A gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt a hallgatók által szervezett rendezvényeket törvényben akarjuk szabályozni

17 milliárddal több pénzből gazdálkodhat a felsőoktatás, amely elegendő lesz a megfelelő működéshez, és ez a növekedés fontos előrelépés a hallgatói létszám csökkenése mellett. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár: Azok számára, akik az egyetemi kompetenciafelméréseken gyengébben teljesítenek, felzárkóztató tanfolyamokat szervezünk. A cél az, hogy kiderüljenek a hiányosságok, és fény derüljön arra is, hogy a képzés során hogyan fejlődtek a hallgató adott képességei, ezért a kompetenciamérést a végzéskor megismételjük.

Hogyan értékeli, hogy 17 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat a felsőoktatás?

– Ezt a többletforrást azért kaptunk a költségvetésből, hogy azokat a pluszfeladatokat, amelyekkel megbíztak minket, el tudjuk látni. Természetesen az állami dotáción kívül a felsőoktatás még több bevételből is gazdálkodhat. Ilyenek például a projektbevételek és a tandíjakból származó összegek.

A magánmecénások, pénzügyi szervezetek, vállalatok miért idegenkednek attól, hogy támogassák az egyetemeket?

– A Magyar Nemzeti Bank támogatja a magyar felsőoktatást. Elengedhetetlen, hogy a mecénások is egyetértsenek azzal, hogy a felsőoktatás optimális működése mindenkinek érdeke, még akkor is, ha a különböző vállalatok nem kapnak semmilyen ellenszolgáltatást támogatásuk fejében. A nyugati országokban működik ilyen típusú mecenatúra, s ezt szeretnénk Magyarországon is megvalósítani. A 2015-ös adótörvények tartalmazzák az intézkedést, miszerint ha a vállalatok támogatják a felsőoktatási intézményeket legalább öt évig, akkor az adott évben a támogatásuk összegének 50%-a leírható a vállalati nyereségadó-alapból. Mindez a társadalmi szerepvállalás keretén belül értelmezhető.

Példaértékűen jó Szolnokon az adófizetési morál, melyre joggal lehetünk büszkék

Szolnok város önkormányzata decemberben 350 millió forintos plusz állami támogatást kapott. A pénz a város üzemeltetésére fordítható. Szalay Ferenc Szolnok polgármestere: kiemelten fontos, hogy a szolnokiak igényeit meghallgatva olyan beruházások valósuljanak meg a városban, melyek a lakosok komfortérzetét jelentősen javítják.

Mire szeretné költeni az önkormányzat a 350 millió forintos állami támogatást?

– A legtöbb város, így Szolnok is több mint négy éve kiegészítő támogatást kap a kormánytól. A múlt év végén kapott támogatás megerősíti városunk anyagi helyzetét, s biztonságosan el tudjuk végezni azokat a városüzemeltetési feladatokat, melyeket elvárnak tőlünk a szolnokiak. A városüzemeltetési feladatok körébe pedig beletartozik többek között az útépítés, a parkgondozás, rendezvények, programok szervezése. Meglévő rendszerünket fejlesztjük, és részben az új feladatok teljesítését végezzük el ebből az állami támogatásból. Természetesen a fejlesztésekhez hozzá kell tenni a város saját bevételeit is, hiszen 350 millió forintból minden beruházást nem lehet fedezni. Tehát állami kiegészítő támogatásról van szó.

Intézményrendszerünk – a férőhelybővítéseknek köszönhetően – már felkészült a más településekről érkező családok gyerekekeinek ellátására

Hétszázmillió forintos kormányzati támogatást kapott decemberben a szekszárdi önkormányzat. Ács Rezső, Szekszárd polgármestere: a városban és környékén több mint 4000 tanya és pince van, ezek védelmére, civil kezdeményezésként már 100 fölötti létszámmal működik a SzőlőSzem Mozgalom, amely a rendőrséggel szorosan együttműködve több tanyabetörés felderítésében is sikeresen közreműködött.

