A bűnözés társadalmi tömegjelenség, és ez ellen csak társadalmi összefogással lehet eredményesen küzdeni

Minden társadalomnak jól felfogott érdeke, hogy a felnövekvő generáció tagjai a későbbiekben ne jelentsenek veszélyt a társadalom többi tagjára, sem a köz-, sem a magánvagyonra nézve. Dr. Garamvölgyi László dandártábornok, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója: a felderítések hatékonysága nem eredményezheti azt, hogy akár a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma, de általában a kriminalitás is csökkenjen.

2014-ben ünnepeli 25 éves jubileumát a rendőrségi bűnmegelőzés. Ha visszatekintünk a rendszerváltás időszakára: akkor mennyiben volt más a rendőrségi bűnmegelőzés feladatköre mint jelenleg?

– 1990 előtt nem működött bűnmegelőzési apparátus. A tételes jogban, az 1978. évi IV. törvényben szerepelt egy olyan passzus, hogy a nyomozó hatóságoknak, döntően a rendőrségnek, a felderítés során lehetőleg a bűncselekményt elkövető okokat is fel kell tárniuk. 1980 és 1990 között négyszeresére emelkedett az ismertté vált bűncselekmények száma, s ez egy közbiztonsági káosszal fenyegette a társadalmat. Ráadásul az akkori eljárások nem nevezethetők sértettközpontúnak, így nagyobb volt a látencia, hiszen a sértett nem tette ki magát annak a tortúrának, hogy elmenjen a rendőrségre, és szembesítsék a gyanúsítottal. Holott ebben a tíz évben a társadalmi tulajdon sérelmére a vagyon elleni bűncselekmények 1/3-át követték el – de az állam ezzel sem foglalkozott. Olyan bűnmegelőzési metódus működött csupán: ha a társadalmi tulajdon sérelmére követtek el bűncselekményt, és a rendőrség megállapította annak az okát, akkor szignalizációt küldött. Ezek például azt tartalmazták, hogy legyen lakat az öltözőben… Intézményes bűnmegelőzésről 1989-től beszélhetünk, amikor létrehozták a bűnmegelőzési osztályt – elég nagy késedelemmel, ha összehasonlítjuk a nyugat-európai trendekkel. Bár az ENSZ-ben 1950-ben már megfogalmazták a bűnmegelőzésre való törekvést, és csak 1972-ben született meg erre vonatkozólag az első határozat. Ha még jobban visszamegyünk a történelemben: a sumér kultúrákban és a római tételes jogban is szerepel a bűnmegelőzés. Seneca azt jelentette ki: ha már bekövetkezett a baj, akkor már nem tudunk mit tenni, de ügyeljünk arra, hogy a jövőben ne következzen be ilyen bűneset. 1864-ben Cesare Beccaria olasz jogtudós foglalja össze először Bűnözés és büntetés c. munkájában a bűnmegelőzés lényegét, s tőle származik az a híres idézet: „a bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni”. De térjünk vissza a hazai területre: 25 év alatt nagyon sok változáson ment keresztül a hazai bűnmegelőzés. 2003-ban országgyűlési határozatot fogadtak el a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról, s 2013. szeptember 18-án fogadta el a kormány azt a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiát, amely az összes stratégiával harmonizál. Ebben kimondják, hogy a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács feladata a különböző érdekek, szempontok szinkronba hozása, az egységes bűnmegelőzési fellépés biztosítása, ahogy azt is: „a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnökét a miniszterelnök nevezi ki. Társelnökei a belügyminiszter és a közigazgatási és igazságügyi minisztériumot vezető miniszter.”

Sonkodi Rita DLA, festőművész 1997-ben a Magyar Képzőművészeti Akadémia festő szakán diplomázott. Mestere Dienes Gábor volt. 2003-tól a Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán tanít. 2010-ben a DLA (Doctor of Liberal Arts) tudományos fokozatot szerezte meg a Temesvári Nyugati Egyetemen. 1994-től kiállító művész.

