Megemlékezünk a város első okleveles említésének 1000 éves évfordulójáról
Megújult a sportcsarnok Csurgón, a helyi kézilabda alapjait lerakó pedagógusról, idősebb Sótonyi Lászlóról elnevezett létesítményt augusztus 26-án adták át. A sportcsarnok építése és mostani felújítása, bővítése régi vágya volt a kisváros lakosságának. Füstös János, Csurgó polgármestere: eddig elkerültek minket a nagy ipari beruházók, ezért a sport és a turisztika az egyetlen kitörési pontunk.
Csurgón élt két évig Tinódi Lantos Sebestyén. Az 1792-ben alapított gimnáziumban tanított 1799. május 26-ától 1800. február 17-éig Csokonai Vitéz Mihály. Csokonai itt fejezte be Dorottya című vígeposzát. A város nevének említésekor főleg az irodalom jut az eszünkbe. Mit jelent a település életében a sport?
– A sportcentrum kapcsán meg kell említeni, hogy nem néhány éves sportprojektről van szó, hiszen akiről elneveztük a létesítményt, id. Sótonyi László, általános iskolai testnevelő tanár volt, s közel fél évszázada lerakta már a helyi sport alapjait. Elindult tehát a kézilabdázás Csurgón, és a folyamatos építő munka következtében egyre szebb eredményeket értünk el. A ’60-as, ’70-es években már az utánpótlás egyik fellegvára volt Csurgó. Városunkból származik Sótonyi László, a tanár úr fia, aki jelenleg a csapat edzője. Csurgón kezdte pályafutását Simics Judit és Balogh Beatrix is, akik a sydneyi olimpián ezüstérmet szereztek. Kovacsics Anikó a 2000-es évek elején a Csurgói NKC-ban játszott, s a 2012-es női kézilabda Európa-bajnokságon bronzérmes lett a magyar női kézilabda-válogatottal. Hála Istennek Sótonyi tanár úrnak voltak olyan követői, akik mind az általános iskolában, mind a gimnáziumban folytatták a megkezdett utat. A gimnáziumban csaknem húsz éven át itt dolgozott a Kátai házaspár, Magyarország legeredményesebb női diákkézilabda edzői. Többször találkozom olyan kollégákkal, akik megemlítik, hogy mindig nagyon komoly ellenfél volt Csurgó, és sokszor ki is kaptak tőlük. Főleg a diákolimpiákon. Néhány éve pedig ráálltunk a professzionális szintre, mikor a csurgói férfi kézilabda-szakosztály felkerült az élvonalba, s azóta egyre többen azonosítják Csurgót a kézilabdával. A fiúk az NBI-ben játszanak, a lányok pedig idén kerültek fel az NB I/B-be. Tehát Csurgón nem most kezdődött el a sportélet. Voltak természetesen hullámvölgyek, most pedig bízhatunk abban, hogy egyrészt szponzori támogatásoknak köszönhetően, másrészt pedig a kormányzati támogatás, a TAO-s pénzek segítségével még inkább megerősödhetnek sportbeli elképzeléseink. Ezáltal tudtuk 2008-ban felépíteni a sportcsarnokot, amit azután kormányzati támogatás segítségével tovább tudtunk bővíteni és fejleszteni úgy, hogy a nemzetközi elvárásoknak is megfeleljen.
Így egy sport- és szabadidőközpont jött létre?
– A sport- és szabadidőcentrum komplex fejlesztése 3,3 milliárd forint kormányzati forrásból valósul meg. Ez a sportcsarnok fejlesztése mellett magában foglalja a tavalyi évben elkészült Festetics park teljes körű rekonstrukcióját, ahol már kiépült a lezárt futópálya, fitneszgépek és játszótér várja az odaérkezőket. A sportcsarnok közvetlen szomszédságában új uszoda és egy wellnessrész is épül, ami a tervek szerint 2017 tavaszán kerül átadásra. Ez magában foglal egy hatpályás 25 méteres uszodát, illetve egy tanuszodát és az ahhoz kapcsolódó minimális wellnessrészleget kinti és benti medencével, valamint szaunával. A teljes komplexum a közelben talált termálvíz hasznosításával fog működni.
