Fenn kívánjuk tartani a bányászati munkakultúrát - és technológiát
A bányásztársadalom ma már nem a múltba tekint vissza, hanem az új megoldásokat keresi, amiben partnere a magyar kormány – közölte Aradszki András. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára hozzátette: „olyan bányászati területeket kívánunk támogatni, melyek környezetvédelmi, nemzetgazdasági szempontból is fontosak.”
Államtitkár úr a Bányásznap országos központi ünnepségén hangsúlyozta, hogy a hazai energiapolitikában egyre nagyobb hangsúlyt kap az állami szerepvállalás. Miért kellett állami kézbe venni a földgáztárlókat?
–A földgáztárolás stratégiai kérdés. A magyar fogyasztók és a gazdaság gázellátásának fontos biztosítéka, hogy állami kézbe került a gáztárolás. Tekintettel arra, hogy hazánk a gáz beszerzését szinte csak egy, az orosz forrásból tudja biztosítani, ezért nem mindegy, hogy milyen tárolási és felhalmozási politikát tudunk folytatni. Hiszen a téli csúcsidőszakban nagyobb mennyiséget kell biztosítani, és korántsem mindegy, hogy ezt a tárolók milyen költséggel és ütemezéssel tudják fogadni. Ezért szükséges, hogy közvetve a magyar állam tulajdonában lévő társaságok birtokaiban legyen a tároló rendszer. Tehát ez a megoldás hatékonyabb és a biztonságunkat szolgálja.
Ezek tárolók korábban magán-vagy társasági kézben voltak?
–Német tulajdonú cég, az E.ON volt az eredeti tulajdonos. A 2000-es évek közepén az E.ON Ruhrgas International AG átvette a MOL Földgáztároló Zrt. 100%-os részvénycsomagját. A cégbírósági bejegyzést követően a MOL Földgáztároló Zrt. ezután hivatalosan is az E.ON Földgáz Storage Zrt. nevet viselte. 2013-ban az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kifizette az E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeinek szerződésben rögzített vételárát, ezzel a társaság immár Magyar Földgáztároló Zrt. néven, nemzeti tulajdonban szavatolja Magyarország biztonságos földgázellátását.
Mire alapozza azt a kijelentését, hogy a nemzetközi és uniós részvétellel tervezett földgázvezeték-projektek nyomán a tárolók jelentősége felértékelődhet?
–A kiindulási pont, hogy azok a tárolók képesek nem csak magyar, hanem más földgázt is tárolni, illetve tudnak megfelelő operációkat véghezvinni, üzleti tárolásokat végezni, amelyek a szállítási útvonalak mentén helyezkednek el. Például az osztrák baumgarteni tároló rendszer azért fontos szereplője az európai és a közép-európai gázpiacnak, mert a fő szállítási útvonalak mentén található. A magyar gáztárolók, bár kiváló minőségűek, nem ilyen útvonalak mentén helyezkednek el. Amennyiben megvalósulnak azok a beruházások, amelyek által Románia felől is kiépített kereskedelmi útvonal jön át Magyarországon keresztül Ausztria felé, és megépül az észak-déli korridor, melynek egyik végpontja a horvátországi Krk-sziget, a másik pedig a lengyel Swinoujscie, akkor egy másik kereskedelmi útvonal is hazánkon áthalad, ezáltal az útvonal mentén elhelyezkedett földgáztárolók szerepe megnő, fokozódik kihasználtságuk, és kellő nyereséggel tudnak működni. Ráadásul nem olyan nyereséggel, amit a magyar fogyasztók fizetnek meg, hanem az abban tárolást végző más kereskedők. Tehát mindennek előfeltétele a két említett szállítási útvonal hazánkon áthaladása.
A cseppfolyós földgáz (liquified natural gas, az LNG), ami tulajdonképpen a földgáz folyékony változata, mennyiben járulhat hozzá a kelet-közép-európai régió, így hazánk ellátásbiztonságához?