Vallásos témájú alkotások: Ajnácskő (Felvidék), Kisboldogasszony-templom: Madonna a kisded Jézussal – oltárkép (2000), Öt táblából álló szárnyasoltárkép – Madonna Jézussal és őrző angyalokkal (2001), Brassó (Erdély) Szent Kereszt-templom: Jézus keresztútjának 14 stációja (táblaképek, 2002), Wellington (Új-Zéland) Szt. Erzsébet templom: Árpád-házi Szt. Erzsébet (2004), Szeged, Boldog Kalkuttai Teréz-templom: Kalkuttai Boldog Teréz – oltárkép (2006), Mórahalom, Szent László király-templom: Szent László – oltárkép (2014).

***

Esteledik, Alsóvárosban a Mátyás templom fehéren világít a rét közepén. A rét körül guggoló kis családi házak előtt futó járdán babakocsit toló apukák, bicikliző nagymamák segítenek megtalálni a keresett utcát: Itt van, valamelyik itt kell legyen, a templom térre futók közül az egyik biztosan az. Azután technikát változtatunk s Sonkodi Rita után érdeklődünk. Ó hát mér’ nem mondta, jobb kézre ott a második ház az övék. Ismeri? – kérdezem. Hogyne, én nagyon szeretem, ollyan (így mondja erősen megnyomva) szép munkák jönnek ki a keze alól, hogy csuda!

Az öreg fakapu résein lámpafény bukik ki, a fény kicsivel az ajtóközép fölött függő adventi koszorút öleli. Fiatal, törékeny nő, inkább iskolás lány forma jön elénk. A ház világos mézszín és tört fehér belső terében teljes az adventi hangulat. Fahéj és citrom illata keveredik a lenti, kicsiny műtermet megtöltő tempera, grafit, tustinta és olajfesték szagával. A fölfutó széles emeleti lépcső minden fokán kis karácsonyi figura üldögél, fenyőtoboz billeg, gyertyalángja dűl ide-oda.

Befelé figyelő nők, szépen kidolgozott kelmék, lágy fürtök, karcsú testek, semmi vér a vásznakon. Egy művész munkáját szemlélem ma, nem a boldog békeidőkben, hanem a véres XXI. században. Erőszak nélküli, inkább pátoszra hajló, finom ecsetkezelés mutatja magát. A műveket alkotó festőnő, férjezett, gyerekekkel, szülőkkel és testvérekkel, széles rokonsággal: kiegyensúlyozott személyiség, deviancia nélkül való, semmi hátborzongató, lélegzetelállító mesterkéltség nincs benne, ráadásul képeinek témájául gyakran választ szenteket. Az egyetlen „férfias” tulajdonsága, hogy előszeretettel dolgozik hatalmas vásznakra, és fára, melyen táblaképeinek alanyai kelnek életre. Képei egészen egyedi látásmódot tükröznek s hogy honnan ez a látásmód, arra Sonkodi Rita festőművész életének indulásában és folyásában kell keresnünk a választ.

Nem szabad megfeledkezni az ártatlanul meggyilkolt polgárokról, ez civilizációs és emberi kötelesség

A Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezésére a szerb kormány hatályon kívül helyezte a három falu: Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosságának kollektív bűnösségéről szóló határozatot. Pásztor Bálint köztársasági parlamenti képviselő, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője: a szerb kormány határozata magyar eredmény, magyar siker.

1945-ben kollektív bűnösnek nyilvánították Csúrog, Mozsor és Zsablya teljes magyar lakosságát. Miként maradhatott életben 2014 őszéig ez az 1945-ös rendelet, hiszen azóta már megtörtént a rendszerváltás, demokratikusnak mondott választásokat tartottak, és kormányok váltották egymást?

