A hagyományok átörökítésére vetélkedőket, helyismereti tanfolyamokat szervezünk, és identitástudatot erősítő kiadványt jelentetünk meg

Pápán az erős gazdaság képes arra, hogy minél több munkahelyet teremtsen és arra is, hogy minél magasabb jövedelmet biztosítson a munkavállalóknak. Az állandó pápai lakhellyel rendelkező álláskeresők aránya a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva folyamatosan csökken.

Polgármester úr, még 2011-ben, első megválasztása napján azt mondta: „a következő években annyi beruházás fog ebben a kistérségben megvalósulni, hogy általuk a pápai kistérség a legfejlettebb térségekhez tud majd csatlakozni.” Azóta eltelt több mint három év. Sikerült ezt a tervet megvalósítani? – kérdezem Dr. Áldozó Tamástól, Pápa város polgármesterétől.

– 2011-ben turisztikai beruházásokról beszéltünk. S ezeknek a fejlesztéseknek az elmúlt fejlesztési ciklusban majdnem a végéhez értünk: a Várkertfürdő bővítése befejeződött, a belváros rehabilitációjának keretében megújult a Fő tér és hamarosan megnyílhat az Esterházy-kastély is.

Az alkotások árucikké alacsonyodtak le

Gábos József festőművész 1956-ban született Budapesten. Festőnek 16 éves kora óta készült, első tanára Englert Judit volt. 1979-ben közgazdászként diplomázott, 1989-ben doktorált a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Sok évig közgazdászként dolgozott, a képzőművészeti tevékenység – amely elsősorban festést jelentett – hol feléledt, hol hosszú időre abbamaradt. Számítógéppel 1990 óta dolgozik, de mint művészeti eszközt csak 2001 óta használja. Az azóta főtevékenységgé vált számítógépes képalkotás mellett a hagyományos eszközökkel (festés, kollázs) is foglalkozik, s a fotó is fontos számára. Az Európában informelnek, Amerikában absztrakt expresszionizmusnak nevezett irányzatok vonzáskörében dolgozik. A Magyar Elektrográfiai Társaság vezetőségi tagja.

Önálló kiállításai: 2001 – Arnolfini Galéria, Szigetszentmiklós; 2002 – Írók Boltja, Budapest; 2003 – BME Leporelló Terem, Budapest; 2004 – Nádor Galéria, Budapest; 2004 – Arnolfini Előszoba Galéria, Szigetszentmiklós; 2004 – Ferencvárosi Pincegaléria, Budapest; 2005 – Ökollégium ArtGaléria, Budapest; 2006 – ELTE-PPK Pszichológiai Intézet; 2006–2007 – Freezoo Galéria, Budapest; 2011 – Ökollégium ArtGaléria, Budapest; 2012 – Kulturális Korzó, Marcali; 2014 – Szél Galéria, Budapest; 2015 – Kaptár, Budapest.

Január végétől nagy számban jelennek meg uniós pályázati kiírások

Az előző, 2007–2013-as uniós költségvetési időszakhoz képest az új hétéves ciklusban kevesebb pályázat jelenik majd meg, de a kormány szándéka szerint ezek komplexebbek lesznek a korábbiaknál. Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára: január 31-éig a kormány nyilvánosságra hozza a teljes évre vonatkozóan, hogy mely konstrukciók esetében mikor hirdet pályázatokat, milyen felhívásokat hirdet meg. Így kalkulálható lesz az indulni szándékozóknak, hogy az év melyik részében milyen támogatási lehetőség nyílik meg.

A magyar operatív programok többsége megkapta-e már a szakmai jóváhagyást az Európai Bizottságtól?