Mire fordítja Szekszárd városa a 700 milliós kormányzati támogatást?

– 2013-ban Szekszárd MJV önkormányzata átvállalta a Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. 900 millió forintos hitelét annak érdekében, hogy a kft. működőképességét fenntartsa. A 700 millió forint kormányzati támogatást ennek a hitelnek a kiváltására kívánjuk felhasználni. A támogatásnak köszönhetően a költségvetésben felszabadultak olyan források, amelyeket városüzemeltetésre, fejlesztési pályázatok önerejére fordíthat az önkormányzat.

Elsősorban a turisztikai jellegű pályázatokon kívánunk részt venni

A Virágos Magyarországért versenyt 1994-ben hirdették meg először. Sárospatak városa a kezdetektől megméretteti magát a virágos versenyben, s 2014 telén az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális díját kapta.

Gratulálunk a rangos elismeréshez! Miként kapcsolódik a virágokkal díszített környezet a kultúrához? – kérdezem Aros Jánost, Sárospatak polgármesterét.

– Sárospatak városa jelentős történelemi és kulturális szerepet töltött be annak a régiónak a fejlődésében, amellyel sorsa egybekapcsolódott. A település – melyet a Bodrog folyó szel ketté – természeti adottságaira is büszkék lehetünk. A folyótól balra fekszik a bodrogközi rész, s jobbra a zempléni hegyek, a kiváló tokaji borhoz nélkülözhetetlen szőlőkkel.

Sárospatak leghíresebb szülötte Árpád-házi Szent Erzsébet, aki négyéves korától Thüringiában élt, és az ő nevéhez fűződik az ismert rózsacsoda: Erzsébet éppen kenyeret vitt a szegényeknek, de Wartburg várának nem minden lakója értett egyet ilyen fokú „eltúlzott” jótékonysággal. Férje fivérei tetten érték, és azzal vádolták, hogy elherdálja az uradalom vagyonát. Erzsébet azzal védekezett, hogy rózsákat visz, és abban a pillanatban a kenyér rózsává változott. Innen ered az a nagyfokú virágszeretet és virágosítás, ami Sárospatakra jellemző. Városunk 1996 óta részt vesz a Virágos Magyarországért mozgalomban. Akkor a Belügyminisztérium első helyezését nyertük el. Ezt követte 1997-ben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium első díja, 1998-ban a Magyar Turizmus Zrt. különdíja, 1999-ben a Gazdasági Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. első helyezése – mely által 2000-ben, Írországban képviseltük Magyarországot az európai virágos városok versenyén, ahol ezüstérmet kaptunk. 2001-ben az Ezredforduló Legvirágosabb Városa címe, 2008-ban miniszterelnöki különdíj, 2009-ben az Aranyrózsa Díj, 2011-ben a Magyar Turizmus Zrt. díja, 2012-ben a Belügyminisztérium díja és 2013-ban az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságának díja. Ezeket az elismeréseket elsősorban a városban működő kommunális szervezetünk – mely az önkormányzat intézménye – munkájának köszönhetjük. A szervezet munkatársai folyamatosan gondozzák a parkokat, szépítik a közterületeket. Éves szinten nagyságrendileg 8 millió forintot fordítunk a virágosításra. Körülbelül 50 ezer egynyári, 40 ezer kétnyári, valamint 30 ezer hagymás növényt ültetnek, ápolnak. Nagy örömünkre a lakosság is csatlakozott a virágosításhoz, ami azért fontos, mert a Virágos Magyarországért szervezőbizottsága már nemcsak a közterületek állapotát figyeli, hanem a magántulajdonban lévő porták előtti részek, és a kertek virágosítására is odafigyel. Tehát a kommunális szervezeten kívül a lakosságnak is köszönhetjük a tavalyi díjat, ami azért is fontos, mert Sárospatak mint Zemplén kulturális központja, főleg az idegenforgalomból s a turizmusból származó bevételből gazdálkodik. Ahhoz, hogy a turisták ellátogassanak hozzánk, nem elegendő a vár, a református kollégium, a tudományos gyűjtemények, a nagykönyvtár, a termálfürdő, hanem szükséges az a jó hangulatot megalapozó, megteremtő városkép, ami miatt vissza is térnek Sárospatakra. A zsűri most már a középületeket és azok homlokzatait is pontozza. Beindulása óta részt veszünk a közmunkaprogramban; ennek kapcsán homlokzatfelújítási projektet indítottunk el, melynek a lényege, hogy mi biztosítjuk a munkaerőt a közmunkások köréből, és a középületekben lakók fizetik az anyagköltséget. Ezenkívül most fejeződtek be azok a fejlesztések, melyeket hat évvel ezelőtt kezdtünk el: egy régi romos iskolaépületből városházát alakítottunk ki, óvodát újítottunk fel, főteret, piacot építettünk, parkosítottunk, szökőkutat újítottunk fel, új parkolókat hoztunk létre, járdákat javítottunk, aszfaltoztunk, betegellátó központot építettünk, szabadtéri kondiparkokat helyeztünk ki. Ezek a fejlesztések is nagyban hozzájárulhattak ahhoz, hogy elnyertük az EMMI díját.

