A börtönben vigaszt nyújtott, erőt adott a raboknak, képes volt a drámai helyzetekben is jókedvű lenni, s vezette az imádságokat is

Boldog Sándor István születésének századik évfordulóján a Tisza-parti város védőszentjének választotta az egy éve boldoggá avatott huszadik századi vértanút. Az erről szóló dokumentumot Beer Miklós váci megyéspüspök, Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök és Máthé György szolnoki főplébános, esperes írta alá a belvárosi templom előtti téren. a nyár elején felállított Sándor István szobor mellett. P. Ábrahám Béla SDB, a szalézi rend magyarországi tartományfőnöke: Arra kell törekednünk, hogy életünk értelmét ne csak megértsük, hanem szívünkbe is fogadjuk. S tudatosuljon bennünk, hogy Isten számunkra ajándékba adta életutunkat, aminek betöltésével lehetünk boldogok a földön.

Milyen módon kötődik Szolnok városához Boldog Sándor István szalézi szerzetes?

– Száz évvel ezelőtt, 1914. október 26-án Szolnokon született Sándor István. Október 29-én keresztelték meg a szolnoki Belvárosi templomban, amit akkor a ferences szerzetesközösség vezetett. Családjával együtt a Belvárosi és a Vártemplomba jártak szentmisére. Sándor István a Belvárosi templomban bérmálkozott 11 éves korában. Tehát nagyon erősen kötődött a helyi egyházközséghez. Sándor István Szolnokon végezte tanulmányait. Az elemi tanulmányok és a Jendrassik György Fémipari Szakiskola elvégzése után vasesztergályosként helyezkedett el. S még mindig van olyan gép a szakiskolában, melyen Sándor István dolgozott. Szülei sírja a szolnoki temetőben található, és ma is élnek rokonai a Tisza-parti városban. Szolnok nagyra becsüli szülöttjét, akit az Egyház 2013-ban boldoggá avatott, és ez az oka annak, hogy védőszentjévé választotta Sándor Istvánt.

A román helyi elöljárókkal a hajdani besúgó papok igen jó kapcsolatot ápolnak

Hamarosan elkergetik a moldvai falvakból a magyar tanárokat, megszüntetik a magyar oktatási programot, és helyette bevezetik az olasz nyelv tanítását, mert az szép és hasznos, míg a csángó nyelv csúnya és haszontalan, a magyarországi segélyek pedig olyan kicsik, hogy azzal megsértik a csángók román identitását – ezt mondta Dragos Benea, a Bákó megyei tanács szociáldemokrata párti elnöke csángó diákok jelenlétében a bákói történelmi múzeumban tartott találkozón. Dr. Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke: sokan nem ismerik el, hogy a csángók magyarok, magyarul beszélnek. 2002-ben Jászvásáron, a püspökségen azt mondta segédpüspök, hogy csak akkor lesz csángó nyelvű misénk, amikor a csángó írott nyelv lesz.

Nem először fenyegették meg a csángókat a román hatalom képviselői. A közelmúltban Dragos Benea, a Bákó megyei tanács szociáldemokrata párti elnöke a magyar tanárok elkergetésével és a magyar oktatási program megszüntetésével riogatta a diákokat. Beneának van-e egyáltalán ahhoz jogosítványa, hogy fenyegetését be is váltsa?

– Talán Benea sem gondolta végig, hogy mit mond, mert sem ereje, sem jogosítványa nincs, hogy a kijelentetteket véghezvigye, hiszen a magyar nyelvet oktató tanárokat a román állam fizeti. Akik iskolán kívül tanítanak a magyar házakban azokat a magyar állam és az AMMOA (Alapítvány a Moldvai Magyarok Kutatásáért) támogatja. Az ilyen kijelentések, csak arra jók, hogy a tudatlanokat megfélemlítse, a gyengék előtt a hatalmát fitogtassa. Természetesen Benea elhiheti azt, amit mond, hiszen megye szinten „nagy embernek” gondolja magát.

2015-től a házasságot kötők első várandósságuk harmadik hónapjáig, de legfeljebb két évig havi ötezer forint adókedvezményben részesülhetnek

A kormány célja, hogy a vágyott és tervezett gyermekek megszülethessenek és ezzel fenntartható demográfiai fordulat álljon be, ezért családtámogatási akcióprogramot indít. Fűrész Tünde család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár: 2015. július 1-jétől nemcsak új, de használt lakás vásárlására és meglévő lakás bővítésére is igénybe lehet venni a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK).

