A Vidékfejlesztési Programban a központi régió nem mostohagyermek
A mezőgazdasági termelésen túlmenően is lehet olyan tevékenységeket végezni, amelyek kiegészítik a gazdák jövedelmét. Ezeket is támogatjuk a most megjelent pályázattal – emelte ki szerkesztőségünk megkeresésére Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár, aki azt is elmondta, hogy „igyekszünk a pályázatokat a lehető legegyszerűbben összeállítani, de mivel nagyon szigorú a pénzügyi elszámolás az Európai Bizottság felé, nem lehet a kiírás szövegét túlzottan leegyszerűsíteni”.
Augusztus végén megjelent a Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása című pályázat. Több helyen azt írják, hogy ez egy nagyon várt pályázat a vidéken élők számára. Fordítsuk le „magyarra”, mit jelent a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja?
– Amennyiben hétköznapi nyelvre kell lefordítani ezeket az idegen szavakat, akkor azt úgy tudom legegyszerűbben, ha azt mondom: a gazdaember jövedelme annál biztosabb, minél több lábon áll. Ez azt is jelenti, ha termelésben több fajta tevékenységet végez, például állattenyésztéssel, kertészettel, növénytermesztéssel foglalkozik. Ha valamelyik láb „megsérül”, nem hoz elegendő bevételt, akkor még mindig folytat más olyan tevékenységeket, ami jövedelmét biztosíthatja. Ehhez hasonlóan, a mezőgazdasági termelésen túlmenően is lehet olyan tevékenységeket végezni, amelyek kiegészítik a gazdák jövedelmét. Nyugat-Európában már elterjedt, amivel nálunk is egyre többen élnek, hogy a mezőgazdasági termelés mellett mással is foglalkozik a gazda – például a falusi turizmusban komoly potenciál van. Tehát pl. az állattartás, növénytermesztés mellett vendégasztal-szolgáltatásba vág bele. Vagy olyan szolgáltatások fejlesztésével foglalkozik, amelyekkel nem mezőgazdasági termelést folytat, hanem ahhoz szorosan kapcsolódó tevékenységet, vagy akár egy teljesen új vállalkozást is indíthat. Éppen ezért ennek a mintegy 14 milliárd forintos keretösszegű pályázatnak is két célterületét nevesítettük. Az egyik az, amiről eddig beszéltem, a mezőgazdasági mikrovállalkozások, nem mezőgazdasági tevékenység indításának támogatása. Itt nem az élelmiszer-feldolgozásra gondolok, mert azt egy másik pályázatból tudjuk finanszírozni, hanem arra, hogy például a vidéki térségekben hiányzó vagy hiányos termékek, szolgáltatások hozzáférésének biztosítására tudunk forrást biztosítani. A pályázat másik része: ha valaki nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozna, de például a vidéki térségben hiányszakmát vagy hiányszolgáltatást kíván beindítani, akkor számára is lehetőséget adunk átalánytámogatásra. A mezőgazdasági termelők, illetve a magánszemélyek, akik nem is biztos, hogy őstermelők, maximum 40 000 eurónak megfelelő forintösszegre nyújthatják be igényüket. Az első kifizetési kérelem benyújtása alkalmával a támogatás a teljes összeg 75%-a. A fennmaradó 25% támogatási összeg igénylése az üzleti terv teljesítése előrehaladásának függvényében, legkorábban az első igényléstől számított 36 hónap elteltével, de legkésőbb 48 hónapon belül tervezhető és igényelhető. Azért lényeges az átalánytámogatás, mert ezáltal viszonylag egyszerűsödik az elszámolás, és könnyebb, rugalmasabb az összeg felhasználása is.
Ezzel a pályázattal főleg a mikrovállalkozásoknak segítenek?
– Teljes mértékben, más nem is pályázhat. Kizárólag mikrovállalkozások indításáról, fejlesztéséről szól a pályázat.
Tehát azok a mezőgazdasági mikrovállalkozások pályázhatnak, amelyek nem mezőgazdasági tevékenység indítását szeretnék elérni, s mellettük azok, akik a vidéki térségekben nem mezőgazdasági mikrovállalkozást akarnak indítani?
Pontosan. Utóbbi esetében 8,3 milliárd forint a keret, az előbbinél pedig 5,5 milliárd. Ez a két célterület adja összesen a mintegy 14 milliárdos pályázati keretet.
Mennyi célterületre nyújthat be támogatási kérelmet az igénylő?
– Egy pályázati felhívásra csak egy kérelem érkezhet be. Ha valaki az egyik célterületen pályázik, akkor a másikból automatikusan kizárja magát.
Meddig lehet benyújtani a kérelmeket?
– Augusztus 25-én jelent meg a felhívás. A kérelmek benyújtása szakaszosan zajlik. Az első október 24-étől november 24-éig tart. A beérkezett igények, kérelmek számától, elbírálásától függ, hogy lezárjuk-e ezt a pályázati felhívást. Alapvetően két évre tervezzük nyitva tartani ezt a pályázatot, de mint más pályázat esetében is, elképzelhető, hogy már az első szakasz végén le kell zárnunk a felhívást.
A központi régióban élők is pályázhatnak, vagy ők mostohagyerekek?
– A Vidékfejlesztési Programban a központi régió nem mostohagyermek. A Pest megyében élők, szinte kivétel nélkül minden egyes pályázati forrásra jogosultak lehetnek. Egy lényeges különbség van mindössze: a támogatás intenzitása 10%-kal alacsonyabb a beruházási típusú pályázatoknál, mint a többi régió esetében. Ez is egy sajnálatos uniós szabály, amitől nem tudtunk eltérni.
Mennyire egyszerű a pályázat megírása? Szükséges, hogy a vállalkozók pályázatírókat alkalmazzanak? Ezt azért is kérdezem, mert lapunk már foglalkozott azzal a témával, hogy az Agrárkamara pályázati tanácsadó hálózatot hozott létre.
– Természetesen igyekszünk a pályázatokat a lehető legegyszerűbben összeállítani, de mivel nagyon szigorú a pénzügyi elszámolás az Európai Bizottság felé, nem lehet a kiírás szövegét túlzottan leegyszerűsíteni. Egy pénzügyileg felkészült agrárvállalkozó képes a pályázat megírására, az elszámolásra, de mindenképpen célszerű legalább konzultálni egy pályázatíróval, hogy elkerüljék a buktatókat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szolgáltatása azért lényeges, mert fontos, hogy a gazdák olyan pályázatírókkal dolgoztassanak, akik nemcsak a megírásban segítenek, hanem a pályázat menedzselésében is, és erre legyen egy objektív szereplő, aki minősíti ezeket a pályázatírókat.
Medveczky Attila
