A balliberális pártok az egészségügyi ellátás kiszervezésében érdekeltek
Az elmúlt hat év kormányzati intézkedéseinek eredményeként sikerült letörni a kórházi beszállítói árak növekedését – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence szerint a magyar gazdaság növekedése, a gazdaság teljesítőképességének javulása, a piaci folyamatok, valamint több, az egészségügyben is megtett intézkedés a beszerzési árak csökkenéséhez vezetett.
Melyek voltak azok a konkrét döntések, melyek során megállíthatták beszállítói árak növekedését?
– Nem kerülöm meg a választ, de ki kell emelnem, hogy míg a szocialista–liberális kormányzás időszakában, 2002 és 2010 között átlagosan évente 6,1%-kal nőttek az egészségügyi beszerzési árak, addig 2010 óta átlagosan mindössze évi 1,2%-kal, mely az infláció mértékét sem érte el. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) adatai egyértelműsítik, hogy 2014-ben és 2015-ben az árak nyilvánvaló csökkenést mutattak, amire 1987 óta nemigen volt példa. A számokból látszik, hogy az állami fenntartásba vétel, illetve a centralizáció meghozta eredményét a beszállítói árak letörése terén. Az állami szerepvállalás és fenntartás eredménye, hogy a beszállítók üzleti érdekeinél erősebben sikerült a közérdeket érvényesíteni. Ennek köszönhetően a beszállítók profitjával szemben a betegek érdeke érvényesülhetett jobban.
2011-től a betegek gyógyszerköltéseit csökkentette a vaklicites rendszer bevezetése. Mi ennek a rendszernek a lényege?
– Amiről beszélünk az a kormány legfontosabb újítása a gyógyszerkasszában. Ennek eredménye, hogy a vaklicit bevezetését követő években összességében 11,7 milliárd forinttal csökkentek a gyógyszerárak, pénzt spórolva ezzel nemcsak a költségvetésnek, hanem a betegeknek is. További látványos eredmény, hogy az utóbbi két évben 760 gyógyszer ára csökkent. Szemben azzal, hogy míg a szocialista-liberális kormányzás alatt, 2002 és 2010 között 1700 milliárd forintról 1500 milliárd forint alá csökkentették az Egészségbiztosítási Alap (továbbiakban: E. Alap) összegét, addig ez a szám 2017-re eléri, sőt meghaladja a 2000 milliárd forintot, mely nagymértékben javítja a betegbiztonságot.
A kórházak döntik el, hogy melyik beszállítóval kötnek szerződést?
– A kórházak – mint minden ajánlatkérő –, amennyiben az adott beszerzési igénye eléri a közbeszerzési értékhatárt, úgy közbeszerzési eljárás lefolytatásával választhatja ki a nyertes ajánlattevőt, köthet szerződést. Amennyiben az adott beszerzése nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, úgy a beszerzési szabályzatának rendelkezései alapján választhatja ki a nyertes ajánlattevőt, szerződő partnert. Amennyiben azonban az adott beszerzésre értékhatártól függetlenül speciális rendelkezések vonatkoznak (például a központosított vagy BVOP-s beszerzések), úgy a speciális szabályokat előíró jogszabályoknak megfelelően járhat el. Kivételt képez a fentiek alól az az eset, amikor az ÁEEK folytat le jogszabályi felhatalmazás alapján összevont vagy központosított közbeszerzési eljárást. Az első esetben az ÁEEK mint gesztor jár el, és folytatja le az eljárást, az intézmények a szerződő partnerek. Második esetben az ÁEEK központi beszerző szervként jár el, és az intézményeknek jogszabályi kötelességük a központosított közbeszerzési eljárás során megkötött keretmegállapodások terhére beszerezni az adott termékeket. 