A települések fejlesztését, támogatását az államnak politikamentesen kellene kezelnie

A szlovák belügyminisztérium 2014-ben 2 970 360 eurónyi támogatást osztott ki. A SMER és koalíciója ismét hengerelt. Viszonyításképpen: az MKP esetében ez az arány 36 kérvényből 3 támogatás, vagyis 8,33%.

Mi az oka annak, hogy mind a szlovákiai pénzügyminisztérium, mind a belügyminisztérium pártszínek alapján támogatja a településeket? – kérdezem Őry Pétert, a Magyar Közösség Pártja (MKP) önkormányzati alelnökét.

– Amikor megvizsgáltuk az önkormányzatok által benyújtott pályázatokat, akkor nem kizárólag a 2014-es pénzügyminisztériumi és belügyminisztériumi plusz pályázati forrásokat vettük górcső alá. Hanem a 2007–2013-as uniós programozási időszak három nagyobb rapid – Környezetvédelmi Operatív Program, a Vidékfejlesztési Operatív Program, valamint a Régiófejlesztési Operatív Program – programját is levetítettük egy-egy lakosra, járási bontás szerint. Tehát nem csupán azt vizsgáltuk, hogy egy-egy járás milyen összegű támogatásban részesült, hanem azt is, hogy ez fejpénzben – egy lakosra bontva – mennyit jelent. S ezen a téren is nagy aránytalanságokat tapasztaltunk. Rátérve a pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium által elfogadott pályázatokra kijelenthetjük: a támogatásokat nem szakmai, hanem politikai alapon osztották le. Mindkét pályázati csomag a szlovákiai önkormányzati választások előtt zárult le. Ezért az is elképzelhető, hogy a regnáló kormány így akart bújtatott kampánysegítséget nyújtani a SMER-es polgármestereknek. A dél-szlovákiai, tehát a felvidéki településeket viszont alig támogatták. A SMER és partnerei a községek fejlesztésére szánt támogatások 61 százalékát szerezték meg. Az összesen beadott 759 kérvényből 357 nyert támogatást. A SMER–SD vezetésű települések 104 kérvényéből 64 (61,54%), a SMER–SD-koalícióban beadott 93 kérvényből 65 nyert támogatást (69,89%). Ennél kevesebb jutott a független polgármesterek által vezetett községeknek (249 kérvényből 122 nyert – 49%). Az MKP esetében ez az arány 36 kérvényből 3 támogatás, vagyis 8,33%.

