Közérthetőbb nyelvezettel, a 19. századi magyarról a mai magyarra „fordítottuk” le a Hitelt
Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából programsorozatot szervez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), és a szeptembertől folytatódó Ludovika Szabadegyetem előadásai is az egykori miniszter tevékenységéhez és szellemi hagyatékához kapcsolódnak. Dr. Horváth Attila egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Állam-és Jogtörténeti Intézetének vezetője a szerkesztőségünknek adott interjúban leszögezte: Széchenyi István életművét hungarikumnak minősítették, és munkássága olyan nagyszabású, amelyet meg kell ismertetni a hallgatókkal, s az érdeklődőkkel.
Miért döntött úgy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hogy bekapcsolódjon a Széchenyi-emlékévbe?
– A Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetése, oktatói és hallgatói gárdája mindig is fontosnak tartotta a történelmi hagyományok ápolását. Széchenyi, a legnagyobb magyar abban is kiemelkedik, hogy ő volt Magyarország első, legjelentősebb közszolgája. Ő teremtette meg azt az ideát, hogy a hont mindenki tehetségének, tudásának megfelelően, és lehetőleg önzetlenül szolgálja. Kimondta: minél nagyobb a vagyon, annál nagyobb a kötelesség is. Egész életét az ország szolgálatába állította. Akárhová tekintünk, mindenütt Széchenyi által alkotott produktumhoz jutunk. Munkásságának eredménye a Lánchíd, a Tudományos Akadémia, a magyarországi vasútépítés, a dunai és balatoni gőzhajózás, a hajógyár, a kikötők, a hengermalom, a Tisza szabályozása és a Duna kotrása is – és még nem is említettem mindent. Hatalmas életművet hagyott maga után. Ezért a Hungarikum Bizottság, Széchenyi István életművét hungarikummá nyilvánította. Ezért és az évforduló miatt döntött úgy az egyetem vezetése, hogy ebben a félévben, összefogva a Széchenyi emlékét ápoló társaságokkal – a Széchenyi Alapítvánnyal, a Széchenyi Körrel, a Széchenyi Társasággal –, előadássorozatot kezd, mely ünnepségekkel indul és többen többféle szempont szerint mutatják be Széchenyi életművét. Amely olyan nagy, hogy minden részét tizenkét előadás keretén belül sem lehet érinteni.
A Ludovika Szabadegyetemen mutatják be Széchenyi István életművét. Tehát az előadások ingyenesek, és bárki által látogathatók?
– Az előadások, melyeket az egyetemi hallgatók számára választható tárgyként hirdetünk meg, az idei szemeszterben is nyilvánosak, költségmentesek lesznek. Szeretettel várjuk a téma iránt érdeklődőket ezekre az előadásokra, melyeket a Ludovika főépületében, keddenként 18 órától tartjuk. A programokról és az eseményen való részvételről bővebb információk találhatók egyetemünk honlapján.
Az NKE tanárai lesznek az előadók?
– Az egyetem oktatóin – többek között rajtam – és kutatóin kívül, híres vendégelőadók is ellátogatnak a Ludovikára, hiszen Széchenyi számos tudományterületen alkotott.
Docens úr milyen témában tart előadást?
– Éppen azt a témát osztották rám, amelyre már utaltam is az interjúban, és ami gyakorlatilag a sorozat mottója: Széchenyi mit tett a honért, miért lett ő a magyar közszolgálati ethosz és a magyar közszolgálat megteremtője. Különös tekintettel például arra, ami kevésbé ismert, hogy az 1848-as független első felelős magyar kormányban mennyire meghatározó személy volt. Erről még a történelemkönyvek is csak fél mondatban írnak. Az ő minisztériuma működött legelőször, s amellett ideiglenes hadügyminiszter is volt, míg Mészáros Lázár vissza nem térhetett Itáliából – ugyanis sokáig nem engedték haza a Habsburgok. Széchenyi a magyar honvédség megteremtésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, neki köszönhető, hogy a szabadságharc idején a magyarok sokáig ellenálltak a nagy túlerővel szemben.
Nem biztos, hogy az összes érdeklődő ráér kedd esténként. Kiadják az előadások anyagait?
– Az előadásokat kamerával felvesszük, és tervezzük, hogy az elhangzottakból tanulmánykötetet készítünk. Természetesen ez szerkesztett változat lesz, lábjegyzetekkel, hiszen tudományos értekezésként jelenik meg.
Miért adják ki újra Széchenyi Hitel című művét? Mi volt a bajuk az eredetivel?
– Már ki is adtuk. Buday Miklós, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja volt az ötletgazda, aki a Logod Bt.-vel kiadta a Hitelt. Nem volt semmi bajunk a régivel… A mű 1830-ban, a nyelvújítás időszakában született, és Széchenyi, aki nagyon sok nyelven beszélt, sokszor akaratlanul is idegen kifejezéseket használt. Olyan szavakat is, melyeket ma már nem használnak, elfelejtették jelentésüket. Amikor egy érettségizett ember kezébe veszi a Hitel eredeti szövegét, csak szótárak, lexikonok segítségével érheti meg. A lábjegyzeteket készítve többször nehéz volt megfejtenem, mire is gondolhatott Széchenyi. Tehát közérthetőbb nyelvezettel, a 18. századi magyarról a mai magyarra „fordítottuk” le ezt a remekművet.
Medveczky Attila
