A kollektív bűnösség elvét meghaladta a történelem, és ellentétes az európai jogrenddel
Íjgyártó István képviselte a Külgazdasági és Külügyminisztériumot szeptember 7-8-án a lengyelországi Kárpátok Európája konferencián. A kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár lapunk megkeresésére kiemelte: ez a térség hosszabb távon Európa gazdasági fejlődésének egyik motorja lesz. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy behozzuk a nyugati uniós államokkal szembeni lemaradásunkat, és az innováció területén, mely egy kitörési lehetőség, előbbre lépjünk.
Mi volt a tanácskozás célja, és kik vettek részt rajta?
–Több mint két évtizedes múltra tekint vissza az a gazdasági fórum, melyet Krynicában, a dél-lengyelországi üdülőfaluban rendeznek meg. A fórumot kelet-európai Davosként is emlegetik, hiszen nagy rendezvénnyé nőtte ki magát az elmúlt 25-26 évben. Ennek keretében számos részrendezvényt tartanak, és az egyik a Kárpátok Európája, mely 2011 óta kerül megrendezésre. Eredetileg a lengyel szejm hozta létre, és kezdeményezés fő patrónusa és a konferencia vendéglátója a parlament elnöke, Marek Kuchcinski úr. A kétnapos konferencián évről évre ugyanazt a kérdést vitatják meg. 2011-ben az eredeti elképzelés az volt, hogy az Európai Unión belül nagyon erős a regionális együttműködés azokban a térségekben, ahol azonosak a problémák, ahogyan a lehetőségek is. Gondolhatunk a folyók menti együttműködésekre, például a Duna Régióra. Esetünkben a Kárpátok környékén elterülő, vagy a Kárpátokat is magába foglaló országok együttműködésének erősítésére fókuszálunk -elsősorban a hegyvidéki területek sajátos érdekeinek, problémáinak, lehetőségeinek figyelembevételével. Lassan bővült a kör, a Kárpátokat magába foglaló ország szomszédjaival. Így ma már a V4+szomszédok együttgondolkodásáról beszélhetünk. Így ezen országok törvényhozóit, parlamenti, kormányzati tényezőit hívták meg ezekre a fórumokra. A panelekben olyan kérdések kerültek napirendre, mint a régió kihívásai, az elmúlt 25 év demokratikus átalakulásának tanulságai, s ezen kívül gazdasági és környezetvédelmi témák. Olyan értékek, melyeket meg lehet, meg kell osztani a szomszédokkal. Bevezetésre került egy új sajátos fogalom, az ABC– tehát az Adriai-tenger, Balti-tenger, Fekete-tenger közötti régió –, amely a visegrádi négyeken kívüli szélesebb együttműködés lehetőségét biztosíthatja. A gondolat nem annyira új, mert korábban, főleg lengyel részről voltak olyan kezdeményezések, hogy a három tenger által összefogott közép-európai régió országai közt szorosabb legyen az együttműködés.
Államtitkár úr felszólalt A demokrácia eredményei és hiányosságai: 25 év tapasztalat Kelet-Közép-Európában című panelbeszélgetésen. Beszéljünk először az eredményekről, majd térjünk rá a hiányosságokra.
–Az én panelemben lengyel szakemberek, Karel Schwarzenberg, a cseh parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke, volt külügyminiszter, Ludovit Cernak, a Sitno Holding igazgatóságának elnöke, volt szlovák gazdasági miniszter vett még részt. Országonként, regionális megvilágításában próbáltuk megvitatni az elmúlt 25 év demokratikus fejlődésének előnyeit és hátrányait. Természetesen mindenki a saját országát helyezte előtérbe. Én kissé regionális kontextusba helyeztem ezt a problémát; rámutattam, hogy sokat beszélünk a kiábrándultságról, arról, hogy többen úgy érzik, nem történt átfogó változás az elmúlt negyed században. Így azt is meg kell vizsgálni, hogy az egyénnek mekkora változásokkal kellett szembenézni a mögöttünk álló, valóban embert próbáló 25 évben. Nagyon sok támogatást, és segítséget kapott ez a régió ahhoz, hogy gazdaságilag, vagy jogszabályok tekintetében, integrációs szempontból átalakuljon, de nagyon kevés segítséget kapott a hétköznapi ember, hogy milyen életstratégiát alakítson ki. Természetesen nem mindenki egyforma felkészültséggel tudott adaptálódni a változásokhoz. Azt mondtam: abban az összefüggésben érdemes elégedetlenségünket, vagy elégedettségünket hangsúlyozni, hogy ha pontosan fölmérjük a változások horderejét, a régió átalakulását, s azt, mennyire tudott visszatérni egyfajta kontinuitáshoz, és képes volt –e „zárójelbe tenni” az elmúlt 40-50 év különböző szintű pusztításait, visszamaradottságait. Alapvetően pozitív mérleget húztam; valóban lehet számos olyan pontot találni, ahol elégedetlenek lehetnek a térséget szemlélők, biztos, hogy nem tökéletesek a közép-és kelet-európai demokráciák, de alapvetően a hatalmas változásokhoz – s hogy azok mekkora energiákat igényeltek, mind az egyén, mind a társadalom szintjén – képest, mégiscsak óriási előrelépés történt.