Ismerve a baloldali kispártok módszereit, a legaljasabb támadásokra kell felkészülnünk

Némedi Lajos, Veszprém városüzemeltetésért felelôs alpolgármestere indul a Fidesz–KDNP színeiben a február 22-ei idôközi országgyűlési képviselô-választáson Veszprém megye 1-es számú választókerületében. Lapunk megkeresésére képviselôjelölt úr kifejtette: a választás nem a kétharmados többségrôl szól, hanem a választókerületrôl, a választópolgárok érdekeinek képviseletérôl.

Négy év fejlesztésének eredményei

Minek tulajdonítja, hogy már január 7-én le tudta adni az ajánlóíveket, a szükséges támogató aláírások többszörösét?

– Egyrészt annak, hogy a választókerületben Navracsics Tibor személyes tekintélye, tisztelete és elismertsége igen nagyfokú. Másrészt annak, hogy ismernek, hiszen Veszprém városában az elmúlt önkormányzati ciklusban is alpolgármesterként tevékenykedtem. 2006 és 2010 között az oktatási bizottság elnöke voltam, nagyon élénk és aktív a kapcsolatom a különböző társadalmi rétegekkel, szervezetekkel. A város az elmúlt négy év alatt jelentősen fejlődött, tehát egy összehangolt, pozitív üzenetet fogalmaztunk meg a választópolgárok felé. Köszönöm a támogatók és a segítők munkáját, akik részt vettek az aláírásgyűjtésben, és akikre a kampány során is számítok. Meggyőződésem, hogy a választókerületben élők érzékelik és elismerik a kormány pozitív intézkedéseit is, így a rezsicsökkentést, a devizahitelesek megmentését a foglalkoztatásban elért sikereket, és a családok megsegítését.

A nagyszombati egyházmegyének nem a hívek lelkének ápolása a lényeges, hanem a vagyonszerzés

Továbbra sem tudni, mi lesz a komáromi bencésekkel, hiszen Ján Orosch el akarja lehetetleníteni a pápai jogú Komáromi Bencés Szerzetesrend működését. Az ügy hátterében az áll, hogy az érsek a bencések tudta nélkül még 2014 júliusában a nagyszombati egyházmegyére íratta a rend kolozsnémai és komáromfüssi kataszterben található 660 hektárnyi történelmi ingatlanjait. Dr. Szalay György a révkomáromi Bencés Rendház jogi képviselője: emberi kapzsiság vezérelte pénzügyi lobbikörök próbálják partnerként a nagyszombati érseket felhasználni arra, hogy megszerezzék a bencés ingatlanokat.

A helyi bencés hagyományokra okkal büszke révkomáromiak körében nagy felháborodást váltottak ki Ján Orosch nagyszombati érsek azon tavalyi lépései, hogy az egyházmegyére íratta a révkomáromi Bencés Rendház 660 hektárnyi történelmi ingatlanát és megszüntette jogalanyiságát. Megvolt-e ehhez a jogalapja Orosch érseknek?

– Ki kell emelni, hogy az érseknek a Bencés Rendházzal kapcsolatos minden intézkedése jogi normákba ütközött; megsértette a kánonjogot, és a polgárjogot is. Egyre jobban tetten érhető, hogy Orosch döntései mögött egyszerű, alantas emberi kapzsiság, rosszindulatúság áll, s egy bizonyos érdekcsoport vezeti az orránál fogva a nagyszombati egyházmegye vezetőségét. Mára még azt a szemtelenséget is megengedték maguknak, hogy bejelentkeztek a bencések területén a vadászati jogra, a földhasználat jogát is szorgalmazzák. Orosch érsek úrnak és az egyházmegyének nem a hívek lelkének ápolása a lényeges, hanem a vagyonszerzés.