– December végén az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján az összes tagállam programjairól szót ejtettek, és a biztosi szóvivő kijelentette, hogy a Magyarország által benyújtott nyolc operatív program többsége megkapja a szakmai jóváhagyást, amely után azokat még a főigazgatóságok közötti jóváhagyásra kell bocsátani, de amely egyúttal jelzi a programok tartalmának elfogadását is. A szakmai jóváhagyás birtokában a magyar kormány pénzügyi kötelezettséget vállalhat az EU-s források terhére, és előlegeket is hívhat le Brüsszelből. Tehát a hazai költségvetés helyett az EU-s költségvetés kezdi el finanszírozni a 2014–2020-as programokat. Szükséges, hogy minderről Magyarországnak dokumentumot küldjenek, de ez eddig még nem érkezett meg. Reméljük, hogy minél hamarabb megkapja a kormány ezt az írásbeli jóváhagyást, amelynek birtokában képes arról dönteni, hogy mennyi új pályázatot ír ki, illetve az eddig kiírtakat a hazai költségvetési finanszírozás helyett már az uniós költségvetésre fordítja át.

Megkérdőjelezhető Románia demokratikus berendezkedése, jogállamisága

Több százan énekelték el a magyar himnuszt december közepén Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett tiltakozó megmozdulások keretében. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke: a román prefektusok még Ceausescu-rendszerénél is szigorúbb retorziót alkalmaznak.

A Romániából érkező hírek egyre inkább felháborítóak, abszurdak, hiszen egy EU-s tagállamban egymást érik a magyarellenes megnyilvánulások. Mely rendezvényen hangzott el a magyar himnusz, ami kiváltotta Kovászna megye román prefektusának ellenszenvét?

– Annyira abszurd dologról beszélünk, hogy ilyen típusú retorzióra még 1989-ben sem volt példa. Távol álljon tőlem, hogy dicsérjem a kondukátor vezette Romániát, de ez tény. A Ceausescu-rendszer idején előfordult, hogy a belügyi szervek kihallgatták azt, aki a magyar himnuszt énekelte, de pénzbírságot még abban az időben sem róttak ki rá. Tehát ezt a szemtelenséget, sértést még Ceausescu idejében sem engedte meg magának a hatalom. Himnuszunk, számtalan rendezvényünkön elhangzik, ahogyan 1989 előtt is, kisebb, zártabb közösségekben elénekeltük szent imánkat. Azt követően már köztereken, nagy nyilvánosság előtt is felcsendült a magyar himnusz. Így március 15-én, augusztus 20-án, szoboravatásokon, június 4-én, a nemzeti összetartozás napján. A 2014. június 4-ei sepsiszentgyörgyi rendezvényünkön elhangzott himnuszéneklés miatt rótta ki a büntetést Kovászna megye prefektusa az eseményt két nappal a 6 hónapos elévülési határidő előtt. A sajtónak pedig nyíltan közölte: az ő lépése egyfajta bosszúállás, reakció a Magyar Polgári Párt által rendezett november 29-ei sepsiszentgyörgyi rendezvény miatt. Tettük ezt néhány nappal december 1-je, Romániai nemzeti ünnepe előtt, amit mi magyarok igen csak sérelmezünk. Mi a novemberi gyűlésünkön felhívtuk a román hatalom, a kormány, a miniszterelnök figyelmét azokra az ígéretekre, melyeket 96 évvel ezelőtt őseik fogalmaztak meg a gyulafehérvári nyilatkozatban. Ebben a dokumentumban megígérték a teljes nemzeti szabadságot az együtt lakó népek számára. Az egyenlő jog és teljes felekezeti autonóm szabadságot Románia összes felekezete részére, ahogyan a korlátlan sajtó-, gyülekezési és egyesülési jogot. Ezekből mindeddig egy sem valósult meg. Úgy gondoljuk, hogy közel 100 évvel a nyilatkozat megszületését követően eljött annak az ideje, hogy ígéretüket betartsák. Szándékosan nem december 1-jén tartottuk rendezvényünket, hogy ne sértsük meg a románok nemzeti érzékenységét, de azt nyomatékkal kijelentettük: nem szeretnénk másodrangú állampolgárként élni. Ezért döntött a prefektus a pénzbírságról.

Csillag István minisztersége alatt a multik zsákszámra vitték ki a pénzt

Dr. Boros Imre közgazdász: a jegybank fékezhetetlen monetáris politikája következtében 2010-ig a kormánnyal egyetértve, majd utána annak ellenében az ország ezermilliárdos nagyságrendben veszített forrásokat.