A közelmúltban nyilatkozott lapunknak a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője. Székely úr közölte velünk, nekik is az a céljuk, hogy a tervezett, vágyott gyermekek megszülessenek. Akkor el lehet mondani, hogy több civil szervezet programjával megegyezik az önök célkitűzése?

– A kormány, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom és a Népesedési Kerekasztal is közös célért dolgozik. Senkit sem akarunk a gyermekvállalásra rákényszeríteni, de azokat mindenképpen támogatni kell, akik eldöntötték, hogy egy vagy több gyermeket szeretnének felnevelni. A már említett civil szervezetekkel jó kapcsolatot ápolunk, például a kétgyermekesek családi adókedvezményének kiterjesztését többször hangoztatta a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom és a Népesedési Kerekasztal is, emellett a Nagycsaládosok Országos Egyesületétől és más civil szervezetektől is kaptunk olyan javaslatokat, amelyeket igyekszünk megvalósítani.

Rövid beszélgetés Csöbör Katalin országgyűlési képviselővel

Az országgyűlés november 18-án elfogadta az előterjesztését, így lehetővé válik a környezetüket tönkretevő és jelentős károkat okozó ún. fészekrakók kilakoltatása a miskolci Avas lakótelepről. Volt már egy korábbi javaslata hasonló tartalommal, miért kellett az új?

– Az Országgyűlés májusban határozatlan ideig meghosszabbította a devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratóriumot. A hosszabbítás oka a devizahitelesek helyzetének rendezése volt, vagyis hogy addig se lehessen senkit az utcára tenni, amíg le nem zárul a bankok jelenleg zajló elszámoltatása. A kezdeményezésemre azonban a parlament elfogadott egy szűkítő feltételt is, amely alapján bizonyos esetekben nem hosszabbítható meg a kilakoltatási tilalom. Röviden fogalmazva az volt a célunk, hogy a fészekrakók ne bújhassanak a kilakoltatási moratórium mögé, és ne maradhassanak az általuk tönkretett lakásokban.

Alapvető célunk, hogy ne az elvándorlás erősödjön a szomszédos országok magyar lakossága körében, hanem a szülőföldön való boldogulás. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy megfelelő életminőséget tudjunk kínálni számukra

2012-t az óvodások, 2013-at a kisiskolások, 2014-et pedig a felsősök évévé nyilvánították. E tematikus évek keretében pedig olyan programokat hirdettek meg, amelyek a megjelölt terület fejlesztését segítették. A szülőföldön való boldogulást pedig az szolgálhatja a legjobban, ha az emberek olyan szakmát tanulhatnak, amellyel képesek biztosítani a megélhetést családjaik számára. Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára: Sajnos a szomszédos országokban alig 30 000 diák tanulhat magyar nyelven szakmát, összesen 178 intézményben, ahol részben vagy egészében magyarul folyik a szakoktatás.

Miért tartják lényegesnek, hogy a szakképzés területén meglévő Kárpát-medencei együttműködést még jobban összehangolják, s a kapcsolatrendszert megerősítsék?

– Ahhoz, hogy magyar nemzetünk gyarapodjon, szükséges, hogy a határon túli közösségek szülőföldjükön boldoguljanak, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy gazdasági szempontból is gyarapodjanak. Magyarország és a külhoni magyar régiók megerősítése szempontjából a magyar kormány számára prioritás a gazdaságfejlesztés. A magyar gazdaság fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljon a jól képzett, felkészült magyar munkaerő. Ennek érdekében meg kell erősíteni a Kárpát-medencei magyar szakképzést, hisz a fő cél egy magyar gazdasági kapcsolaton alapuló egységes gazdasági tér kialakítása.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet által szervezett egyeztetésen feltárták a külhoni magyar szakképzés problémáit. Melyek ezek a problémák?

BŐVEBBEN

– A határon túli régiókban a szakképzés presztízse a közösség szemében alacsony, ezért több intézményben alacsony a diáklétszám. Magyarország sikereket ér el a duális szakképzés terén, de az ilyen típusú oktatásnak nincs minden régióban tisztázva a jogszabályi háttere. Több országban a szakképzés befejeztével nincs lehetősége a fiataloknak vállalkozás indítására. Sok régióban nem felelnek meg az intézmények a szakindítás feltételeinek: hiányoznak a felszerelt szaktantermek, a megfelelő minősítésű szakoktatók.

Államtitkár úr erről a kérdésről nemrég Kolozsváron beszélt. Gondolom, ez nem azt jelenti, hogy a Felvidék vagy Kárpátalja kimarad ebből a programból.