Amikor sportfejlesztésekről hall az ellenzék, ismétli a betanult szólamot: sportcentrumok, stadionok helyett inkább az egészségüggyel, a kórházak építésével kell foglalkozni.
– Mindezek ellenére továbbra is határozottan azt gondolom, hogy érdemes a sportba befektetni, legyen a helyszín Budapest vagy Csurgó. A sportolás hozzásegít egészségünk megőrzéséhez is. Ráadásul esetünkben nem is nagy stadionról, hanem sport- és szabadidőközpontról van szó, melynek szomszédságában áll az egészségügyi centrumunk. Nem titkolt vágyunk a két intézmény szolgáltatásainak összehangolása. Az Egészségügyi Központunk is szeretne építeni a termálvízre. Olyan központot szeretnénk kialakítani, amely lehetővé tesz egy hosszabb rekreációs, gyógyulási időszakot, akár a sportolók számára is. Sajnos Csurgót eddig elkerülték a nagy ipari beruházások, ezért nekünk a sport és a turisztika maradt az egyetlen kitörési pontunk. Bár javultak a közlekedési feltételek, megbélyegzett bennünket a trianoni határ. Mivel az ország vérkeringéséből kikerültünk, így a vállalkozások szempontjából nem lehettünk ideális befektetési központ. Feladatunk, hogy megmutassuk: a végeken, hogy Csurgón is van élet. Egyre többen járnak hozzánk tanulni, hiszen nagyon komoly az utánpótlás-nevelésünk. Ezáltal újabb sporttagozatos osztályok indulhattak el az általános iskolában és a református gimnáziumban.
Ha már a vállalkozásokat említette; helyben dolgoznak inkább a lakosok, vagy ingáznak?
– Csurgó 18 ezer fős járási székhely, így a kisebb településekről is hozzánk járnak dolgozni. Tehát a helyi lakosok egyik része nem ingázik, másik részük jár be dolgozni Nagykanizsára, Nagyatádra. Ránk is jellemző, ahogy az egész országra, hogy néhányan külföldön próbálnak megélni – ráadásul mi közelebb fekszünk az osztrák határhoz. Elmaradott, hátrányos helyzetű térség központja városunk, ezért motiválják még inkább a helyben élőket a külföldi bérek. Nem könnyű a fiatalokat visszacsábítani, hiszen nem rendelkezünk felsőfokú oktatási intézménnyel, néhány cég képes csupán munkahelyet és versenyképes bért biztosítani.
Mire szeretnének pályázni a mostani uniós fejlesztési ciklusban?
– Néhány pályázatot már be is nyújtottunk. 6,3 hektáros, jelenleg üresen álló ipari területünket szeretnénk közművesíteni. Amennyiben megnyerjük a pályázatot és elkészül a közművesítés, akkor kötelező jelleggel öt éven belül legalább két vállalkozást kell letelepítenünk. Ezt a célt, reményeink szerint teljesíteni tudjuk. Közintézményeinket, a közösségi házat szeretnénk még felújítani, energetikailag korszerűsíteni, illetve a szomszédos településig, Gyékényesig kerékpárutat kiépíteni. Termálvizünket is szeretnénk hasznosítani, nagyon jó és magas hozamú meleg vízre bukkantunk, ahogy említettem ezzel fűtenénk a sportcsarnokot és az uszodát. További tervünk a termálvíz gyógyvízzé minősítése. Ha mindez megtörténik, akkor terveink szerint elindulhat egy prémium kategóriájú szálloda létrehozása és a wellnessközpont építésének befejezése, bízunk benne, hogy erre is sikerül támogatást kapnunk. Ebben az évben újítottuk fel a felső csurgói Festetics-majort az Árpád-kori templom közvetlen szomszédságában, ahol több királyunk is megfordult annak idején. Városunkban volt Török Bálintné Pemfflinger Katalin kertje, mely a kortársak szerint Magyarország legszebb virágoskertje volt. Amennyiben támogatják elképzeléseinket, Csurgó valódi turisztikai központtá válhat, és méltó módon tudna megemlékezni első okleveles említésének 1000 éves évfordulójáról 2019-ben.
Medveczky Attila
