Minél több kedvezményes exportösztönző hitelt szeretnénk biztosítani a kkv-szektornak

Exportösztönző programot indított a kormány az exportképes árukat és szolgáltatásokat előállító kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) támogatására. Dr. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes: a magyar munkaerő közel kétharmadát a kkv-k foglalkoztatják, míg az ország exportjának nagy részét a nagyvállalatok adják. Ezen a helyzeten szeretne változtatni a kormány.

 Milyen meggondolásból indították el az Exportra fel! elnevezésű programsorozatot, és előtte születtek-e a témában különböző tanulmányok?

–Természetesen; a tanulmányokon, elemzéseken kívül lényegesebb, hogy átfogó, mindenre kiterjedő stratégia született külgazdasági szempontból, hogy bemutassa, Magyarország szeretne élni exportlehetőségeivel. A bruttó hazai termék (GDP) nagysága összevethető az exportunk nagyságával. A KSH adatai szerint 2014 első félévében ez az arány meghaladta 96%-ot. Ez azt mutatja, hogy annyira lényeges a magyar gazdaság számára az export, hogy vétek lenne figyelmen kívül hagyni jelentős gazdasági, főleg külgazdasági döntések meghozatalakor. Már júniusban átalakult a Külügyminisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztériummá, és olyan új struktúra jött létre, amelynek a kifejezett célja az exporttevékenység javítása. A kis- és középvállalkozások sajnos nagyon alulreprezentáltak az exportban: a teljes magyar export 15-20%-át bocsátja ki a kkv-szektor, melynek növelése kiemelt kormányzati szándék különös tekintettel arra, hogy a munkavállalók 73%-át ők alkalmazzák. Ez igen nagy kitettséget jelent, mert túlságosan is függ a magyar GDP a nagy, multinacionális vállalatok exportjától, és ezért is szükséges, hogy a kis-és középvállalatokat minden elérhető eszközzel segítsük. Az új struktúrájú Külgazdasági és Külügyminisztérium illetve a hozzá kapcsolódó háttérintézmények is most kifejezetten ezt a cél szeretnék elérni. Ezért indítottuk el az Exportra fel! exportfejlesztési fórumsorozatot is, amelynek célja a kkv-k külpiacra lépésének ösztönzése.

Választási sikerek és szaporodó szakmai tervek

Évértékelő ülést tartott a felvidéki Via Nova ICS elnöksége, amelyen többek között az önkormányzati választások eredményével is foglalkoztak. A budapesti ülésen a vezetőség tagjai áttekintették a 2014-ben megkezdett és a 2015-ben folytatandó programokat is.

Miként értékeli a Via Nova Ifjúsági Csoport tagjai által elért eredményeket a helyhatósági választásokon? – kérdezem Gubík Lászlót, a Via Nova elnökét.

– Országszerte képviselői helyeket, Gömörben pedig polgármesteri tisztségeket is szereztek az ifjúsági szervezet – többségében MKP színekben induló – jelöltjei az önkormányzati választásokon. Országosan 72 Via Nova-tag vagy a Via Nova Baráti Körök kötelékébe tartozó jelölt indult valamilyen tisztségért az önkormányzati választásokon. Többségük sikerrel járt, hiszen Simko Csaba (Udvarnok), Sonkoly Csilla (Újbást) és Rencsok János (Rakottyás) polgármesterként folytathatja, 38-an pedig településük képviselő-testületében dolgozhatnak a következő négy év során. Mindössze néhány szavazaton múlott, hogy a három helyett hat polgármesteri tisztség kötődjön a Via Novához, mert Vincze Gyula (Jéne), Barna Olivér (Méhi) és Bodor Tibor (Magyarhegymeg) egyaránt minimális különbséggel maradt alul. Az eredmény jelentőségét növeli, hogy a több faluban szép eredményt felmutató szervezet jelöltjei a városokban is megállták a helyüket: Szepsiben Dobos Zoltán, Rimaszombatban az elnökséget is erősítő Cziprusz Zoltán, valamint Főző Zsolt és Csirmaz Miklós, Gútán Samu István és Koczkás Beáta, Dunaszerdahelyen pedig Horony Ákos lesz a testület tagja. Az elnökség soraiból ugyancsak képviselővé választották Varga Tibort (Kaposkelecsény), Ilko Zoltánt (Lelesz) és Pócsik Józsefet (Nyitracsehi). A szervezet ezzel jelentősen növelte részvételét az önkormányzatokban, és egyértelműen a legerősebb képviselettel rendelkező magyar ifjúsági szervezet Felvidéken.

