A nagy bevásárlóközpontok személytelen, rideg terei helyett családias környezetet teremthetnek a termelői piacok a vásárláshoz, és ezzel hozzájárulhatnak a helyi közösség fejlődéséhez.

Európában már régóta keresik a megoldást, hogy az élelmiszerláncban keletkező haszonból minél nagyobb arányban részesüljenek a mezőgazdasági termelők. Dr. Mezei Dávid Csaba, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára: a 2014–2020-as uniós vidékfejlesztési programozási időszakban a tagállamok lehetőséget kaptak, hogy tematikus alprogramban fejlesszék a rövid ellátási láncokat. Magyarország azon kevés tagállam közé tartozik, amelyik élni kíván ezzel a lehetőséggel, és igen jelentős fejlesztési forrásokat különített el erre a célra.

A 2014–2020-as vidékfejlesztési programban a kormány tematikus alprogramot szán a rövid ellátási láncok (REL) fejlesztésére, körülbelül huszonhat milliárd forint értékben. Az előző fejlesztési ciklusban erre a szegmensre szántak-e valamilyen összeget, vagy „csak” most kerül erre sor?

– Eddig a rövid ellátási láncok fejlesztését nemzeti forrásból támogatták, s jóval kevesebb összegből. Az ön által említett tematikus alprogram a vidékfejlesztési program új eleme. A rövid ellátási láncok helyett inkább a helyi termelői piacokról beszéljünk. A rövid ellátási lánc egy uniós szakkifejezés, és sokkal jobban érthető ez az alprogram, ha a helyi termelői piacok fejlesztését emeljük ki. A következő hat esztendőben 26 milliárd forint áll tehát rendelkezésre a helyi termelői piacok fejlesztésére, támogatására. Felvetődik a kérdés, hogy miért tartjuk ezt lényegesnek, s milyen célok eléréséhez szeretnénk hozzájárulni. A helyi termelői piacokon a helyi termelők által helyben megtermelt élelmiszereknek tudunk további értékesítési lehetőséget biztosítani. Mindezzel elsősorban a kis és közepes – főként családi – gazdaságokat támogatjuk. A második fontos szempont: a helyi termelői piacok nemcsak a helyi gazdaság erősítéséhez járulnak hozzá, hanem környezetvédelmi szempontból is előnyösek, hiszen az ott kínált élelmiszereket nem kell nagy távolságokra szállítani. Azokat helyben megtermelik, helyben dolgozzák föl, így szinte alig utaztatják az élelmiszereket. Ráadásul rendszerint magasabb hozzáadott értékű, jobb minőségű és egészségesebb termékekről beszélhetünk. A helyi termelői piacok ezenkívül a helyi közösségi élet fontos színtereivé válhatnak – a lakosok ott meg tudják vitatni gondjaikat. A nagy bevásárlóközpontok személytelen, rideg terei helyett családias, emberi léptékű környezetet teremthetnek a vásárláshoz, és ezzel hozzájárulhatnak a helyi közösség fejlődéséhez.

A közoktatás területén mintegy 8 százalékos, a felsőoktatás területén pedig 15 százalékos a növekedés

A költségvetés tervezete szerint 2015-ben több forrás jut a köznevelésre, mint az idén. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül az iskolák működtetésére, illetve a pedagógusbérek emelésére 50 milliárd forint többletforrást biztosítanak jövőre. Dr. Pósán László országgyűlési képviselő, a Kulturális bizottság alelnöke: a 2015. évi költségvetési tervezetben mind a köznevelés, mind a felsőoktatás a prioritások közt szerepel.

A 2015-ös költségvetési terv lehetőséget teremt a már beindított programok folytatására?

– Erre azért nem könnyű válaszolni, mert a költségvetés nem csupán a megindított programok folytatására szolgál, hanem az intézményrendszer fenntartására, a gyermekek étkeztetésére, és még sorolhatnám. A költségvetési tervből az olvasható ki, hogy a 2010-ben elkezdődött politika konzekvensen, töretlenül folytatódik és egyre több forrást sikerül az oktatásügyre fordítani – köszönhetően annak, hogy hazánk gazdasága jobb helyzetbe került. A 2015. évi költségvetési tervezetben mind a köznevelés, mind a felsőoktatás a prioritások közt szerepel. Hiszen mindkét területen forrásbővülést tartalmaz a benyújtott törvényjavaslat.

Emberéletek múlhatnak azon, ha emelik a biztonsági szintet egy-egy vasúti átjáróban

A GYSEV Zrt. nyertes pályázatának köszönhetően több mint 2,3 milliárd forintos összegből teheti még biztonságosabbá a vasúti közlekedést vonalhálózatán. Kövesdi Szilárd, a GYSEV (Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság) Zrt. vezérigazgatója: a biztosítóberendezések áramellátásának fejlesztése jelentősen csökkenti a meghibásodás esélyét, ezáltal a vasúti forgalom zavartatását.

