Nyugat- Európa mára szellemileg kiüresedett
Az MKP európai parlamenti képviselője szerint nem az a megoldás, hogy a más földrészeken kialakult problémákat úgy oldjuk meg, hogy áttelepítjük onnan ide az embereket. A problémákat ott, helyben kell megoldani. Csáky Pál azt is közölte az unióval szembeni kritikája kapcsán, hogy különbséget tesz a nevelő szándékú pofon és a harakiri között.
Hogyan értékeli a szeptember 16-ai pozsonyi EU-csúcsot? Sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem lehetett megváltoztatni Brüsszel bevándorláspolitikáját?
–Egy percig sem bíztam benne, ismerve a nyugat-európai tagállamok hozzáállását a migránskérdéshez, hogy ezen az informális csúcson változás következne be a bevándorláspolitika kérdésében. Bár látszanak a jelek, hogy a „hajó” fordul, de ez egy óriási „anyahajó”, ami igen lassan fordul meg. A politikai fölfogás lassan megváltozik, ezt arra alapozom, hogy Németországban Merkel pártja egyre -másra veszíti el a tartományi választásokat, így kénytelen óvatosabban fogalmazni. Németországban élő kollegáim azt mondják, hogy egyre növekszik a Merkel-féle politika elutasítottsága. A német kancellár nemrégiben kijelentette, a multikulturalizmus német modellje, amely szerint különböző kultúrák harmonikusan élhetnek egymás mellett, megbukott. Hasonló elmozdulást tapasztalok Franciaországban is. De ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra ebben a kérdésben 180 fokos fordulatot tennének az unió intézményeinek meghatározó politikusai. A csúcs értékelésben azt a politikai üzenetet tartom fontosnak, hogy nem 28, hanem 27 tagállam találkozott. Ez egyértelmű üzenet volt a britek felé, hogy Nagy-Britannia próbálja végre megfogalmazni azt, hogy miként lép ki az Európai Unióból, és utána hogyan kíván együttműködni az unióval. Az üzenet egyértelmű: a 27 tagállam megerősítette együttműködési szándékát, és szerintem Britannia kockázatos útra lépett – bár tudom, hogy ezzel a kijelentésemmel sok magyarországi politikus nem ért egyet. Nem értékelem sikeresnek a pozsonyi csúcsot, és irreális is volt bármilyen nagy eredményt várni tőle. Mint mondtam, informális csúcs volt, ahol nem hozhattak döntéseket, a szerződések még élnek, és azokat Nagy-Britannia nélkül nem lehet megváltoztatni. Hiszen a formális csúcson az önmagát kiszavazó országnak is szavazati joga van. Majd a szokásos európai téblábolásba csúszott az egész tárgyalás, nem történt komolyabb előrelépés.
Bírálja a briteket, de ön is eléggé kemény kritikusa az unió intézményeinek. Ez nem ellentmondás?
–Nem, mert különbséget teszek a nevelő szándékú pofon és a harakiri között. Nagy-Britannia olyan vitatható lépést tett, ami neki sem jó, sem az Európai Uniónak, annak az uniónak, melynek a potenciálja jelentősen meggyengült. Nem is tartom alternatívának az EU széthullását. Viszont soha nem rejtettem véka alá az unió jelenlegi működésével kapcsolatos kifogásaimat, melyeket nagyon keményen megfogalmazom. Szeretném az unió fennmaradását, de a jelenleginél hatékonyabb, korrektebb és tisztességesebb körülmények között.
Az októberi kvótareferendumon Brüsszelnek adandó magyar válasz Szlovákiának is rendkívül fontos hivatkozási alap lesz - jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára. Egyetért az elhangzottakkal?
–A felvidéki magyarok, politikusok, és a szlovák kormánytagok figyelemmel kísérik a magyarországi kvótareferendumot, érdeklik mennyien és hogyan szavaznak. A szlovák átlagpolgárok többségét viszont ez a kérdés hidegen hagyja. Gondoljunk bele, ott nem történt olyan esemény, mint Magyarországon, ahol migránsok foglaltak el egy pályaudvart, szemeteltek, fenyegetőztek. A magyar népszavazásnak az az üzenete, hogy a kormány nézetét a társadalom nagy része támogatja. S a mindenkori magyar miniszterelnök a jövőben hivatkozhat arra a tárgyalóasztaloknál, hogy az ő véleménye, nem csupán a kormányáé, és a pártjáé, hanem a magyar társadalom többségéé is. Hogy ez a többség hány százalékos lesz, az majd eldől a szavazás napján, mert ne feledjük el, mindig vannak olyanok, akik sosem járulnak az urnák elé. A magyar társadalom 30% nem igazán aktív, és nem megy el szavazni. Bár ne lenne igazam.
A V4-ek a migránskérdésben mégis egyetértenek.