–Ez csupán lehetőség, mert az LNG sajátossága, hogy vezetékkel nem köti össze a termelőhelyet a fogyasztás helyével. Ezek a nagy vezetéket, melyeket most is használunk, ilyen az orosz-ukrán, vagy az Északi-áramlat, a termelőhelyet kötik össze Magyarországgal, Béccsel, Szlovákiával. Az LNG-t viszont hajókkal szállítják például Katarból, Ausztráliából, vagy az USA-ból, és áthozzák ide egy olyan terminálhoz, amely rövidebb távú kapcsolatban van az ellátandó területtel, azaz Magyarországgal. Ezért válogathatunk a szállítók között. Egyikhez sem vagyunk hozzákötve. Azt is megvizsgálhatjuk, hogy melyik helyről lehet olcsóbban beszerezni az LNG-t. Így az LNG nem csak alternatívája a más típusú gáznak, hanem versenyt is gerjeszt a piacon, mert jelenleg csupán orosz gázzal fűtünk, amely egyoldalú kiszolgáltatottságot is jelent.
Ebből arra következtethetünk, hogy a kormány nem mond le fosszilis energiahordozókról (kőszén, kőolaj, földgáz), melyek a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak?
–2011-ben fogadta el az Országgyűlés a Nemzeti Energiastratégiát, mely tartalmazza, hogy három forrásból termelünk energiát. A nukleárisból, a fosszilisből – ezen belül alapozunk a földgázra és a lignitre –, a harmadik pedig a megújulók térnyerése lesz. Természetesen a legérzékenyebb és legfontosabb kérdés, hogy milyen módon tudunk fosszilis energiaforrásból elektromos áramot előállítani, úgy, hogy megfeleljünk a mindenkori igen szigorú környezetvédelmi követelményeknek, így annak is, amit vállaltunk a párizsi megállapodással, hogy az üvegházhatású gázok csökkentését is el tudjuk érni. Erre vonatkozóan már vannak előrelépések. Magyarország egyetlen működő szén- és ligniterőműve a Mátrai Erőmű az áramtermelést úgy oldja meg, hogy ne bocsásson ki sok üvegházhatású gázt, ezért a lignit felhasználása mellett üzembe helyezték a 16 megawattos naperőművüket.
Még 2008-ban, az 58. bányásznapi ünnepségsorozaton elhangzott: „mára a szénbányászatot világszerte leépítették, és a bányászok megbecsülése is csökkent.” Milyen helyzetben van a hazai szénbányászat, valóban megtörtént a leépítés?
–Világtendencia a szénbányászat és a szénből előállított áramtermelés csökkenése. Ehhez még hozzájárult, hogy a hazai szénbányák versenyképessége igen előnytelen volt a lengyelekéhez, vagy a csehekéhez képest. Emiatt zárták be a magyar mélyművelési bányákat. Ez nem most kezdődött, hanem egy igen hosszú folyamat vége. Legutoljára, 2014-ben a Márkushegyi Bányaüzemet zártuk be – a döntés erről viszont korábban megszületett. Sikerült olyan megoldást találni, hogy ez ne járjon nagyobb megrázkódtatással. Az Európai Unió Tanácsának 2010-es döntése ugyanis 2018 végéig engedi meg a tagállamoknak, hogy a versenyképtelennek ítélt szénbányák bezárásához bizonyos feltételek teljesülése esetén közpénzből járuljanak hozzá. Emellett jelentős lignitvagyonnal rendelkezünk, amelyik külszínű fejtésű lehetőség, s ezzel hatékonyan, versenyképes áron lehet villamos energiát előállítani. Ezért az egyik feladatunk a lignitvagyon hasznosítása. A magyar kormány a bányászati munkakultúra és technológia fenntartásában érdekelt, ezért szervezzük meg a bányász-szakipari képzést. A mostani Bányásznapon tapasztalhattuk, hogy a bányásztársadalom ma már nem a múltba tekint vissza, hanem az új megoldásokat keresi. Olyan lehetőségeket keres, amellyel a bányászat kultúrája és gazdaságos tevékenysége a jövőben fenntartható. Ebben a kormány partnere a bányászoknak, el szeretnénk érni, hogy azokban a területekben – gondolok a kő, kavics, egyéb építőanyagok és ásványi anyagok kitermelésére – minél nagyobb sikert érjünk el. Olyan területeket kívánunk támogatni, melyek környezetvédelmi, nemzetgazdasági szempontból is fontosak.
Medveczky Attila