A visegrádi országok sok mindenben együttműködnek, de vannak problémák is. Ide tartozik, hogy a Benes-dekrétumok máig élnek Szlovákiában, és nem adják meg a kettős állampolgárságot a magyaroknak. Mit tud tenni a problémák orvosolásában a Külgazdasági és Külügyminisztérium?
–Ez a téma nem vetődött föl, és nem is ebben a „dimenzióban” folyt a beszélgetés, hiszen ennyire konkrét kérdések megvitatására sem időnk, sem lehetőségünk nem volt. Emellett ez a téma nem az általam vezetett államtitkársághoz tarozik. Tény, hogy a Benes-dekrétumok kérdése valóban a változások súlyos hiányossága – hiszen arra hivatkozva súlyosan diszkriminálták a magyar és német kisebbségeket. A kollektív bűnösség elvét pedig meghaladta a történelem, és az európai jogrend. Úgy vélem, hogy a cseheknek és a szlovákoknak kell megoldaniuk ezt a kérdést, hiszen elsősorban saját állampolgáraikkal szembeni kötelezettségük, hogy egy demokratikus jogállam megfelelő szabályai szerint járjanak el.
Kulturális téren mi jellemzi a V4-ek együttműködését?
–Hatalmas potenciállal rendelkezik mind a kulturális, mind a tudományos terület, hiszen korábban is kiemelkedők voltak kulturális kapcsolataink. Gondoljunk bele, milyen szoros volt a lengyel filmművészettel, alkotóművészekkel az együttműködésünk. Sok magyar barátja van a cseh, a lengyel és a szlovák kultúrának és ez fordítva is igaz. Komoly, szilárd alapokkal rendelkezik ez az együttműködés, amelyben még óriási potenciál van – többek közt ezért is koncentrálunk kiemelten ezekre az országokra. Mindhárom államban nagyon jól működik a magyar kulturális intézet. Lengyelországban most zajlik a magyar kulturális évad, amely a két ország barátságát erősíti a kulturális együttműködés területén. Kiemelendő, hogy a V4-es együttműködés jelenleg az innovatív tudományokra is kiterjeszkedik; éppen a szlovák elnökség időszakában írtuk alá azt a memorandumot, amely pontosan az innovációk és a start-upok tekintetében szeretne közös platformot létrehozni, mert úgy gondoljuk, hogy ez a térség hosszabb távon Európa gazdasági fejlődésének egyik motorja lesz. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy behozzuk a nyugati uniós államokkal szembeni lemaradásunkat, és az innováció területén, mely egy kitörési lehetőség, előbbre lépjünk. Ezért lényeges, hogy a visegrádi országok szakemberei, cégei, vállalkozói megismerjék egymást.
Mennyire lényeges a Kárpátok fogalmának turisztikai és minőségi szempontból történő erősítése?
–A Kárpátokat nem lehet eleget csodálni, hiszen változatos táj, s minket körülölel. Ha nem is vagyunk határosak a Kárpátokkal, de a magyar ember gondolkodásában, életérzésében mégis meghatározó a szerepe. Onnan erednek legfontosabb folyóink, s jelentős magyar népcsoportok élnek a Kárpátokban, vagy annak lábainál. Magyarország is egy kárpáti ország, és a turizmusban óriási lehetőségeink vannak, és ezeket ki kell használnunk, mert ebben a tekintetben régiónk még alulfejlett, ha az Alpok-térségével hasonlítjuk össze. Ezentúl a térség önálló kulturális régiónak tekinthető, hiszen az itt élő szláv és nem szláv népek hagyományai, szokásai, sajátos, megőrzött életvitele sok tekintetben azonos, de még nem eléggé felfedezett. Holott a Kárpátok bővelkedik gasztronómiai, muzeális, kulturális értékekben, és annak is örömet nyújt, aki lenyűgöző természeti szépségre vágyik. Ezért támogatjuk a térség turisztikai kínálatainak együttes kiajánlását.
Medveczky Attila
