Természeti értékek hosszú távú megőrzését szolgáló beruházásokat adtak át a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Az Egyek–Pusztakócsi mocsarak területén megvalósult beruházások elősegítik a természeti értékek hosszú távú megőrzését, emellett biztosítják a racionális, fenntartható tájhasználatot. A mocsárrendszer 1979 óta a Ramsari Egyezmény értelmében nemzetközi védettséget is élvez, a tavaszi és őszi madárvonulásban játszott kiemelkedő szerepének köszönhetően.

A közelmúltban befejeződött közel 250 millió forintból való beruházás jelentős része az Egyek–Pusztakócsi mocsarak területét érintette. Mit kell tudni erről a mocsárrendszerről? – kérdezem Olajos Pétert, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettesét.

– Az említett mocsárrendszer földrajzi értelemben nem a Hortobágy területéhez, hanem a Nagykunsághoz tartozik. Ennek a rendszernek a működése a Tisza-szabályozásáig úgy történt, hogy a folyó árvizei változó mértékben és változó elöntési irányokkal több-kevesebb rendszerességgel megtöltötte vízzel, ez tartotta életben ezt a vizes élőhely komplexumot. A Tisza szabályozásával ez a vízpótlás megszűnt. Már a Hortobágyi Nemzeti Park kialakításának kezdetekor voltak olyan törekvések, melyek a rendszer visszaállítását célozták, illetőleg a természetszerű vízellátással akarták modellezni a korábbi vízpótlást. A mostani beruházás ezeknek a tevékenységeknek a folytatása és kiegészítése.

A luxemburgi bíróság döntéséig semmilyen szankciót nem vezethetnek be Magyarországgal szemben

Október közepén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság az új földtörvényünk, ezen belül is a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépést célzó jogszabályi kitételek miatt. Dr. Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára: 2014-ben arról beszélni, hogy 2016-ban, ha az Európai Bíróság elmarasztalja hazánkat, Brüsszel milyen szankciókat vezet majd be, kifejezetten káros.

A külföldi spekulánsok sok esetben úgy kerülték meg a földtörvényünk rendelkezéseit – amely korábban is a helyben lakó gazdálkodóknak biztosított különböző előjogokat –, hogy adásvételi szerződés helyett haszonélvezeti jog megszerzéséről kötöttek megállapodást a magyar földek tulajdonosaival. Az osztrák kormány többször kifogásolta a zsebszerződések megakadályozására hivatott magyar jogszabályt. Az osztrák lobbi a kötelezettségszegési eljárással elérte a célját az Európai Bizottságnál?

– Kimondhatjuk, hogy az ausztriai lobbi kisebb sikert ért el, de ebben nem látok még különösebb veszélyt. Helytelen lenne esetünkben osztrák–magyar vitáról beszélni, hiszen nem azt írtuk bele a törvénybe, hogy az osztrák nemzetiségű haszonélvezők haszonélvezeti jogát kell törölni, hanem azt, hogy minden haszonélvezeti jog semmis, amely nem közeli hozzátartozók között köttetett. Az, hogy ezt az osztrák agrárminiszter, és több ausztriai gazda magára nézve hátrányosnak tekinti, az az ő szempontjukat nézve érthető. Tehát ebben a kérdésben mindenki a saját érdekét védi. Az osztrák agrárminiszter jelezte Brüsszel felé, hogy ez a magyar szabályozás szerintük egyenlő a jogfosztással. Brüsszel a kérdést megvizsgálta, ezért eddig két pilot eljárás zajlott le, amely a Magyarországnak megküldött kérdéssorok megválaszolásából állt. Az Európai Bizottság számára válaszaink nem voltak megnyugtatóak, és a mostani eljárás nyomatékosítja azt, hogy ez a grémium elégedetlen a magyar törvénnyel. Kötelezettségszegési eljárást eddig nemcsak Magyarország ellen indítottak az EU-ban, tehát ez nem egy kuriózum. Ezért az ellenérdekeltek ne örüljenek előre, hiszen a végső döntést a luxemburgi bíróság mondja ki 2016-ban – mert a magyar kormány biztos, hogy elviszi ezt a kérdést az Európai Bíróságig.

A fiatal családok támogatásával szeretnénk meggátolni a lakosság elvándorlását

Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a XVII–XVIII. században kialakított falu a tradicionális építészet és a XX. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. A világörökségi helyszínek állapotmegőrzésének, integritásuk fenntartásának érdekében az UNESCO kötelezi a Részes Államokat, hogy valamennyi helyszínre dolgozzanak ki világörökségi kezelési tervet.

Október 9-én, Lázár János miniszter úr kezdeményezésére egyeztető tárgyalást folytattak „Hollókő-Ófalu és környezete” világörökségi terület világörökségi kezelési tervének tervezetéről. Mely szervezetek vettek részt ezen az egyeztető tárgyaláson, és milyen megállapodásra jutottak? – kérdezem Szabó Csabát, Hollókő polgármesterét.

