például a családi otthonteremtési támogatás felfutó összegeit úgy tudja kifizetni az állam, hogy közben az említett költségvetési stabilitást meg tudjuk őrizni.
Többen azzal riogatják a lakosságot, hogy veszélyben van a nyugdíjuk. Ez egy politikai manőver? S mit mutatnak a számok?
– A hazai nyugdíjrendszer stabil, amit a nyugdíjkassza kiadási és bevételi szerkezete egyaránt alátámaszt. A nyugdíj egy rendszeres és kiszámítható jövedelmet jelent az időseknek, amit az is erősít, hogy a kormány évről évre biztosítja a nyugdíjak vásárlóértékét, hiszen az emelések a tervezett infláció mértékéhez igazodnak. Ezt az Alaptörvény mint kiemelt jogszabály garantálja. Emellett a jövőbeli nyugdíjasok – a ma aktív dolgozók – különböző öngondoskodási lépéseit (pl. önkéntes-nyugdíjpénztár, nyugdíj-előtakarékosság stb.) az állam adókedvezményekkel támogatja. A foglalkoztatottság növelését – vagyis a nyugdíjkassza járulékokból származó bevételeinek biztosítását – kiemelt kérdésnek tekinti a kormány, ezt szolgálták például a Munkahelyvédelmi Akció keretében nyújtott járulékkedvezmények. Emellett persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy Magyarország a világ fejlett országaihoz hasonlóan sajnos az elöregedő társadalmak problémájával küzd. Éppen ezért a kormány elkötelezett a családok támogatása, a gyermekvállalás kedvező feltételinek megteremtése mellett, ami visszatükröződik az eddig meghozott döntéseiben (pl. családi adókedvezmény, otthonteremtési program stb.). Ezt tartom a legfontosabb hosszú távú kérdésnek a nyugdíjrendszer szempontjából is.
Végezetül: a Brexitnek milyen hatása lesz a magyar gazdaságra? Nem kell tartani a forint gyengülésétől?
– A brit népszavazás meghatározó jelentőségű volt az Európai Unió eddigi történelmében. Természetesen tiszteletben kell tartani ennek eredményét, hiszen minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy a saját sorsáról maga döntsön. A Brexit hírének a magyar pénzügyi piacokon ideiglenes és mérsékelt hatása volt, a forint most például erősebb, mint akár tavaly év végén. A hosszabb távú gazdasági kockázatok feltérképezése jelenleg folyamatban van. Azt érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a brit kormány hivatalosan még nem kezdeményezte a kilépést, s erre várhatóan majd csak 2017 elején kerülhet sor. Ekkor veszi tehát kezdetét egy közel kétéves – eddig precedens nélküli – kilépési folyamat, amelyben az Egyesült Királyságnak a gazdasági és politikai élet minden területén újra kell értelmeznie viszonyát a többi országgal, például a munkavállalás vagy a kereskedelmi kapcsolatok területén. E folyamat lezárása után tisztábban fogunk látni a várható gazdasági hatásokat illetően. Összességében azzal számolunk, hogy a magyar gazdaság továbbra is növekedési pályán marad, ami a bérek tartós növekedésének fontos feltétele.
Medveczky Attila