2011 óta jogszabályban rögzített feltételek szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) félévente úgynevezett fixesítési eljárást folytat le, amelynek keretében az azonos hatóanyagú gyógyszerek között – amelyekről a magyar gyógyszerészeti hatóság megállapította, hogy az eredetivel megegyező hatásosságú, biztonságos készítmények – árversenyt hirdet. Ennek során ezen gyógyszerek gyártói egymás árait nem ismerve, meghatározott időpontig a készítményeik tekintetében árcsökkentést nyújthatnak be az OEP-hez, egymással versenyezve a legkedvezőbb árú gyógyszer (a preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer) státusának elnyeréséért. Az eljárásnak ezt a részét nevezzük „vaklicit”-nek. Ez a rendszer igen jelentős eredményeket hozott a bevezetése óta, ezáltal az árcsökkentések révén a betegek kedvezőbb áron juthatnak hozzá a gyógyszerekhez. Elmondható, hogy 2012 óta folyamatosan tapasztalható a fixesítésben („vaklicit”-ben) érintett gyógyszerkörben a lakossági oldalon a térítési díjak csökkenése. 2014–2016 között valóban nemcsak a vérnyomás-csökkentő gyógyszerek esetében, hanem egyéb szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére szolgáló gyógyszereknek a betegek által fizetendő térítési díja is jelentősen csökkent. Míg 2010-ben a különböző koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekért átlagosan még 2200 forintot, addig ma már csak 600 forintot kell fizetniük a betegeknek. A 2014-es év során a vizelethajtók térítési díja például átlagosan 23,2%-kal, az asztma ellenes készítményeké 10,9%-kal csökkent. A következő években mintegy 50 százalékkal csökkent egyes reflux betegséget kezelő készítmény ára, további jelentős mértékű árcsökkentések voltak tapasztalhatók az idegrendszeri betegségek kezelésére szolgáló készítmények körében. A bevezetett szabályozásnak („vaklicit”-nek) köszönhetően alakulhattak ki ezek a lényegesen kedvezőbb árak, amelyek elsősorban és jellemzően a sok embert érintő népbetegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek betegek általi hozzáférését javítják.
Sikerült konszolidálni az Egészségbiztosítási Alapot is?
– Az E. Alap kiadási főösszege 2010 óta jelentős mértékben emelkedett, minden évben alapvető cél volt a forrásnövelés megteremtése. Ennek eredményeként, 2017-ben az E. Alapon belül immár 2059 milliárd forint fog rendelkezésre állni, mely mintegy 40%-kal több a 2010-es kiadási főösszegnél. Az E. Alap évenkénti szakmai tervezése, valamint év közbeni folyamatos monitorozása lehetővé tette azt, hogy 2010 óta többek között az egészségpolitikai célok valósultak meg: egészségügyi béremelés, rezidensek bérhelyzetének fejlesztése, várólista csökkentés, gyed-extra bevezetése, kórházi adósságkonszolidáció, járóbeteg-ellátás fejlesztése, alapdíj-emelés, védőnői, háziorvosi, fogorvosi fejlesztés, gyógyszerkassza, gyógyászati segédeszköz kassza emelése, népegészségügyi fejlesztés, nagy értékű (úgymond tételes) gyógyszer-finanszírozás növelése, többletkapacitások évenkénti befogadása. Jövőre 200 milliárd forint meglévő forrás áll rendelkezésre az egészségügyi célokra. Alapvető cél az, hogy a magyar állampolgárok magas színvonalú egészségügyi ellátást kapjanak, az egészségügyi dolgozók pedig megbecsülést.
Miért támadja most is az ellenzék az állami fenntartásba vételt, illetve a centralizációt?
– Az ellenzéki pártok az egészségügyi ellátás kiszervezésében érdekeltek. Ezt bizonyította az MSZP–SZDSZ egészségügyi kormányzása is, amikor a neoliberális, üzletközpontú felfogás jegyében több mint 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, utcára tettek 6000 egészségügyi dolgozót, kórházakat zártak be és építettek le, valamint 16 ezerrel csökkentették a kórházi ágyak számát. A Jobbik egészségügyi szakpolitikusa pedig egy olyan családi cégben vállalt szerepet, amely orvosok és szakdolgozók „exportjából” él jelen pillanatban is. Mind a bal-, mind a jobboldali ellenzék hiteltelen, amikor az egészségpolitika irányait kritizálja.
Medveczky Attila