Mennyire biztonságos jelenleg a GYSEV vonalhálózata? Ezt azért is kérdezem, mert a vasúttársaság idén augusztusban zárta le a közlekedésbiztonsági projekt első ütemét.

–Azt hirdetjük, és az esettanulmányok is azt bizonyítják, hogy a vasúti közlekedés a legbiztonságosabb, s ha a vasúton belül megvizsgáljuk a GYSEV Zrt. vonalain lévő baleseteket, akkor azt láthatjuk, hogy ezek többsége az útátjárókon következik be. Történik mindez annak ellenére, hogy Európában az élvonalba tartozunk a biztonsági rendszerek tekintetében, hiszen majdnem mindegyik útátjárónk valamilyen módon biztosított, és viszonylag kevés azon útátjárók száma, ahol semmilyen biztosítás sem létezik – legfeljebb egy stoptábla, vagy csak „András-kereszt” közúti jelzőtábla. Viszont a biztosítás viszonylag régebbi berendezésekkel történt, és a felméréseink azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy a legtöbb átjárónál fénysorompók üzemelnek, előfordulnak balesetek, és sajnos halálos kimenetelűek is. Ezért írtuk bele stratégiánkba azt: bár biztonságosnak mondható a vasúti közlekedés és a GYSEV Zrt. hálózata, mégis mindent meg kell tennünk a balesetek számának radikális csökkentése érdekében. Ezért fogalmaztuk meg az első vasútbiztonsági csomagunkat követően a másodikat, az úgynevezett fejlesztő csomagunkat. És a sikeres pályázatunknak köszönhetően meg tudjuk valósítani a csomagban leírt terveket. Ennek eredményeként elérjük azt, hogy nem lesz már olyan átjáró, ahol nem üzemelne biztonsági berendezés, s ahol már működnek jelzőrendszereink, azok a lehető legkorszerűbbek lesznek.

Káros a gazdasági életre, ha bürokratikus akadályok állják útját a vállalkozások elindításának

A gazdasági utánpótlás-nevelés kulcsfontosságú programsorozatát, a Fiatal Vállalkozók Hetét november 17. és 21. között rendezték meg Magyarországon a Global Entrepreneurship Week világméretű összefogás keretében. Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) elnöke: a Fiatal Vállalkozók Hete megtalálta helyét a hazai fiatalok életében, és rendezvényeink hatására döntötték el egyre többen azt, hogy vállalkozók lesznek.

Kiknek szólt a Budapesten és hét vidéki nagyvárosban megrendezett programsorozat?

– Ez a programsorozat azoknak a fiataloknak szólt, akik vagy már vállalkozók, vagy vállalkozni szeretnének, esetleg komoly karriert szeretnének építeni, és a kezükbe venni a saját jövőjüket. Azok a tudatos fiatalok látogatják a Fiatal Vállalkozók Hetének rendezvényeit, akik érdeklődnek és proaktívak abban a tekintetben, hogy a gazdaságban valamilyen értéket hozzanak létre. Programjaink, fórumaink, melyeket az elmúlt hét évben sikerült létrehoznunk nagyon különleges hangulatúak, hiszen a legismertebb magyar vállalkozók, komoly márkák tulajdonosai, őszintén, hitelesen beszélgetnek a fiatalokkal, s olyan tippeket, praktikákat osztanak meg velük, melyek nem minden szokványos előadásban hallhatók.

A közigazgatás átalakítása során folyamatosan kiemelt hangsúlyt kap az ügyfelek adminisztratív terheinek, és ilyen irányú költségeinek csökkentése

Az államigazgatási reform célja a hatékonyabb, olcsóbb és kevesebb bürokráciával járó közigazgatás megteremtése. Dr. Kovács Zoltán a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szólt arról is, hogy a kormányablakok számának bővülésével egyszerűbb és gyorsabb lesz az állampolgárok ügyintézése.

2010-től a kormány egyik fő célja a bürokrácia csökkentése. A kormányablakok megnyitásával sikerült ezt elérni?