– Engedjen meg egy helyesbítést, mert nem egy, hanem két határozat hatályon kívül helyezéséről beszélünk. Egyrészt a szerbiai kormány döntése értelmében hatályát veszti a Megszállók és Segítőik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság 2/45. számú, 1945. január 22-én kelt határozata, amellyel a vajdasági Zsablyai járáshoz tartozó Csúrog község valamennyi magyar és német nemzetiségű lakosát háborús bűnösnek nyilvánították. Ez a határozat vonatkozott a zsablyaiakra is. Másrészt hatályát veszti a Megszállók és Segítőik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Országos Bizottság 1945. március 26-án kelt határozata a vajdasági Titeli járáshoz tartozó Mozsor község lakosainak nemzeti hovatartozás alapján való háborús bűnössé nyilvánításáról. A kérdésére kérdéssel felelek: miként lehetséges az, hogy Szlovákiában, az EU tagállamában a mai napig hatályban lehetnek a felvidéki magyarság kollektív bűnösségét kimondó Benes-dekrétumok? Szerbiában azért maradhatott életben ilyen sokáig ez a két 1945-ös közigazgatási határozat, mert három falu lakosságára vonatkozott, és ebben az országban a közvélemény, sőt talán több politikai párt sem tudott e határozatok létezéséről. A magyar politikumnak pedig sajnos több mint húsz évébe telt, míg elérte, hogy ezeket a megalázó döntéseket hatályon kívül helyezze a kormány, s ezáltal végérvényesen és maradéktalanul kikerülhessen a kollektív bűnösség elve a szerbiai jogrendből. Ennek a folyamatnak voltak korábbi „állomásai” is: jogi szempontból a legfontosabb előzmény a 2013 nyarán meghozott parlamenti határozat, amelyben a képviselőház elítélte az 1944–1945-ös magyarellenes atrocitásokat, s ezen határozat alapján a VMSZ kérelmére hozta meg a szerbiai kormány azt a határozatot 2014. október 30-án, amellyel megszüntette az említett 1945-ös közigazgatási határozatok hatályát. Tudni kell, hogy ezek a ’45-ös határozatok nemcsak a magyarokra, hanem a német nemzetiségűekre is vonatkoztak.

2015-re nem tervezünk nemzetközi tőkepiaci kibocsátást

Éves szinten mindig az számít, mennyi a nettó finanszírozási szükséglet, az pedig nagyjából a költségvetési hiánnyal azonos. Ha tehát a kormány úgy dönt, hogy szigorú költségvetési politikát folytat, akkor éves szinten csökken az államadósság. Dr. Borbély László András az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese: azt várjuk, hogy 2014 végére 53-55%-ra csökken az államadósság külföldi finanszírozóinak aránya.

November 14-én 79,1 százalékon állt a GDP-arányos államadósság, 2,0 százalékponttal alacsonyabban az október véginél. Az államadósság éven belüli alakulását mennyire érdemes nyomon követni? Tehát mi az, ami éves szinten számít?

–Éves szinten az a lényeges, hogy az Országgyűlés mekkora mértékű pénzforgalmi hiányt fogad el. Ez a magyar rendszer szerinti költségvetési hiányt jelenti, szemben az Európai Unió által elvárt eredményszemléletű költségvetési egyenleggel. A különbséget egy példával érzékeltetem: minden vállalat rendelkezik pénzforgalmi és eredményszemléletű mérleggel is. S lehet egy vállalat nyereséges úgy, hogy pénzforgalmi szempontból nincs egy árva fillérje sem. Tehát különbséget kell tenni az eredmény- és a pénzforgalmi szemlélet között, mert például az elhatárolt bevétel és a ténylegesen megkapott pénzbevétel között óriási a különbség. Az adósság ugyanakkor a folyó bevételek és kiadások pénzforgalmi különbözetéből adódik. A magyar és az Eurostat rendszer közötti eltérés leglátványosabb példája 2011-ben mutatkozott, amikor az ESA95 statisztikai rendszer szerint eredményszemléletben plusz 4,2%-os bevételi többletünk volt a nyugdíjpénztári vagyon bevonása miatt, a folyó költségvetésben pedig, pénzforgalmilag mínusz, 6,2%-os hiány volt. (Valószínűleg az Eurostat is érezhette az eltérésből fakadó problémát, és legalább részben ezért is változtatott a statisztikai rendszeren, hiszen az új, ESA2010-es rendszerben már eredményszemléletben is deficites volt a 2011-es költségvetés.) A magyar szisztéma szerint, miután a parlament jóváhagyta a költségvetési egyenleget – az elmúlt időszakban általában hiányt –, akkor a nemzetgazdasági miniszternek és hozzá kapcsolódóan az Államadósság Kezelő Központnak az a feladata, hogy azt és ezzel párhuzamosan a lejáró államadósságot az adott évben megfinanszírozza. Az Országgyűlés által elfogadott hiányt két tényező módosíthatja.

