Minden elítélt értelmes és hasznos munkával járuljon hozzá saját tartási költségéhez
A központi ellátás ötödik évfordulója alkalmából konferenciát és kiállítást rendezett a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. A Groupama Arénában szeptember 26-án rendezett szakmai napon a társszervek, az együttműködő partnerek és az érdeklődők a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságaival és a fogvatartotti munkáltatással ismerkedhettek meg közelebbről. Csóti András bv. altábornagyot, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát a központi ellátás kialakulásáról, eredményeiről kérdeztük.
Milyen vizsgálatok előzték meg a központi ellátás létrehozását?
– Hat évvel ezelőtt kezdte meg a kormány a fogvatartotti foglalkoztatás helyzetének vizsgálatát. A vizsgálat megállapította, hogy 2010 előtt folyamatosan csökkent a dolgozó elítéltek száma, és ezzel párhuzamosan csökkent a tartási költségekhez való hozzájárulás összege is. Azzal szembesültünk, hogy a börtönökben elhelyezett fogvatartottak jelentős része még soha sem vett részt a munka világában, tehát nem volt munkaviszonya. Az pedig vitathatatlan, hogy képtelenség sikeresen felnőtt embereket visszailleszteni egy munkaalapú társadalomba úgy, hogy a munka világával semmilyen kapcsolatuk sincs. A kedvezőtlen tendencia megfordítása érdekében új alapokra kellett helyezni a fogvatartottak kötelező foglalkoztatását, ezért a támogató jogi környezet kialakítása mellett a kormány új feladatot határozott meg a büntetés-végrehajtás számára, a Központi Ellátó Szerv (KESZ) létrehozását.
Miről is szól az ezzel kapcsolatos kormányrendelet?
– A jogszabály kötelezően előírta a kedvezményezettek, azaz a központi államigazgatási szervek, a rendvédelmi szervek, az egészségügy területén működő országos intézetek, szociális intézmények, valamint a Magyar Honvédség számára, hogy a fogva tartottak kötelező foglalkoztatása során előállított termékek és szolgáltatások körébe tartozó igényeikkel a KESZ-hez forduljanak. A büntetés-végrehajtási szervezetnek pedig a rendelkezésre bocsátott források erejéig ellátási kötelezettsége van a támasztott igényekkel szemben. Az is kiemelendő, hogy a fogvatartottak társadalomba történő visszaillesztését, vagyis a reintegrációt a 2015-től hatályos új büntetés-végrehajtási kódex fő feladatként határozza meg a magyar büntetés-végrehajtási szervezet számára.
Mi a központi ellátás rendszerének a célja?
– A rendszer a fogvatartotti foglalkoztatás növelését, a büntetés-végrehajtás teljes önellátásának megteremtését és fejlesztését, valamint a költségvetési források hatékonyabb felhasználását szolgálja. Az ellátást végző büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni tudó, dinamikusan fejlődő, eredményes cégekké váltak, ahol folyamatosan emelkedik a foglalkoztatott fogvatartottak száma. A társadalmi és kormányzati elvárásoknak megfelelően a cél a száz százalékos foglalkoztatás elérése, vagyis az, hogy minden elítélt értelmes és hasznos munkával járuljon hozzá saját tartási költségeinek finanszírozásához.
Melyek ezek a hasznos munkák?
– A Központi Ellátó Szerv segítségével az elmúlt öt évben mintegy egymillió kilogramm elektronikai hulladékot semmisítettek meg és hétmillió kilogramm papírhulladékot hasznosítottak újra. Munka- és egyenruházati termékből csaknem 1,2 milliót készítettek a rabok, továbbá mintegy 350 ezer pár lábbelit és 313 ezer pár munkavédelmi kesztyűt. Több mint 15,6 millió textilt mostak ki a fogvatartottak, emellett 354 millió A4-es lapnak megfelelő nyomdai papírt, 98 ezer irodabútort és 212 ezer bútorlapot is előállítottak.
Mennyiben vált be a rendszer?
– Az eredményt számadatokkal támasztom alá. Az elmúlt öt évben közel ezerötszázzal nőtt a gazdasági társaságoknál munkáltatott fogvatartottak száma, így tavaly már több mint nyolcezer elítélt végzett rendszeres munkát. A teljes fogvatartotti foglalkoztatási ráta – munkáltatásban, oktatásban és szakképzésben részt vevők összesen – pedig elérte a 87%-ot. Ez annak is köszönhető, hogy a központi ellátás keretében biztosított folyamatos megrendelések, valamint az új szerződéses partnerek számának növekedése kedvező hatást gyakorolt a gazdasági társaságok árbevételeire. Ez az eredmény nem jöhetett volna létre a központi ellátás nélkül. A központi ellátásból befolyó bruttó nyereség 2015-ben meghaladta a 11 milliárd forintot, ami az előző évhez képest több mint 40%-os növekedést jelent. A teljes cégcsoport összbevételének 57%-a származik a központi ellátásból, amelynek szinte teljes egészét bővítésekre, fejlesztésekre fordítják a cégek. A büntetés-végrehajtási szervezet a fogvatartotti foglalkoztatás 10%-os növelését tűzte ki stratégiai célul 2016-ra, amelyet a büntetés-végrehajtási intézeteken kívüli vállalkozókkal és cégekkel együttműködve, külső helyszíneken létrehozott új munkahelyek kialakításával, továbbá a már meglévő munkáltatás bővítésével és a jelenlegi költségvetési munkáltatás növelésével kíván teljesíteni.
Medveczky Attila
