A felmérések szerint a napi fogyasztási cikkeket nem a plázákban vásárolják
A csökkenő személyi jövedelemadó és a mérsékelt infláció miatt a reálbérek is emelkednek, ami szintén a kereslet élénkülését segíti – közölte a Magyar Fórummal Marczinkó Zoltán. A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárát arról is kérdeztük, hogy mikor nagyon sokan a plázákban vásárolnak, hogyan lehetséges az, hogy többen keresik fel a kiskereskedőket? A kiskereskedelem is csak modern technikával lehet sikeres?
Minek köszönhető a kiskereskedelmi forgalom folyamatos növekedése?
– Három alapvető okra vezethető vissza a forgalombővülés. Az első és a legfontosabb, hogy folyamatosan nő a foglalkoztatás. A 2010-es 3,7 millió emberhez képest, a legfrissebb adatok szerint közel 4,4 millióan dolgoznak ma Magyarországon. Nagyobb részük – a 600 ezres növekedésből mintegy 400 ezer – a privát szférában, és csak egy elenyésző azok aránya, akik hónapról hónapra a közmunkaprogramban keresik kenyerüket. Ezzel együtt a privát szférában, ha kismértékben is, de nőnek a keresetek, folyamatosan emelkedik a bruttó bér, a cégek saját döntésük, vagy a szakképzet munkaerő megtartása miatt vállalnak bizonyos keresetnövekedést. A növekvő bevételek erre sok helyen lehetőséget adnak. Ráadásul a bruttó béreknél a nettó bérek jelentősebben emelkednek. 2015-ben az előbbi 5,7%-kal, az utóbbi 7,6%-kal emelkedett. A nagyon alacsony infláció is kedvezett a fogyasztás növekedésének, főleg azzal, hogy egy év alatt jelentősen emelkedtek a reálkeresetek és –bérek. A harmadik tényező pedig a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése. Ez éves szinten 100 milliárdos többletlehetőséget kínál a lakosság részére. Amit saját döntésük szerint például kiskereskedelemben kapható javak vásárlására fordíthatnak.
Ma, mikor nagyon sokan a plázákban vásárolnak, hogyan lehetséges az, hogy többen keresik fel a kiskereskedőket?
– A fogyasztási szokásokról készült felmérések azt mutatják, a napi fogyasztási cikkeket – ezek teszik ki a kiskereskedelmi forgalom jelentős részét – nem feltétlen a plázákban vásárolják meg, hanem inkább a lakóhelyhez legközelebbi sarki boltban, pékségben, tejivókban, és egyéb kiskereskedelmi üzletekben. Plázákba járni inkább programot jelent, s nem minden esetben vásárolnak az oda betérők. A bevásárlóközpontok jogszabályi megfogalmazása is tükrözi ezt. Eszerint a bevásárlóközpontok olyan létesítmények, ahol a több kereskedő mellett jellemzően szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltató tevékenység is folyik.
Létezik viszont egy olyan sztereotípia, hogy a kiskereskedők jóval drágábban árulják a termékeket, mint a nagyok.
– Nem tudok olyan felmérésről, amely ezt igazolná. Az a sarki kisbolt, ahová családom jár vásárolni, sok terméket jelentősen kedvezőbb árakon kínál, mint mondjuk a közeli multi. Emellett sokkal közvetlenebb az eladó–vásárlói viszony és a kiszolgálás színvonala is.
Egyes elemzők szerint a kiskereskedelmi forgalmat júliusban a nem élelmiszer-kiskereskedelem, például a textilszegmens lehúzta. A kiskereskedelemben a növekedés minden egyes szegmensben tetten érhető?
– A kiskereskedelmi forgalom minden szegmense, tehát az élelmiszer, a nem élelmiszer, az üzemanyag is, hónapok óta folyamatosan növekszik. Egyedül a januári adat mutatja azt, hogy a kiskereskedelmi forgalom élelmiszer-kereskedelmi része nem érte el a 2015-ös év 100%-át, „csak” 98,6%-os volt. Egy éve minden hónapban, minden szegmens növelte tavalyi forgalmát. A teljes kiskereskedelmi forgalomból a legnagyobb hányadot, kicsivel több mint 50%-ot, az élelmiszer-kereskedelem teszi ki. Itt további, igaz visszafogott növekedésre számíthatunk. Az átlagos növekedési ütem 1-3%-os. Míg a nem élelmiszer-kereskedelem – a bútor, textil, bőr, műszaki és tartós fogyasztási cikkek tartoznak ebbe a kategóriába – általában 8-12% közti számot produkál. Jól látjuk azt is, hogy a nagy sportrendezvények – olimpia, futball Eb – idején a nagy műszaki cikkek, főleg a televíziók forgalma jelentősen megemelkedett. Az üzemanyag-forgalom pedig átlagban 5% körül emelkedik, ami azért szép eredmény, mert az üzemanyagok ára folyamatosan csökkent az elmúlt évben, a kereskedelem volumene az idén ezzel együtt is meghaladta a tavalyit.
A digitális gazdaságban minden ágazatban nő az információtechnológia fontossága. A kiskereskedelem is csak modern technikával lehet sikeres?
– Mint minden gazdasági szereplőnek, így a kereskedő vállalkozásoknak is alkalmazkodniuk kell azokhoz a generációkhoz, amelyek számítógép mellett nőttek föl. Gyermekkoromban még csak egy televíziós csatorna volt, és a Commodore 64-et felnőttként ismertem meg. Gyermekeim viszont tíz éves koruk óta találkoznak a modern technika eszközeivel. Tehát a kereskedőknek is alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy vannak és lesznek olyanok, akik nem a személyes vásárlást részesítik előnyben, hanem az internetet és onnan rendelik meg a termékeket. Folyamatosan nő az internetes kereskedelem mértéke; a friss adatok szerint már az összes forgalom több mint 4%-a neten zajlik. Ehhez egyaránt alkalmazkodni kell a sarki boltosnak és a nagy bevásárlóközpontnak is. Természetesen a netes kereskedelem kisebb befektetéssel jár, mintha hagyományos üzletben árulnánk termékeinket, éppen ezért egyre vonzóbb lehet a vállalkozások számára is.
Medveczky Attila
