Alapvetően nem a nagypolitikától várjuk a megoldásokat
Lezárult a magyar szőlő- és borágazati stratégia széles körű társadalmi vitája. Brazsil Dávidtól, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárától többek közt azt kérdeztük, hogy mire hívták föl a figyelmet a hozzászólók, mely területeket fed le a dokumentum, és mi a garancia arra, hogy a stratégiában foglaltak meg is valósulnak.
A Hegyközségek Nemzeti Tanács (HNT) mint szakmaközi szervezet és köztestület a Földművelésügyi Minisztériummal kötött megállapodás alapján vállalkozott arra, hogy megalkotja a szőlő-bor ágazat stratégiáját. Szeptember 1-jén lezárult a stratégia társadalmi vitája. Kik vettek részt ebben a vitában?
– Július 31-éig a HNT elkészítette stratégia tervezetét, amit augusztusban nyílt társadalmi, szakmai vitára bocsátott, amelyet mindenki, függetlenül attól, hogy termelő, fogyasztó vagy oktatási-, ill. kutatóintézet képviselője észrevételezhetett. A vita lezárult, és most összesítjük a beérkezett javaslatokat, észrevételeket.
Mire hívta fel a figyelmet a legtöbb hozzászóló, vitapartner?
– Erre hiteles választ nem adhatok, mert jelenleg kollégáimmal elemezzük a beérkezett anyagokat. Két héttel ezelőtt tartottunk sajtónyilvános eseményt a Budai Várban, ahol megszólítottuk a legfontosabb országos szakmai szervezeteket. Amit mindenki hangsúlyozott: a stratégia legfontosabb értéke, hogy a különböző szervezetek tárgyalóasztal mellett gondolták végig, hogy milyen irányban szükséges az ágazatnak továbbhaladnia, fejlődnie. Mindenki egyetértett abban, hogy lényeges az önszabályozás kérdése, amelyben a meghatározó szervezet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, hiszen ez egy szakmai önkormányzat, ahogy ezt a hegyközségi törvény is kimondja. A hegyközségek önszabályozó szervezetek. Szerepüket a hozzászólók megerősítették és kiemelték, hogy az ágazat önszabályozása a hegyközségi rendszeren alapszik. Mint önkormányzat, mindenki kiindulópontként látja a hegyközségeket. Azt is kiemelték, hogy alapvetően nem a politikától várják a megoldásokat.
Akkor kitől?
– Nekünk, a szakmának kell megmondani, hogy milyen irányban szeretnénk előre haladni. Ez volt az egyik fontos üzenet, amit megfogalmaztak. A második terület a termelésszervezés. Ezen a téren nagyon lényeges, a szőlőterületek csökkenésének megállítása és a piac stabilizálása. Tehát fontos foglalkozni a vertikális koordinációval, a termelés szervezésével. A harmadik üzenet a partnerektől a piacszervezésre vonatkozott. Ez alatt mind a bel-, mind a külpiac szervezését értjük, hiszen a magyar bornak a legfontosabb a magyar piac. Mivel dinamikus ágazatot szeretnénk felépíteni, meg kell határoznunk, hogy mely külpiacokra, és milyen típusú termékeket szeretnénk értékesíteni.
A negyedik terület az oktatás- és kutatásszervezés. Ebben a tekintetben a szakmai szervezetek egyetértettek abban: fontos lenne a minél inkább gyakorlatorientált képzés – közép- és felsőfokon is – a szőlő- és borágazat terén. Ehhez hasonlóan gyakorlatközpontú kutatásra van szüksége magyar szőlő- és bortermelőknek. A további visszajelzések alapján elmondható, hogy több szakmai partnerünk véleménye szerint szükséges országosan a szőlészeti-borászati kutatóintézeteket egy vezetés alá összevonni. Ennek lényege, hogy a kutatóintézetek ne egymás versenytársai, hanem partnerei legyenek.
Tehát ezeket a területeket fedi le a dokumentum?
– Így van, ezt a négy fő területet, mégpedig 13 pontba szedve. Ezeket a pontokat honlapunk közlemény rovatában elolvashatják az érdeklődők.
Ez egy hosszú távú stratégia?
– Pontosan. Jelenleg folyik a társadalmi vitának megfelelően annak az egyeztetése, hogy céldátumot is meghatározzunk benne. Hiszen azt mindenki kifejtette, hogy ennek a dokumentumnak nagy előnye, hogy demokratikus, alulról építkező stratégia. Még a vitadokumentum elkészítését is sok társadalmi párbeszéd előzte meg. A stratégia évtizedes távlatban szeretné kijelölni a fejlesztés fő irányvonalait.
Minden egyes dokumentum annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Erre mi a garancia?
– A garanciát leginkább az jelenti, hogy a stratégia széles körű párbeszéden alapszik. Tehát nem egy szűk elit csoport alkotta meg Budapesten, és egyértelműen látszik az az irány, amit mindenki magáénak tud és szeretne érezni.
Medveczky Attila