Az elmúlt években a települési könyvtárak működtetése és finanszírozása jelentősen megváltozott, fokozatosan kívánjuk átalakítani a rendszert a feladatalapú finanszírozás irányába

Az ország életét befolyásoló társadalmi és gazdasági hatások olyan kihívást jelentenek kulturális intézményeink számára, amelyre közösen kell megtalálnunk a válaszokat: azokat a lehetőségeket és eszközöket, amelyekkel a könyvtári munka eredményessé, a könyvtárosi pálya vonzóvá tehető. Dr. Cseri Miklós kultúráért felelős helyettes államtitkár: amennyiben az Országgyűlés elfogadja a központi költségvetésről szóló törvényt, melyben meghatároztuk a kistelepülések normatívájának minimum összegét, akkor a pár száz lakossal bíró települések is legalább 1,2 millió forintot kapnak könyvtári és közművelődési feladatok ellátására.

Helyettes államtitkár úr a közelmúltban arra hívta föl a figyelmet, hogy új kihívások előtt áll a könyvtári szakma. Melyek ezek a kihívások?

– A könyvtáraknak és a könyvtáros szakmának – nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon – elsősorban az internet és a digitális kor kihívásainak kell megfelelniük. Az internet segítségével digitálisan elérhető információforrások, a gyorsan elérhető dokumentumok erősen átalakították a társadalom információszerzési és könyvtárhasználati szokásait. A számítógépet használók elsődleges tájékozódási eszközévé az interneten található források váltak. A könyvtáraknak és könyvtárosoknak az internet információözönével és gyorsaságával, illetve a média világával kell felvenniük a versenyt, és állniuk kell a sarat az egyre specializálódó tudományos és szaktájékoztatási kihívásokkal szemben is. Igazi kihívás ismerni és alkalmazni az informatika által felkínált lehetőségeket, és például a Z generáció fogyasztói igényeire szabni a szolgáltatásokat. Érdemes ugyanakkor elismerni a magyar könyvtári rendszer évtizedek óta megbízhatóan nyújtott teljesítményét, amely évente több mint 23 millió könyvtári dokumentum kikölcsönzését teszi lehetővé.

A stratégia keretei között következetesen támogattuk a Felső-Tisza-vidék, különösen a szatmári és beregi térség árvízvédelmi helyzetének javítását

A soros magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredményeként, az állam- és kormányfők 2011 júniusában végső jóváhagyásukat adták az Európai Unió második makroregionális fejlesztési koncepciójának elindítására. A 14 országot (9 EU tagállam: Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és 5 unión kívüli ország: Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Szerbia, Ukrajna) összefogó stratégia célja 11 szakterületen összehangolni a fejlesztéspolitikákat a régió összeköttetéseinek javítása, a környezetvédelem elősegítése, a jólét növelése és a régió megerősítése érdekében. Joó István, a Duna Régió Stratégia (DRS) végrehajtásáért felelős miniszteri biztos: „A tervezés után most a konkrét projektek időszaka következik, mivel az elképzelésekhez források is rendelkezésre állnak.”

Magyarország 2011-ben mely területeken vállalt koordinációs szerepet a Duna Régió Stratégián belül?

– A Duna Régió Stratégia 11 szakterületet nevez meg, s mindegyik szakterületet a kezdetek óta 2-2 ország közösen koordinálja. Magyarország három területen vállalt kulcsszerepet. A vízminőséggel foglalkozó szakterülettel kapcsolatban Szlovákiával, a környezeti kockázatokért felelős területen – ez az árvízvédelmi kérdéskörrel foglalkozik – Romániával, s az úgynevezett energetikai területen Csehországgal dolgozunk együtt.