– A közigazgatás átalakítása halaszthatatlan volt, a hatékonyabb, olcsóbb és kevesebb bürokráciával járó közigazgatás megteremtése érdekében. 2010-ben a kormány elindította a „Jó állam” programot, többek között azért, hogy javítsa az állam és az állampolgárok kapcsolatát. A területi közigazgatásban megalakultak a kormányhivatalok, és ezzel párhuzamosan megnyíltak az első generációs kormányablakok a megyei jogú városokban. Amikor az állampolgárok ügyeik intézése során kapcsolatba kerülnek az állammal, jogos elvárás az egyszerű, gyors és hatékony ügyintézés. Az integrált ügyfélszolgálat elindításával, az állampolgároknak végső célként azt megfogalmazva, hogy ne kelljen hivatalról-hivatalra járniuk. Eddig 71 kormányablakot adtunk át. Minden járásszékhelyen, kerületben, a megyei jogú városokban több helyszínen, egyes MÁV állomásokon és munkaügyi kirendeltségeken is nyílnak kormányablakok. A tervek szerint 2015 végéig várhatóan 280 kormányablak készül el. A közel 2000 járási ügysegéd a terveink szerint bővülő szolgáltatást tud majd nyújtani, az informatikai eszközök fejlesztésével, így a legtávolabbi települések lakói számára is mind több ügykörben elérhetővé válik a KAB szolgáltatása. A cél az, hogy az állampolgárok a lakóhelyükhöz minél közelebb, egyablakos rendszerben intézhessék hivatalos ügyeiket.

Törvénytervezetünk elfogadásával csökkenne a családi vállalkozásban üzemeltetett boltok versenyhátránya

A szabad vasárnap bevezetéséről szóló törvénytervezetet a Kereszténydemokrata Néppárt november 6-án benyújtotta az Országgyűlésnek. Az intézkedés 2015. március 15-étől lépne hatályba, ha a parlament is jóváhagyja az elképzelést. Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakciójának vezetője: a vasárnapi nyitva tartás néhány üzletlánc számára előnyös, de vidéken, illetve sok kisebb üzlet számára jóval kevésbé.

Amikor a KDNP beterjesztette a szabad vasárnappal kapcsolatos javaslatát, mi volt az elsődleges szempontjuk?

– Ugyanaz, ami három évvel ezelőtt is volt, amikor beterjesztettünk egy a mostanihoz hasonló törvénytervezetet; tehát azoknak a munkavállalóknak a védelme, akik nem önként, hanem kényszerűségből dolgoznak vasárnap, elsősorban a kereskedelemben, és így nem tudnak együtt lenni a családjukkal. Szükséges egy olyan általános pihenőnap bevezetése, amikor mindenki, a szülők és a gyerekek otthon vannak, vagy közös családi programokon vesznek részt.

Az igazságügyi tárca vezetője változtatás nélkül továbbítja az államfőhöz a kegyelmi bizottság javaslatát. A köztársasági elnök ez alapján továbbra is szabadon mérlegeli a kegyelem megadását

Az Országgyűlés november 18-án több ponton módosította a 2013-ban elfogadott büntetés-végrehajtási kódexet, a változtatások egyikeként pedig bevezetett egy kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárást a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében. Dr. Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája: Strasbourg feleslegesen avatkozott bele a magyar jogrendszerbe, mert jelenleg is van lehetőség államfői kegyelemre, ha egy elítélt pozitív személyiségváltozást mutat.

A Ház döntése értelmében az új kegyelmi eljárást – a büntetett hozzájárulása esetén – hivatalból kell megindítani, alapvető feltétele pedig, hogy az elítéltnek már legalább negyven ténylegesen letöltött éve legyen életfogytig tartó büntetéséből. Mi tette szükségessé a kegyelmi eljárás bevezetését?

– Úgy látszik, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága finoman szólva nagyon nem szereti a magyar jogrendszert, és hazai igazságszolgáltatást. Jelenleg ez a grémium „árnyékra vetődött”, mert az a megállapítása, miszerint az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László későbbi szabadlábra helyezésének eshetőségét kizáró ítélet magalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait, egyszerűen hazugság. Hiszen a büntetőeljárási törvényünk a különleges eljárások keretében pontosan szabályozza a kegyelmi eljárásokat, és az a jogrendszer eddig is lehetőséget adott a szabadságvesztésre ítélt esetében arra, hogy a köztársasági elnökhöz forduljon, és kegyelmet kérjen. Az államfő dönthet úgy, hogy az általa megszabott feltételek mellett kegyelemben részesíti a kérelmezőt, de el is utasíthatja a kérvényt. Egykori jogalkalmazóként üdvözlöm azt a jogtechnikai megoldást, melyet a 2015. január 1-jével hatályba lépő büntetés-végrehajtási kódex tartalmaz. Tehát a büntetés-végrehajtási intézetnek kell nyilvántartásba vennie a 40 év elteltét, amikor a feltételes szabadlábra bocsátás kérdése hivatalból felvetendő. Ilyenkor a büntetés-végrehajtási intézet nevelőszolgálata véleményt tud formálni arról, hogy az addig végrehajtott büntetés alkalmas volt-e arra, hogy az elítélt szabadlábra bocsátása esetén képes lesz beilleszkedni a polgárok közösségébe, s megvan-e a remény arra, hogy nem követ el újabb bűncselekményeket. Strasbourg tehát feleslegesen avatkozott bele a magyar jogrendszerbe, mert jelenleg is van lehetőség államfői kegyelemre, ha egy elítélt pozitív személyiségváltozást mutat.