Meg kell vizsgálni, hogy a Laborc által vezetett Nemzetbiztonsági Hivatal alkotmányos, törvényes keretek között folyatatta-e le a C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatot

A Simon-ügy 2014 februári kirobbanásakor már egyértelmű volt, hogy nemzetbiztonsági szál is van, hisz amikor Simon Gábor munkaügyi államtitkár lett a Gyurcsány-kormányban, majd a Bajnai-kabinetben, C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatot is le kellett folytatni vele szemben. Viszont Simon hamis adatokat közölt velük, ezáltal okirat-hamisítást követetett el.

Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke: a központi nyomozó főügyész szerint tisztázható Simon Gábor számlájának és a 128 millió forintos adómegtérítésének az ügye, és tisztázni is fogják, de a nyomozás jelenlegi állapotában nem adhatnak tájékoztatást.

Tisztázzuk: mit vizsgál a Simon-üggyel kapcsolatban az ügyészség, és mit az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága?

–A Simon Gábor-ügy 2014 év elején robbant ki, és február 14-én mondott le Simon a mentelmi jogáról; addig nem tudott a nyomozó hatóság ellene fellépni. Február 14-étől nyomozást indított ellene a Központi Nyomozó Főügyészség. Addigra napvilágra került, hogy Simon Gábornak vannak belföldi és bécsi bankszámlái, amelyeken összesen több mint félmilliárd forintnyi összeg szerepel. S ez az összeg biztos, hogy nem a képviselői fizetéséből ered. Simon Gábort 2014 március elején letartóztatták, és elrendelték őrizetbe vételét. Most házi őrizetben van, s mind ezt, mind a nyomozás időtartamát meghosszabbították 2015 márciusáig. Ellene különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és egyéb bűntettek jogcímén folyik a nyomozás. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy mikor Simon Gábort letartóztatták, akkor az MSZP második embere volt, mint a párt elnökhelyettese. Előtte az MSZP országos választmányának elnöke volt, s 2008-ban a Gyurcsány-kormány, majd 2009-ben a Bajnai-kormány munkaügyi államtitkárként hatalmas pénzek felett rendelkezett. Mint államtitkár, C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatot folytattak le vele szemben. Ez tehát a nemzetbiztonsági szál. Ezért nem csak a nemzetbiztonsági bizottság, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Belügyminisztérium és az ügyészség is a Simon-ügy nemzetbiztonsági kockázatát vetette föl. Nem csak arról van szó, hogy az átvilágításon Simon Gábor hamis adatokat közölt-e, hanem egyéb problémák is elképzelhetők. Ezért döntöttünk úgy december 10-én az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos tájékoztatása alapján, hogy úgynevezett ténymegállapító vizsgálatot folytat le a nemzetbiztonsági bizottság, hiszen nagyon sok a megválaszolatlan kérdés ebben az ügyben. Vajon miért nem derült ki 2008-ban és 2009-ben, mikor a Nemzetbiztonsági Hivatal lefolytatta a vizsgálatot, hogy Simon nem mondott nekik igazat. Ne felejtsük el, hogy ez volt az az időszak, amikor Szilvásy Györgynek hívták a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert, Laborc Sándor volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, és ez idő tájt történt az olajmaffiózóként ismert Portik Tamással volt találkozó. Ezért vetettem föl azt, hogy vizsgáljuk meg: az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal alkotmányos, törvényes keretek között folyatatta-e le a C típusú nemzetbiztonsági vizsgálatot.

Az Egyesült Államok vezetése tudja, hogy Oroszországot képtelenség legyőzni, ezért neki befolyásolható, gyenge, Jelcin-típusú vezető kell

25 éves a Magyar Munkáspárt. Ebből az alkalomból kerestük föl Dr. Thürmer Gyula pártelnököt, akivel a magyar-amerikai konfliktusról, a kínaiakkal való gazdasági együttműködésről, az USA és az EU kapcsolatiról is beszélgettünk. A Munkáspárt elnöke szerint Amerika a liberálisoknak ítélte Magyarországot, azoknak, akiknek csak a hatalom számít, és nem a szegény emberek sorsa.