Teljesüljön idén minél több nélkülöző gyermek karácsonyi kívánsága

Karácsony előtt 140 település áruházaiban gyűjtötték az adományokat a Magyar Élelmiszerbank Egyesület önkéntesei. Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke: 2005 óta több mint 30 ezer tonna élelmiszert osztottunk szét.

Szervezett-e már az Élelmiszerbank Karácsony előtt hasonló adománygyűjtési akciót?

– A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005 óta tevékenykedik, és a mostani ünnepek előtti adománygyűjtésünk immár a kilencedik akciónk volt. Nagyon örülünk annak, hogy évről évre egy nagyobb mennyiséget tudunk gyűjteni és adományozni. 2014-ben összesen 140 tonnányi élelmiszer gyűlt össze másfél nap alatt, s ez a mennyiség idén elérte a 195 tonnát – ami 40%-os növekedést mutat. S így 30 ezer élelmiszercsomagot tudunk összeállítani az ünnepek előtt.

Ez a szakma a felmérések szerint hosszú távon biztos megélhetést nyújt

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) közös beiskolázási kampányba kezdett a mezőgazdasági gépész szakmák népszerűsítése érdekében. Dr. Medina Viktor a MEGFOSZ igazgatója: a beiskolázási programokhoz úgy csatlakozunk, hogy az iskolákba gépeket, eszközöket viszünk be, hogy a fiatalok megismerjék az új és komoly technológiát. Kollégáink előadásokat is tartanak, és azt tudjuk demonstrálni a fiatalok számára, hogy az iskolában nem csak egy papírt kapnak, hanem a cégek igénylik az ő tudásukat, ismereteiket, és szeretnék őket foglalkoztatni.

Az FM és a MEGFOSZ közös kampányából arra következtethetünk, hogy Magyarországon a mezőgazdasági gépész szakma iránt nagyon kevesen érdeklődnek?

– A kampányt azért kellett beindítani, mert a szakmai berkekben tudják, hogy a mezőgazdasági gépész szakma az elmúlt időszakban nagymértékben fejlődött, és ennek következménye a szakemberhiány. Ezért szükséges minél több tehetséges fiatalt a szakma irányába vonzani.

Kassa megye szinte negligál bennünket, így mínusz 70 ezer eurónyi összeggel kezdjük a jövő évet

Egerben vendégeskedett a kassai Thália Színház. November 10-én Márai: A kassai polgárok című művét játszotta a társulat. Az előadást Kassán a teátrum 45. ünnepi évada alkalmából láthatta a közönség. Czajlik József, a kassai Thália Színház igazgatója: színházunkat Kassa megye önkormányzata dotálja, de úgy, hogy nem vagyunk költségvetési, csak támogatott intézmény. Ez azt jelenti, hogy a megyétől kapott pénz nem fedezi teljes költségvetésünket. Ennek ellenére teljes társulattal működünk, összesen 50 fővel, a művészeti részlegben pedig tizenheten dolgoznak.

Együttműködik a kassai és az egri színház – olvashattuk a hírekben. Mit jelent ez az együttműködés? Koprodukciót?

– Kollegiális segítségnyújtást jelent ez az együttműködés. Színházunk be szerette volna mutatni A kassai polgárokat, de nem volt rá megfelelő anyagi forrásunk, aminek oka a színház alulfinanszírozása. Az előadást az a Beke Sándor rendezte, aki a kassai színház alapító tagja, és korábban az egri teátrumot is igazgatta. Amikor Beke Sándornak fölvetettem az anyagi problémákat, azonnal fölajánlotta, hogy Blaskó Balázshoz, az egri Gárdonyi Géza Színház direktorához fordul segítségért. Blaskó úr nagyon gálánsan elfogadta a kérésünket, és fölajánlotta, hogy az egri műhelyben saját költségükön elkészítik a díszletet, illetve kivitelezik a jelmezeket is – nekünk csupán a ruhaanyagot kellett megvásárolnunk. S úgy állapodtunk meg, hogy ezért előadásunkat bemutatjuk az egri közönségnek is.