– Természetesen nem, hiszen minden magyarok által lakott régióban létezik magyar nyelvű szakképzés. A Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus programjai minden évben a Kárpát-medence valamennyi külhoni magyar régiójában élő magyarra vonatkoznak.

A szakképzés megújítása összefüggésben áll a tehetséggondozással is?

– Minden oktatási terülten van lehetőség tehetséggondozásra. Idei tematikus évünk során is hangsúlyoztuk, hogy nem csupán a köztudatban szereplő, a művészetekhez vagy a sporthoz kapcsolódó kiemelkedő képességek esetében beszélhetünk tehetséggondozásról. A következő tematikus év során például kiemelten figyelünk majd a vállalkozói készségek fejlesztésére.

Azt is felmérték, hogy az egyes határon túli országokban a magyarság körében milyen tematikájú szakképzés szükséges?

– A magyar nyelvű szakképzés kiterjedtsége a külhoni magyar nyelvű képzések más típusaival összevetve nagyon szűkös. A szomszédos országokban alig 30 000 diák tanulhat magyar nyelven szakmát, összesen 178 intézményben, ahol részben vagy egészében magyarul folyik a szakoktatás. Feltérképeztük, hogy milyen szakok népszerűek a külhoni magyar diákok számára és érdekes volt számomra, hogy például Erdély, Felvidék és Kárpátalja esetében a legtöbb diák a turizmus és a vendéglátás területét választotta. Erdélyben ezt az autószerelés, a gépészet, a közgazdaság, az elektrotechnika, az élelmiszeripar, a faipar és az erdészet követte. De a többi területen is hasonló szakválasztásokat láthatunk. Természetesen ezeket az igényeket és felméréseket figyelembe véve, valamint természetesen a társszervekkel, pedagógus szervezetekkel egyeztetve kell kialakítanunk az adott régióra vonatkozó tematikát.

Miért döntöttek úgy, hogy a külhoni magyar szakképzésről a végső döntést a Magyar Állandó Értekezletnek (MÁÉRT) kell meghoznia?

– Ahogy a korábbi tematikus programok kapcsán is, úgy ennél a programnál sem lehetett kérdés, hogy a Magyar Állandó Értekezlet mint a legmagasabb szintű külhoni magyar egyeztető fórum hozza meg a döntést a programmal kapcsolatban.

A szakképzés megújításakor figyelembe vették a helyi vállalkozások igényeit? Azt, hogy piacképes szakmát oktassanak a fiataloknak?

– Ahogy azt minden fórumon elmondtam, a szakképzést megújítani egy év alatt nem lehetséges. A következő tematikus évben letesszük az alapokat, felméréseket végzünk, összegyűjtünk minden olyan adatot, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megalapozott lépéseinkkel hosszú távon eredményeket érjünk el.

Államtitkár urat idézem: „ahol nincsenek ilyen szakiskolák, ott létre kell ezeket hozni, ahol vannak, ott fejleszteni kell”. Milyen forrás áll erre rendelkezésre, és kik végzik majd el az építkezéseket, a fejlesztéseket?

– Jelenleg a magyar nyelvű szakképző intézmények nem minden esetben érik el a többségi nyelven oktató iskolák színvonalát. Fontosnak tartjuk ezért a magyar nyelvű intézmények felszerelését, az eszközök beszerzését, karbantartását, a pedagógusok szakmai fejlesztését.

Lesz elég szakoktató a külhoni szakiskolákban?

– Kulcskérdés a szakoktatók kérdése. A bázis kiépítése, az alapok letétele a következő év célkitűzése. Ezért szaknyelvi szemináriumokat tervezünk, tervezzük szaknyelvi szótárak elkészítését, valamint a szakoktatók továbbképzését, támogatását is.

Terveik szerint lesz-e arra mód, hogy Magyarországon határon túli gyakornokokat foglalkoztassanak a cégek?

– Szeretnénk úgy foglalkozni a külhoni magyar szakképzéssel, mint az egységes Kárpát-medencei oktatási és gazdasági tér egyik szegmensével. Ehhez át kell tekintenünk a jogszabályi alapokat, de elsősorban az iskolák közötti cserekapcsolatokra koncentrálunk majd.

Ebben a munkában határon túli civil és társadalmi szervezetekre, egyházakra is számítanak?

– Természetesen a civil, a társadalmi szervezetekre és az egyházakra is számítunk. Ezt jól példázza a közelmúltban Kolozsvárott megnyitott szakképző intézmény, amelynek fenntartója a református egyház.