Az előző uniós költségvetési időszakban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a szakpolitikáért felelős minisztériumok között sok esetben érdekellentét alakult ki, ezt a problémát is orvosoltuk

Megjelent a kormány rendelete a 2014–2020 közötti programozási időszakra az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről; a pályázóknak sok, számukra fontos változással kell számolniuk. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára: az új rendszerben egy kézben van a szakmai döntési kompetencia és a fejlesztési források felhasználásának a lehetősége.

Jelenleg már elindult hazánkban az új hétéves uniós költségvetési időszak?

– A kormány október 10-én kiírt pályázati felhívásaival, amelyekre november 10-12-től lehet benyújtani a pályázatokat, lényegében elindult az új hétéves uniós költségvetési időszak. Ezek a pályázatok már a 2014–2020-as ciklus költségvetésére kerülnek elszámolásra. Ez első körben 9 pályázatot jelent mintegy 120 milliárd forintos keretösszeggel. A pályázatok egy része kifejezetten a vállalkozói szektor fejlesztését szolgálja, más része a vidék Magyarországának élhetőségét támogatja – ott szeretnénk szennyvíz- és ivóvíz-beruházásokat elindítani, ahol ilyen fejlesztések nem valósultak meg az elmúlt években –, s ezek mellett nagyon lényeges, hogy az ifjúsági munkanélküliséget is szeretnénk csökkenteni olyan pályázatokkal, melyekkel aktív munkaerő-piaci eszközökkel támogatjuk azokat a munkaadókat, akik szakképesítéssel nem rendelkező 25 évnél fiatalabbakat alkalmaznak.

A stabilitás és a konszolidáció igénye jelenik meg a tervezetben

2015-ben is 240 milliárd forint marad a családoknál – ezzel kezdte beszédét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, amikor benyújtotta a jövő évi költségvetést az Országgyűlésnek. Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke: optimizmus hatja át a jövő évi költségvetés tervezetét, amely abból indul ki, hogy a világgazdasági helyzet nem romlik, s az európai válság sem mélyül.

Többen úgy nyilatkoznak, hogy alaposan megnyomták a ceruzát a költségvetés bevételi oldalának tervezésekor a kormányban. Arról is olvastam, hogy az áfával kapcsolatban nagyobb bevételnövekedést várnak a költségvetésben, mint az a kormány gazdasági jóslataiból következne. Mennyiben ért egyet ezekkel a kijelentésekkel?

– A Költségvetési Tanács szerint a költségvetési terv bevételi oldalán észlelhetők kockázatok, és a mi véleményünk is az, hogy az áfa és a kisebb méretű adók teljesülése tekintetében optimista várakozás jellemzi a kormányt. Részben ezzel összefüggésben javasoltuk a tartalékok emelését. Ez szerény mértékben meg is valósult. Ezt az említett optimista várakozást némileg biztonságossá teszi az, hogy nagyon erőteljesen, az uniós határértékeknél jóval alacsonyabb szintek elérését tűzték ki célul. Tehát egy erőteljesebb államadósság-csökkentési és egy nagyon erős hiánycsökkentési prognózissal dolgozik a költségvetés, ami azt jelenti, hogy ha az említett adóbevételeket illetően valamennyi elmaradás lesz, akkor ez tartalékot jelent, és az elvárt limit ennek, valamint az Országvédelmi Alapnak köszönhetően a várakozásnál gyengébb reálgazdasági teljesítmény esetén is tartható. Ezek a határértékek nem csak a külső kívánságok miatt fontosak, hanem azért is, mert körülbelül ezek az értékek azok, amelyek a fenntarthatóságot biztosítják, és nem indul el újra arányaiban az államadóság növekedése, mert nominális értékben az államadóság még évekig növekszik. Reményeink szerint, ha a külső körülmények is megfelelőek, s nem romlanak tovább, és az export szempontjából viszonylagosan elfogadható európai helyzet alakul ki, s a belső fogyasztásban is pozitív változások lesznek, akkor tarthatóak a költségvetési tervek. A költségvetés abból indul ki, hogy ha az említett feltételek adottak és a magyar társadalomnak ez a fajta pragmatikus hozzáállása megmarad, akkor tulajdonképpen a költségvetés végrehajtható és a 2014-es bázis ehhez jó alapot képez. Ezért várnak az elemzők, és a Költségvetési Tanács is 2-2,5 százalékos növekedést, és 3 százalék alatti hiányt. Tehát ha egy idei évhez hasonló környezet adódik, vagy nem lényegesen rosszabb, akkor körülbelül ezek az értékek azok, amelyeknél a prognózisok teljesíthetők és csökkenthető az államadósság mértéke is.