A Munkáspárt nem volt döntési helyzetben az elmúlt negyedszázad alatt, logikusan kérne helyet magának a nap alatt, azonban akik a kormányellenes tüntetéseket szervezik, azt hangoztatják, el kell törölni elmúlt 25 évet.

–A 25 év eltörlése azt jelenti, hogy nemet mondanak a kapitalizmusra. A tüntetések szervezői nem a tőkés rendszert akarják megváltoztatni, csak egyik tőkés csoportot akarják lecserélni egy másikkal. Látni kell, hogy a nemzetközi politikai színtéren óriási küzdelem vette kezdetét; az Egyesült Államok vezetése úgy gondolja, elég erős, rendelkezik elég technikai háttérrel, hadsereggel, pénzzel ahhoz, hogy a világban biztosítsa egyedüli meghatározó és vezető szerepét. Az USA-t pedig zavarja, ha egy kormány nem úgy táncol, ahogyan ő fütyül. Megpróbálja az Európai Unióra ráerőltetni a transzatlanti partnerségi paktumot, ami csak első hallásra tűnik optimálisnak, de ha alaposabban megvizsgáljuk a kérdést, rádöbbenünk, hogy a kis európai országok ennek a megállapodásnak áldozataivá válnak. De nem csak a kicsik, hanem a nagyok, így Németország is ellenkezi, mert nem akar amerikai világrendet. Az USA nem tűri el azt sem, hogy Magyarország kormánya önálló politikát folytasson. Mi pedig nem fogadjuk el azt, hogy helyettünk az USA döntsön. A magyar kormány eldöntötte, hogy nyit Kína és Oroszország felé, kereskedelmi jellegű megállapodásokat kötött a két állammal, és ezért most Amerika, különböző eszközök bevetésével, próbálja ellehetetleníteni.

Felháborító, hogy a magyar baloldali EP- képviselők minden lehetséges fórumon gyalázzák a hazájukat, kormányukat.

Még 2012-ben a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilapban öt Belgiumban élő magyar professzor – köztük ön is – cikket jelentetett meg ezzel a címmel: Az Orbán elleni támadások túlméretezettek? Miniszterelnök urat és kormányát azóta is nemtelen módon ócsárolják belföldön, külföldön egyaránt. Mi állhat a támadások mögött?

–Bizonyára az nem tetszik a Nyugatnak, főleg az USA-nak, hogy Orbán Viktor és kormánya a nemzet érdekében cselekszik. A liberális sajtó előre megfontolt akcióterv szerint gyalázza Magyarország miniszterelnökét. A hazai balliberálisok pedig kihasználják az Egyesült Államok Magyarország ellen hozott intézkedéseit. Nagyon jól teszi Orbán Viktor, amikor nem válaszol arra az aljas vádra, miszerint ő diktatúrát vezetett be. Elképzelhető, hogy egy diktátor megengedi, hogy hónapok óta tüntessenek ellene?

Miközben jelentős a munkanélküliség a fiatalok körében, főleg a vidéki térségekben

November 28-án rendezte Palermóban az olasz EU-elnökség a második Euro-Mediterrán Mezőgazdasági Konferenciát. Az elsőt 11 évvel ezelőtt, Velencében tartotta az akkori olasz EU-elnökség. A mezőgazdasági kutatás-fejlesztési együttműködést és a fiatal generáció mezőgazdasági szerepvállalását fókuszba állító konferencián 27 ország delegációja vett részt, az Európai Unióból és a mediterrán térség országaiból. Hazánkat Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár képviselte.

A palermói konferencia egyik témája a fiatal generáció mezőgazdasági szerepvállalása volt. Ennek az lehet az oka, hogy demográfiai szempontból az Európai Unió agrárágazata átalakulóban van, s a gazdálkodók száma csökken, miközben a rendelkezésre álló földterületek nagysága változatlan?

– Igen hangsúlyos és nagyon is aktuális témát ragadott ki a palermói konferencia. Az EU, illetve a nyugat-európai országok felismerték a mezőgazdaságban a generációváltás jelentőségét, a vidékről történő elvándorlás, az ágazatban elhelyezkedő fiatalok hiányának problémáját, ugyanakkor a fiatalok és az innováció közötti kapcsolat fontosságát is. Éppen az agrárágazatban jellemző átalakulás miatt van szükség újításokra, új ötletekre a termelés hatékonyságát ösztönző elemekre, módszerekre. Ezt a lendületet pedig úgy gondolom, elsősorban a fiatalok tudják életben tartani.

Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára: a NATO erős szövetsége Észak-Amerikának és Európának, és ez nem változik. Ami változik, az a NATO-t körülvevő világ, a kihívások, amelyekkel szembe kell nézni.

Dankó István, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára részt vett a NATO walesi csúcstalálkozóján. Meghatározott ütemterv szerint rendezik meg a „NATO-csúcsokat”?

– Míg az Európai Unióban rendszeresen tartanak csúcstalálkozókat, addig a NATO-ban átlagban másfél évente szerveznek ilyen nagyszabású rendezvényt, de nem egy előzetes ütemterv szerint. A következő NATO-csúcstalálkozóról annyit tudunk, hogy a helyszíne Varsó, és 2016-ban, valószínűleg tavasszal kerül megrendezésre.

A pedagóguséletpálya-modell bevezetésével az óvodapedagógusi hivatás is népszerűbbé válik

Vannak gyerekek, akiknek nem adatott meg, hogy családba szülessenek, nekik kell megadni az élményt, hogy családban nőhessenek fel – ez a kormány célja. Fűrész Tünde család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár: bevezettük az örökbefogadói gyes intézményét, amely alapján azok, akik három éven felüli gyermeket fogadnak örökbe, fél évig otthon maradhatnak a gyermekkel.

Évente országosan mennyi gyereket fogadnak örökbe, s ez milyen arányban van a regisztrált örökbefogadásra várók számával?

– Évente hozzávetőlegesen 1100 olyan párt, illetve magánszemélyt nyilvánítanak örökbefogadásra alkalmasnak, aki valóban szeretne gyermeket örökbe fogadni. Ehhez képest egy adott évben körülbelül 800 esetben történik meg az örökbefogadás, ami működhet nyílt, illetve titkos módon is. A két típust annak alapján lehet elkülöníteni, hogy a szülő ismeri-e az örökbefogadó szülőket, és így járult hozzá gyermeke örökbefogadásához, vagy anélkül járul hozzá az örökbefogadásához – azaz mond le a gyermekről –, hogy az örökbefogadó szülőket ismerné. Az előbbi esetben nyílt, az utóbbi esetben titkos örökbefogadásról beszélünk. Viszont az örökbefogadást követően a két típus semmilyen vonatkozásban nem különbözik egymástól.

Nem kifejezetten roma programokat hirdetünk, hanem olyanokat, melyekkel minden hátrányos helyzetű emberen segíthetünk

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Hanns-Seidel Alapítvány és az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem A romák gazdasági és munkaerő-piaci integrációja címmel tartott közös rendezvényén arról beszélt, hogy a társadalom egy része úgy látja, kilátástalan a felzárkózási küzdelem, az újabb és újabb programok és források pedig hiábavalóak. A felzárkózási politika aktuális helyzetéről szerkesztőségünknek Langerné Victor Katalin, az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára nyilatkozott.

A romák felzárkózását megcélzó politikát külön lehet-e választani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától?

–A kormány 2010-ben új felzárkózási politikát hirdetett meg, mert az addigi elemei eredménytelenek voltak. A roma ügyet már nem szegénységi, hanem nemzeti ügynek tekinti a kormány. Nemzeti érdek, hogy a szegénységben élőket köztük a romákat is képessé kell tenni, hogy gazdasági szereplőkké váljanak. A szegénység nem válogat származás szerint. Nem elsősorban roma programokat hirdetünk, hanem olyan programokat, melyekkel a hátrányos helyzetű embereket elérjük. Az viszont tény, hogy a hátrányos helyzetű emberek között magas a romák aránya. Ahogy az is, hogy a romák 70%-a szegénységben él. Éppen ezért, ha szegénység elleni intézkedéseket indítunk, azzal a romákat is elérjük. Ugyanakkor vannak olyan területek, melyekre célzott intézkedések szükségesek. Ilyen a roma nők foglalkoztatását célzó programunk. Ez azért is indokolt, mert a roma nők esetében 90%-os munkanélküliségről beszélhetünk. Az ország versenyképessége nagyban függ attól, hogy a társadalomban rejlő erőforrásokat mennyire sikerül kihasználni. A Világbank felmérése szerint, ha a romák integrációja sikeres, az az adott ország GDP mutatójának 1%-os növekedését eredményezheti. Ebből következik, hogy sikeres és tartós gazdasági fejlődés csak akkor lehet, ha hatékony az ország felzárkózáspolitikája.