Az Országgyűlés december közepén fogadta el az idei költségvetést. A kormány a 2015-ös büdzsé összeállításakor 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számolt. Mindez mennyire tekinthető reálisnak?

– 2014 elején, amikor 2%-os GDP-növekedéssel számolt a kormány, az ellenzéki körökhöz tartozó közgazdászok, elemzők azt mondták, hogy ez egy túlzott, „kincstári” optimizmus. Majd 2014 közepén egyre inkább növekedett a GDP aránya, míg decemberben meghaladta a 3%-ot. A 2014-es év tapasztalatainak figyelembe vételével a 2,5% reálisnak tűnik – bár kétségtelen, hogy bizonyos rizikós tényezőkkel számolni kell. Ilyen az ukrán válság, ami éppen a keleti nyitás politikáját veszélyeztetheti. Ugyanakkor néhány tényező további optimizmusra ad okot. 2015-ben elmúlik annak a veszélye, hogy a rezsicsökkentést a piac megakadályozza, vagy visszavesse, mert az energiaárak nemcsak kormányzati, hanem piaci eszközökkel is csökkenhetnek. S mindezt még kiegészíti az üzemanyagárak fokozatos csökkenése. Minden bizonnyal a nemzetgazdaság belső faktorai erősödnek, a külsők kissé gyengülnek, aminek okai az orosz–ukrán válság és az is, hogy Németország felé sem tudunk olyan mértékben beszállítani, mint korábban. A belső faktor viszont azért is erősödik, mert megtörténnek az elszámolások a devizahitelügyben. Az elszámolások következtében tekintélyes vásárlóerő szabadul föl. Napi árfolyamon történik a devizahitelügyben a forintosítás és 20-25%-kal csökkenek a törlesztőrészletek és a tőketartozás is. Ezért is neveztem a 2,5%-ot reálisnak. Sőt ezt az arányt meg is lehet haladni, s ha a nemzetközi viszonyok nagyon kedvezőtlenül alakulnak, akkor is csak 1-2 tized százalékkal csökken a GDP a tervezetthez képest.

Helyes döntés volt a balatoni halászat leállítása

Helyes döntés volt a balatoni halászat leállítása

 A magyar halfogyasztás az elmúlt három év alatt mintegy 20 százalékkal nőtt, de még mindig alacsony nemzetközi összehasonlításban. A halfogyasztás növekedését szolgálja, hogy a tervek szerint 2 ezer hektárnyi halastavat felújítanak, és ezerhektárnyi területen újabbakat alakítanak ki a következő uniós halászati fejlesztési ciklusban, hat éven belül.

Fazekas Sándor miniszter úr megfogalmazása szerint a balatoni halászat több problémát vetett fel, mint amennyit megoldott, erre tekintettel állította le egy évvel ezelőtt. Melyek voltak ezek a fő problémák? – kérdezem Szári Zsolttól, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójától.

– A balatoni halászat az utóbbi 10-15 évben elsődlegesen ökológiai jellegű, „szelektív” halászatként jelent meg a közvélemény és a horgászok előtt. Ezt a feladatot a társaság alapvetően kétféle módszerrel oldotta meg: az állított hálós módszerrel az idegenhonos busát, míg a vonóhálós módszerrel a „túlszaporodottnak” ítélt keszegállományt igyekeztek szabályozni. Az állított háló valóban szelektív halászeszköznek tekinthető, de nem a halak fajára, hanem annak testnagyságára van szelektivitása. Az átlagosan 15-30 kg-os busák mellett a nagy egyedsúlyú süllők és pontyok is belekeverednek az állított hálóba, ezen nincs mit vitatni. Továbbá a sok kilométer hosszban lerakott hálók a vitorlázókra, szörfözőkre is veszélyt jelentettek. A hálók felnézésének elmaradása miatt (például tartósan erős szeles időszakban) a hálóba keveredett halak menthetetlenül elpusztultak. A kihelyezett fogóeszközök száma évről évre nőtt, a kifogott idegenhonos hal mennyisége pedig nem változott, azaz a módszer nem volt hatékonynak tekinthető. A vonóhálós halászmódszernek ugyanakkor vannak környezetromboló hatásai is, ami miatt a tengerek és óceánok nagy részein is tiltottak; a Balatonon nem korallzátonyokat radírozhatunk le vele, de a ritka, és éppen ezért rendkívüli élőhelynek tekintendő akadók legyalulásáért, eltüntetéséért igenis felelős lehet. A Balatonban keszeg túlszaporodásról és ezért e halfaj gyérítő, szelektív halászatáról beszélni pedig enyhe csúsztatás.

