Ha már az emberéleteket nem tudjuk visszaadni
Megerősítették és megemelték a Torna-patak gátját– közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Dr. Kovács Zoltán kiemelte: 2010. október 4-én a katasztrófa során több mint egymillió köbméter maró, lúgos hatású vörösiszap került a környezetbe. A katasztrófában a Torna-patak teljes élővilága megsemmisült.
Miért volt szükség a Torna-patak gátjának megerősítésére?
–2010. október 4-én a katasztrófa során több mint egymillió köbméter maró, lúgos hatású vörösiszap került a környezetbe. A katasztrófában a Torna-patak teljes élővilága megsemmisült. A Torna-patak kármentesítése során a partoldalból a vörösiszappal erősen szennyezett föld eltávolításra került. Ezzel úgynevezett „depónia hiány” keletkezett, vagyis a mederfal alacsonyabb lett. Az utóbbi években kétszer annyi csapadék hullott, mint amennyi a sokéves átlag, a patak meder nem volt képes elvezetni az összegyűlt vizet, ami Devecser város belterületét is veszélyeztette. Ezért vált szükségessé a patak partfalának megemelése, rendezése. Idén nyáron 1.6 kilométer hosszban emelték meg a patak partfalát. A munkálatok előkészítése áprilisban kezdődött meg, és nyár végére, határidőre át is adták a létesítményt.
A villámárvizek is gyakoriak a térségben?
–A Torna - patak vízhozama változó. Zivataros időben előfordulhat, hogy a havi átlagos csapadékmennyiség 2-3 szorosa is lehullik. A környező dombokról gyorsan összegyűlik a víz, és a csendes kis patak vízszintje több méterrel megemelkedik. A nagy folyók árvizei könnyebben kiszámíthatók, de a kisebb vízfolyások esetében a váratlan nagymennyiségű csapadék villámárvizeket okozhat.
Milyen forrásból végezték el a munkálatokat?
–A Belügyminisztérium támogatásával az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2015 év végén elkülönített forrást biztosított a mederépítési munkálatokra, melyet követően a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint a Torna-patak 43 km hosszú állami tulajdonú szakaszának a vagyonkezelője, a lehető leggyorsabban megindította a közbeszerzési eljárást.
A munkálatok bruttó 45 millió Ft. -ba kerültek Ebből az összegből sor került 4.750 m3 depóniaépítésre, 1.500 m3 feltáró út helyreállítására, és 5 zsilip is épült.
Devecser belterületén útszakaszokat is felújítottak?
–Sümeg és Kolontár irányába mintegy 5,5 km hosszúságban, és közel 2 milliárd forint értékben két út felújítása zajlik, amelyek részben elöregedtek, részben a vörösiszap tett bennük kárt.
A 2010-es katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Helyre állt Kolontáron, Devecseren és Somlóvásárhelyen az élet? Az érintettek lelki békéjét a legnehezebb helyreállítani?
Az állam a kezdetektől fogva részt vett a katasztrófa áldozatainak megsegítésében. Több mint 35 milliárd forintot költött védekezésre, helyreállításra és újjáépítésre. A katasztrófa sújtotta településeken új házak épültek, a mezőgazdasági károkat megtérítette az állam. Devecser új csatornát, sportpályát, orvosi rendelőt kapott, ezenkívül helyreállították az Esterházy Kastélyparkot is. Devecserben közel kétmilliárd forint értékben történt fejlesztés az állami segítségen kívül. 2015-ben a kormány a vörös-iszap katasztrófa során lelki traumákat szenvedett károsultaknak, mintegy 400 millió forintot különített el a legnehezebb sorsú, a családtagjaikat elvesztő, súlyos sérüléseket szenvedő polgárok nem vagyoni kárainak megtérítésére. Ebből már jelentős összegek kerültek kifizetésre a károkozó helyett.
Tavaly még azt nyilatkozta, hogy „a vörösipasz –katasztrófa felelősei a mai napig nincsenek megnevezve”. Egy év elteltével is ugyanez a helyet?
–Valóban azt nyilatkoztam, azóta ismert az elsőfokú ítélet, amely nem talált felelőst! Várjuk meg a jogerős bírósági ítéletet, bízom benne, hogy nem ez lesz a végső döntés, ha már az emberéleteket nem tudjuk visszaadni, és a katasztrófát túlélők sorsában történt nehézségeket sosem tudjuk teljesen kompenzálni, legalább neveznénk meg a felelősöket, ami segítheti a lelki megnyugvást.
Medveczky Attila