–A visegrádi országok együttműködése egyre sikeresebb, hiszen ebben a sok problémát megélt régióban ezek az államok nem egymással szemben lépnek fel, hanem egy valós veszély ellen. S ezt a józan többség pozitívan fogja fel. A migránstéma azért ennyire erős a térségben, mert a Monarchia máig ható kisugárzása okozza azt, hogy hasonlóképpen látjuk a világ dolgait, problémáit. Nem az a megoldás, hogy a más földrészeken kialakult problémákat úgy oldjuk meg, hogy áttelepítjük onnan ide az embereket, a problémákat ott, helyben kell megoldani. Európa a legkisebb kontinens, egyébként sem férnének itt el. A németországi hivatalos adatok szerint a tavaly bevándoroltaknak csupán 2 %-a jogosult a menekültstátusra. Nem beszélve arról, hogy azoknak az országoknak sem jó, ha eljönnek onnan az első vonalbeli emberek, mert nem marad, aki működtetni tudja az országot.
A migráció miként befolyásolja az őshonos kisebbségek helyzetét?
–Csak negatív módon. Hiszen a társadalom mindentől jogosan fél, ami idegen, ami nem ismert. Nyugat-Európában a kisebbség fogalom alatt ugyanis szinte kizárólag a szexuális kisebbségeket, illetve az újkori kisebbségeket, a bevándorlókat értik. A migráció negatívan befolyásolja az őshonos kisebbségek helyzetét is, mivel a bejöttekkel sok a probléma, ami azt váltja ki a többségből, hogy a kisebbségekkel vigyázni kell, mert az gyúanyag. Az őshonos kisebbségeket kell megvédeni. Hiszen az európai őshonos kisebbségek jogainak védelme sokat veszített súlyából. Az EU egyik problémája a hitelesség kérdése. Tavaly, 2015 elején volt egy vitám Timmermans alelnök úrral a Petíciós Bizottságban az őshonos európai nemzeti kisebbségekről. Timmermans úr akkor azt javasolta, írjak egy projektet az általam felvázolt problémák kezelésére. Megtettem, és a projekt az Európai Bizottságtól a legmagasabb szakmai besorolást kapta, s ugyanígy értékelte a projektet az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság (LIBE) szakbizottság is. Az Európai Parlament tavaly decemberi döntése alapján a projekt egymillió euró támogatással az Európai Unió idei költségvetésének részévé vált. A projekt neve Sokszínű Európa. A Bizottság januárra ígérte a program meghirdetését, de erre nem került sor. Utána február, április, majd június, s később szeptember eleje lett a meghirdetés időpontja. Máig azonban nem történt semmi. Elfogadhatatlannak tartom a Bizottság eljárását, amit szóvá tettem több helyen, levélben Juncker úrnak is, és ha októberig nem történik semmi, akkor a sajtóban is. Én nem vállalom annak ódiumát, hogy a választóim az ilyen átgondolatlan bürokratikus lépések miatt hiteltelennek tartsák az Európai Bizottságot vagy engem. Ha kell, akkor nagyobb konfliktust is felvállalok az őshonos kisebbségek támogatásának elősegítéséért.
Felvidéken mennyire nőtt az euroszkeptikusok száma?
–A felvidéki magyarok és szlovákok többsége bár nem minden uniós intézkedésért rajong, nem szeretnének migránsokat sem, de nem akarnak kilépni az EU-ból. A közvélemény kutatások szerint Szlovákia polgárainak 74-76%-a helyesnek tartja azt, hogy az ország tagja az uniónak. 80% felett van azok aránya, akik azt mondják, hogy a hibákat orvosolni kell, de Szlovákiának minden körülmények közt EU-s tagnak kell lennie. A maradék 20% nem mind unió-ellenes, inkább nem akar véleményt mondani. Az aktív EU-ellenesek aránya csak 7-8%. Az viszont tény, és nagyon sajnálatos dolog, hogy Európa mára szellemileg kiüresedett, elveszítette azt a képességét, hogy az igazán nagy kérdésekre válaszokat tudjon adni. Ebben nem egyformán hibás a kontinens nyugati és keleti fele. A Visegrádi Négyek reakciói a migránsválsággal kapcsolatban felgyülemlett problémahalmazra életszerűbbek, mint Nyugat-Európa válaszai. A nyugat-európai közvélemény is egyre inkább arrafelé szorítja a nyugat-európai politikai elitet, hogy korrigálják az irrealisztikus véleményeiket. Most itt a lehetőség arra, hogy a visegrádiak megmutassák, igenis képesek hatékony, átfogó válaszokat adni erre a történelmi kihívásra is. Az alaptézis az lehet, hogy a migránskérdés kezelésének súlypontja az EU-n kívülre helyeződjék át – s itt pontosan ki kell dolgozni azt a feltételrendszert, amely alapján ez a tézis működőképes lehetne.
Medveczky Attila