Az nem jelent-e problémát, hogy a szakképzésben általában a többségi nyelven lehet részt venni?

– Számos régióban a szakképzésben oktatók többségi nyelven végezték tanulmányaikat, emiatt gondjaik vannak a magyar nyelvű óravezetéssel, a magyar szaknyelv ismeretével. Ezért elengedhetetlennek tartjuk a magyar nyelvű tananyagok fejlesztését, a magyar szaknyelv elsajátítását. Ezekhez kívánunk eszközöket biztosítani az elkövetkezőkben, például magyar szaknyelvi szemináriumok szervezése, szaknyelvi szótárak elkészítése.

A határon túli kis- és közepes vállalkozások megerősítését is célul tűzték ki?

– Mivel a kis- és középvállalkozások szintén szereplői a gazdaságfejlesztésnek, így azok megerősítése is szerepel hosszú távú terveinkben. Ebben több tárcának és háttérintézménynek is szerepe van. Számos régióban elkészültek a gazdaságfejlesztési tervek, lépéseinket azokkal összhangban kívánjuk majd megtenni.

Amennyiben javaslatuk a gyakorlatban célhoz ér, elérik azt is, hogy a külhoni magyarok szülőföldjükön tudjanak érvényesülni?

– Alapvető célunk, hogy ne az elvándorlás erősödjön a szomszédos országok magyar lakossága körében, hanem a szülőföldön való boldogulás. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy megfelelő életminőséget tudjunk kínálni számukra. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy egy év a szakképzés megújítására, fellendítésére kevés. Ezért feltett szándékunk, hogy a jövő évben – letéve az alapokat, a szakképzésre irányítva a figyelmet – egy hosszú távon eredményeket hozó munkát kezdjünk meg.

Medveczky Attila

A háziorvosi ellátásra 2015-ben 10,5 milliárd forinttal fordít többet a kormány

A jövő évi költségvetésben az egészségügy ismét kiemelt szerepet kap, hiszen óriási lemaradást kell behoznia. A büdzsében ezért forrásokat különítettek el a háziorvosi praxisok betöltésére, a várólisták csökkentésére, a rezidens-ösztöndíjprogram folytatására és a bérrendezésre. Dr. Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára: tovább szeretnénk folytatni a korábbi években elkezdett bérfejlesztést az egészségügyi dolgozók számára.

Mennyivel költenek többet a következő évi költségvetésben az egészségügyre?

– Összességében 6,5%-kal költünk többet jövőre az egészségügyre a költségvetési tervezet szerint, mint az előző évben. Ez jelentős emelkedést jelent, hiszen 2015-re 1,8% inflációval számolunk.

Hogyan és milyen forrásból tudják folytatni a korábbi években elkezdett bérfejlesztést az egészségügyi dolgozók számára?

– Az eddig eldöntött béremelések fedezetét továbbra is tartalmazza a költségvetés. Az elmúlt években 95 ezer egészségügyi dolgozó fizetését emeltük föl átlagosan 23%-kal. Jelenleg a legfontosabb célunk a háziorvosi ellátás helyzetének javításra. 10 milliárd forintos keretet biztosítottunk a háziorvosok számára nyújtott juttatások bővítésére. Tettük ezt azért, hogy sokakat azok közül, akik most még a különböző kórházi járóbeteg-ellátásokban jelennek meg, részben már a háziorvosi rendszeren belül meg tudják gyógyítani. A többletkapacitásra pedig további 5 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés tervezete. Bízunk benne, hogy így már a háziorvosi ellátásban is sikerül javítani az emberek egészségügyi állapotán.

Termálvizeinket az agráriumban és az energiatermelésben is hasznosítani szeretnénk

Közel 70 milliárd forint uniós forrást fordíthat területfejlesztésre Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2014 és 2020 között. A korábban már elkészült területfejlesztési koncepció szerint kiemelt területek a kis- és középvállalkozások közvetett támogatása és a gazdasági infrastruktúrafejlesztési program, amely meglévő ipari területek bővítését és új ipari területek kialakítását jelenti.

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mekkora uniós összeget kapott? – kérdezem Seszták Oszkárt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökét.

– Az elmúlt hétéves fejlesztési ciklusban összességében közel 500 milliárd forint érkezett a megyébe. Ebből az összegből például autópályát, vasutat, iskolákat fejlesztettünk. Ez az összeg a következő hét évben várakozásunk szerint meghaladja a 400 milliárdot. Jelenleg 70 milliárd forint a megyei önkormányzat kerete a Terület- és településfejlesztési Operatív Programból (TOP), s ehhez még hozzászámolhatjuk a nyíregyházi önkormányzat 23 milliárd forintos keretét. Tehát a megye egésze a TOP-ból 93 milliárd forinttal gazdálkodhat.