2010 és 2014 között 880 településen sikerült sportcélú beruházásokat megvalósítani

A sportdiplomácia erősödését jelzi, hogy 2015-re 41 rangos sportesemény rendezési jogát nyerte el Magyarország, amely már tavaly 45 világverseny házigazdája volt. A létesítményfejlesztéseknek továbbra is kiemelt figyelmet szentel a kormány, e célra 20,5 milliárddal fordít többet 2014-hez képest. Dr. Simicskó István sportért felelős államtitkár elmondta: a versenysport mellett az utánpótlás is kiemelt segítséget kap. Folytatódnak a tehetséggondozó és az utánpótlás szakmai fejlődését elősegítő programok.

Azt nyilatkozta, hogy a magyar sport az ország egyik sikerágazata. Mivel tudja alátámasztani ezt a kijelentését?

Egyre többen sportolnak

– Minden adat azt támasztja alá, hogy a magyar sport helyes úton jár, Az ország egyik sikerágazata, ahol jelenleg az a legfontosabb, hogy a sportolói létszám folyamatosan növekedjen. Célunk, hogy minden magyar gyermek sportoljon, ezáltal egészségesebbé váljon, és a sporton keresztül elsajátítsa azokat az értékeket, amelyek mind a nevelésben, mind az önismereti képességben rejlenek. A sport a nevelés egyik legfontosabb eszköze és ezzel a lehetőséggel, eszközzel mindannyiunk érdekében élni kell. A mindennapos iskolai testnevelés bevezetésével elértük, hogy az idei tanévben már közel 900 ezer gyermek rendszeresen sportol a testnevelésórákon. Ráadásul a létszám folyamatosan növekszik, hiszen a mindennapos tornaórák a következő tanévtől valamennyi évfolyamon bevezetésre kerülnek. További és örömteli eredmény, hogy az utánpótlásban, az elmúlt évek munkájának köszönhetően 100 ezerrel – 230 ezerről 330 ezerre – nőtt az igazoltan sportoló fiatalok száma. 2018-ra célunk, hogy félmillió gyermek igazoltan sportoljon egyesületeknél, kluboknál.

Meg kell erősíteni a város régiós szerepét, és javítani kell a közlekedés helyzetén is

800 millió forintos kiegészítő támogatást kapott Zalaegerszeg városa 2014-re, ami lehetővé tette, hogy megfelelő mérleggel zárja a múlt évet az önkormányzat. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere: 1000 új munkahely jön létre Zalaegerszegen, és még inkább helyzetbe kell hozni a helyi kis- és középvállalkozásokat. Fontos, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki az iskolákból, akikre szükségük van a helyi vállalkozásoknak.

Miért volt szüksége a városnak 800 milliós kiegészítő támogatásra?

– Zalaegerszeg volt a 23 megyei jogú város közül az egyetlen, amelynek soha nem volt működési hitele. Ennek köszönhetően, amikor a kormány 2011-ben, nagyon helyesen, úgy döntött, hogy átvállalja az önkormányzatok adósságait, akkor tőlünk nem tudott működési hitelt átvállalni, és fejlesztési hitelünk is csak 2,1 milliárd forint volt, melyet az állam átvett. A korábbi nagyon felelős és átgondolt gazdálkodás eredményeképpen nálunk tehát nem volt szükség konszolidációra. A kormány már két évvel ezelőtt úgy határozott, hogy ezt a pozitív, alapos gazdálkodást valamilyen módon „megjutalmazza”. Ennek eredményeképpen 2012-ben 800 millió forint kiegészítő támogatást kapott a város, 2013-ban pedig 1,3 milliárd forintot. Mindez elismerése annak a gondos gazdálkodásnak, amit Zalaegerszeg önkormányzata folytat. Azt is ki kell emelni, hogy a városban csak helyi iparűzési adót vetettünk ki eddig, míg a többi megyei jogú városban építményadóból, telekadóból és kommunális adóbevételből is gazdálkodnak. A 2014-re kapott 800 millió forintos támogatással elérjük, hogy ne legyen működési hiányunk.