Az összeget sportcentrum kialakítására fordítják

Tóth János Tiszakécske polgármestere: nem titkolt szándékunk, hogy a fiatal, tehetséges gyerekeket a környezetünkből idecsábítsuk.

Novemberben lezárult a csatornaépítés Tiszakécskén. Mi tette indokolttá ezt a beruházást?

– Évek óta jelentős problémát okozott az esőzések, valamint a nagy mennyiségű hó olvadása után megjelenő csapadékvíz összegyűjtésének és elvezetésének kérdése településünkön, ezért is volt nagyon fontos a csapadék, illetve a belvízelvezető hálózat megépítése. Emellett ebbe a kérdéskörbe tartozik az utak szilárd burkolattal való ellátása, és olyan járda építése, amelyet nem tesz tönkre a csapadék. Mi tehát olyan problémát oldottunk meg, és a jövőben is arra törekszünk, hogy a csapadékvizet az egész településen, optimális módon elvezessük. Mivel nagyobb az útfelület, ezért meg kellett oldani a víz elvezetését. Pályázati forrásból végeztük el a csapadékcsatorna-hálózat építésének második ütemét. Tervbe vettük a folytatást, tehát a beruházásnak harmadik üteme is lesz – ha arra is sikeresen pályázunk. Azért is lényeges a folytatás, mert vannak még olyan területek, ahová még nem jutott el a csapadékvíz elvezető csatorna. Annak idején, mikor megtervezték a beruházást, három szakaszra bontották a csapadékvíz-elvezetést, és abból idáig kettő valósult meg.

A győzteseknek is lehetnek vétségeik, hibáik, bűneik, ahogy a veszteseknek is vannak erényei és érdemei

Magyarország kormánya 2013 őszén döntött a VERITAS Történetkutató Intézet létrehozásáról, azzal a kimondott céllal, hogy az elmúlt több mint másfélszáz esztendő magyar történéseinek kutatását újra- és átgondolva, harag és elfogultság nélkül forduljon a magyar nemzet történetében meghatározó jelentőségű, nem kevés vitát kiváltó – és feltehetően mindenki számára elfogadható konszenzusos eredményt soha nem hozó – események felé. Prof. Dr. habil. Szakály Sándor, DSc, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója: szellemiségünkre a nemzeti gondolkodás, a határon túli magyarsággal való nemzeti összetartozás jellemző. Mindez nem avíttas gondolkodás, mert azt mondjuk: minden nemzet legyen büszke önmagára és a múltjára.

Latinul a veritas igazságot jelent. Létezik a történettudományban abszolút igazság?