A szervezet közösség- és kultúraszervező ereje egyre jelentősebb

Megalakulásának 65. évfordulója alkalmából szakmai konferenciával egybekötött jubileumi ülést tartott Diószegen a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, ismertebb nevén a Csemadok, amely a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális és közéleti szervezete. Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke: fontos, hogy minél több felvidéki magyar járuljon az urnák elé, és azokat a magyar jelölteket támogassák, akik számára lényeges a magyar hagyományok, az anyanyelvi kultúra ápolása.

Mi a titka annak, hogy a Csemadok több egymást váltó politikai rendszerben is fenn tudott maradni, és meg tudta őrizni a közösségen belüli szerepét?

– A Csemadok fennmaradásának „titka” a tagok elkötelezettségében rejlik. S ez az elkötelezettség tetten érhető akkor is, ha a szervezet több mint hat évtizedes történetét vizsgáljuk. 65 évvel ezelőtt, 1949. március 5-én az egypártrendszer azért szorgalmazta a szervezet létrehozását, hogy önmaga számára biztosítsa a magyar közösség kulturális tevékenységének ellenőrzését. Akkor a tagok a hontalanság éveit követően végre úgy érezték, hogy megteremtődött a lehetőség a magyar nyelv hivatalos használatára, a magyar kultúra és hagyomány ápolására. Az anyanyelv használata jelentette a legnagyobb minőségi változást, mert azt megelőzően, a hontalanság éveiben büntették azokat, akik Felvidéken magyarul beszéltek. A kommunisták szándékán tehát túlnőtt a kultúrájához, nyelvéhez, identitásához ragaszkodó magyarság akaratereje, és a tenni vágyást nem lehetett mederben tartani. Ezért is lehet „kettős Csemadokról” beszélni, melyet a pártállamhoz kötött felső vezetés, és a tagság alkotott, mely minden időben a magyar közösség fennmaradásáért tevékenykedett. Ez is a titka annak, hogy 1989-ben, a rendszerváltás évében sem vált párttá a Csemadok. Ez nagyon jó döntésnek bizonyult, mert most, mikor látható, hogy atomizálódik a felvidéki magyarság, és ellentétek alakulnak ki közösségeken, családokon belül, a Csemadok kovász szerepe még lényegesebb. Bár a rendszerek és a kormányok változtak, a Csemadok tagjai mindig is tudták, hogy a közösség szempontjából az anyanyelvi kultúráért, a hagyományok ápolásáért és a magyar nyelv használatáért kell dolgozniuk. Ennek a munkának köszönhetően ünnepelhetjük idén a szövetség megalakulásának 65. évfordulóját.

A közeljövőben jelentős mértékben csökken a diplomás munkanélküliek száma

A Felsőoktatási Kerekasztalon bemutatták a Fokozatváltás a felsőoktatásban címmel elkészült új felsőoktatási koncepciót. A következő 15 évre vonatkozó iránymutatás kijelöli azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár: el kell érni, hogy a diákok a képességeiknek megfelelő képzésben részesüljenek, amely egyrészt motiváltabb, eredményesebb hallgatókat eredményez, másrészt jelentősen csökkenti a lemorzsolódás mértékét.

A magyar felsőoktatás mennyire sikeres ágazata nemzetgazdaságunknak?

– Amennyiben az elmúlt 25 esztendőre tekintünk vissza, akkor a magyar felsőoktatás mindenképpen sikerágazatnak tekinthető, hiszen a rendszerváltozás idején körülbelül 100 ezer hallgató járt egyetemekre, főiskolákra, míg jelenleg ez a szám megközelíti a 300 ezret. A számoknál lényegesebb, hogy a magyar felsőoktatás teljesítette azt a feladatot, hogy akit a képességei arra alkalmassá tesznek, hozzá tud férni a felsőoktatási szolgáltatáshoz és diplomát szerezhet. A reformok tehát megtörténtek, most fokozatváltásra van szükség, hogy az anomáliákat, működési zavarokat – amelyek az elmúlt 25 éves folyamat következményei – megszüntessük. Tehát a magyar felsőoktatás valóban a gazdaság és társadalom egyik sikerágazata, viszont a működést módosítani kell ahhoz, ha azt szeretnénk, hogy 2030-ig a hazai felsőoktatás elérje a koncepcióban megfogalmazott célokat.