– Erre a kérdésre nehéz válaszolni, mert sokféle igazság létezik a történettudományban. Ez nem jelenti azt, hogy ezek az igazságok hamisságok. Gondoljunk bele egy olyan történelmi eseménybe, amelyben sokan vesznek részt, ott mindegyik fél úgy véli, hogy a saját igazságát kell győzelemre juttatnia. A háborúk során is felvetődött, hogy létezik-e igazságos háború. Szerintem nincs igazságos háború, de minden félnek lehetnek részigazságai. Én elfogadom, a másik fél részigazságát, ha ő tudomásul veszi az enyémet. Hadtörténészként el kell fogadnom azt, hogy a II. világháborúban a szovjetek honvédő háborúról beszéltek, hiszen megtámadta őket az ellenség. De miért nem tudják a mai napig egyesek elfogadni azt, hogy amikor Magyarország területén folytak a harcok, akkor a magyar katonák szintén a hazájukat védték, és ők sem fasiszták, sem nácik nem voltak. Régi mondás: mindig a győztesek írják a történelmet, közben a győzteseknek is lehetnek vétségeik, hibáik, bűneik, ahogy a veszteseknek is vannak erényei és érdemei. Azt kell elfogadtatni, hogy mindegyik létező igazságnak teret kell kapnia. A VERITAS Történetkutató Intézet egyik fő feladata, hogy a hosszú időn keresztül csak egyoldalúan leírt tényeket másként mutassa be, és mondja ki, lehet másnak is igazsága. Függetlenül attól, hogy azt említettem, hogy sokféle igazság létezik, az 1956-os események kapcsán nehezen képzelhető el, hogy ne fogadnánk el azt: ez egy természetes fölháborodástól vezérelt népfelkelés, forradalom, majd szabadságharc volt. Az igazság nem Rákosi Mátyás és az ÁVH-sok oldalán állt, miközben 1956-ot követően évtizedeken keresztül a kommunisták által hangoztatott igazságokat kellett tudomásul venni. A történelemben ezeket a kérdéseket nemcsak 1956 kapcsán, hanem más események kapcsán is fel lehet vetni, és az érvek, ellenérvek ütköztetésével ki lehet fejteni olyan dolgokat, melyek nem biztos, hogy mindenki számára elfogadhatóak. Még egy történelmi személyiséget sem ítélünk meg egyformán. Erre egy példa: Szent Istvánt egységes tisztelet övezi a határon innen és a határon túl egyaránt, de vannak, akik felvetik, hogy ahogy Koppányt kivégeztette, az nem keresztényi cselekedet. Holott elképzelhető, hogy Szent Istvánnak ez a tette kellett ahhoz, hogy a magyarság meg-, illetve fennmaradjon Európában. Mindig az igazságra kell törekedni úgy, ahogy én történészként mindig is fogalmazok: „…ezt én így látom, ez az én véleményem, melyet források tanulmányozása előzött meg és abból erre a következtetésre jutottam.” Gondolom, vannak, akik, úgy vélik, ezeket a véleményeket megcáfolhatják, de nem fogadom el, sőt elutasítom, ha valaki nem a tények alapján hangoztatja álláspontját, és vélekedése a másik megbélyegzését szolgálja.

Az önrendelkezés és a helyi autonómia a megoldás

A Partiumi Autonómia Tanács azért jött létre, hogy koordinálja és segítse a Partium területén élő magyar identitású lakosság önazonosságának megőrzését és megerősítését, az önrendelkezés eszmeiségének megismertetését, kiteljesedését, hogy ösztönözze a partiumi területi autonómia létrehozásához kapcsolódó szakmai, politikai, mozgalmi hátteret. Csomortányi István, a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) elnöke: a Partium autonómiatörekvései sajnos lemaradásban vannak a székelyföldihez képest, ezért, hasonlóan azokhoz, nekünk is kellenek az identitástudatot erősítő szimbólumok.

Tavaly májusban nyílt pályázatot hirdetettek Partium címerének és lobogójának megtervezésére. Korábban az úgynevezett Részeknek nem volt címere, sem zászlaja?

– A pályázati kiírásban is szerepelt egy idézet az Erdélyi Országgyűlés 1659-ben Szászsebesen elfogadott azon határozatából, amely rendelkezett az akkori fejedelemséget alkotó területek, így a Partiumnak is, pecsétnyomóiról, címereiről. A több mint 355 évvel ezelőtt kelt határozat a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelöli meg „Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része” jelképeként. Tehát ez az egyedüli hiteles forrás, amit használni tudtunk, és természetesen kikötöttük, hogy a pályamunkákban szerepelnie kell a kettős keresztnek és a négy folyónak. Hiszen az volt a cél, hogy hagyományokra épülő jelkép szülessen, s nem egy vadonatúj szimbólumot akartunk létrehozni. Kérdésére a konkrét válasz: igaz is meg nem is, hogy Partiumnak nem volt eddig címere, mert a váradi vár török kézre jutása miatt az sohasem készült el. Itt az ideje, hogy több száz éves késéssel gyakorlatba ültessük az Erdélyi Országgyűlés ide vágó határozatát.