– Az egyeztető tárgyalás egy hosszú folyamat eredményként értékelhető, mert a 2011-ben elfogadott világörökségi törvény kimondja, hogy kezelési tervet kell készíteni a hazai világörökségi területekre vonatkoztatva. Amikor a Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a világörökségi listára, akkor még nem kellett ilyen tervet elkészíteni. Egy éve dolgozik a minisztérium a kezelési terven, és az október elején tartott tárgyaláson lehetett észrevételeznie a világörökségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező természetes és jogi személyeknek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek, valamint a világörökségi területen működő vallási közösségek és civil szervezeteknek a dokumentumot, ami a közeljövőben véleményezésre a Világörökség Bizottság elé kerül, azután Lázár János miniszter úr dönt a terv megvalósulásának ütemezéséről. A terv egy részéről kormányrendelet születik majd, ami számunkra azért kedvező, mert azáltal Hollókő nagyobb védettséget kap, s jobban fölfigyel a kormány a helyi problémákra – nem csak nálunk, hanem a többi hazai világörökségi helyszínekre vonatkoztatva is.

A kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogának biztosítását akarom elérni a törvényhozásban

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke bekerült az ukrán törvényhozásba. Az ukrajnai előrehozott országgyűlési választásokat követően fej -fej mellett áll Ukrajnában az elnök és a miniszterelnök pártja. Mindkét szervezet európai integrációt akar, és koalíciót kötnének. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke: képviselőként el szeretném érni, hogy biztosított legyen a magyarok nyelvhasználati joga, és javuljon Kárpátalja és ezen belül a kárpátaljai magyarság nem mindig barátságos viszonya a szomszédos nyugat-ukrajnai régiókkal. Tehát a kárpátaljai magyar közösség stratégiai céljainak megvalósításán dolgozom az új ukrán törvényhozás képviselőjeként.

Gratulálunk, hogy parlamenti mandátumot szerzett az államfő pártjának listáján! Képviselőként mit szeretne elérni az ukrán parlamentben?

– Örvendetes, hogy a kárpátaljai magyar szavazók kiálltak Petro Porosenko mellett mind az elnökválasztás, mind a parlamenti választás során, jelezve, hogy egyetértenek az államfő és pártja európai irányultságú programjával. A céljaink nagyrészt egybevágnak, hiszen a kárpátaljai magyarok is a béke megteremtését, az európai integrációt és a hatalom decentralizációját akarják. Képviselőként el szeretném érni a kárpátaljai magyarok európai szabványoknak megfelelő nyelvhasználati jogainak biztosítását, a magyar oktatási rendszer fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését, s a tömbmagyarság érdekeinek figyelembe vételét az ukrajnai területi-közigazgatási reform során. További célom, hogy javuljon Kárpátalja és ezen belül a kárpátaljai magyarság nem mindig barátságos viszonya a szomszédos nyugat-ukrajnai régiókkal.

Az EU-val határos tagjelölt országokat is kapcsolják be az uniós katasztrófavédelmi mechanizmusokba

Az Európai Parlament plenáris vitát tartott a hatékonyabb árvízvédelemről, amelyen a természeti csapások enyhítésére szolgáló források növelését, és annak gyors hozzáférhetőségét sürgetette Deli Andor délvidéki fideszes európai parlamenti képviselő.

Az Európai Bizottság még tavaly elfogadta az Európai Unió Szolidaritási Alapjának reformjára vonatkozó javaslatot, amelynek célkitűzése, hogy növelje a válaszadás gyorsaságát, egyszerűbbé tegye az alap alkalmazását. Képviselő úr szerint Szolidaritási Alap kifizetéseinek felgyorsítása szükséges. Ez azt jelenti, hogy még nem sikerült elérni a gyors válaszadás célját?

– A Európai Szolidaritási Alap 2002 óta létezik. Ez idáig 24 országnak segített majdnem 4 milliárd eurós összegben. Az alap létezésének indokoltsága vitathatatlan, ugyanis az európai országok közötti összetartást és a kölcsönös megsegítést fejezi ki. Az idén nyáron megtörtént a Szolidaritási Alapot szabályozó rendelet Ön által is említett módosítása, előírva többek között azt, hogy a bizottságnak hat hét áll rendelkezésére a megtámogatható országok kérelmének elbírálására. Sajnos úgy tűnik, hogy a Bizottságnak nem sikerült tartania az újonnan előírt határidőt. Erre bizonyíték épp a balkáni országokat érintő tavaszi árvizek kapcsán beadott kérelmek elbírálásának lassúsága, ugyanis csak október elején döntött az Európai Bizottság a Horvátországnak, Szerbiának és Bulgáriának kifizetendő segélyről, miközben a kérelmeket már július elején átadták.

A visegrádi országokban úgy nő a GDP, hogy közben lényegesen csökkentették a károsanyag-kibocsátást

Kibővített klímapolitikai miniszteri találkozót rendezett a Visegrádi Együttműködés elnökségét betöltő Szlovákia Pozsonyban. A kétnapos egyeztetésen hazánkat Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára képviselte.

A V4 országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) valamint Románia és Bulgária idén februárban informális klímavédelmi miniszteri találkozót tartottak Budapesten. A szeptember végén rendezett pozsonyi találkozót a budapesti folytatásának lehet tekinteni?

– A szakmai témakört tekintve mindenképpen lehet folytatólagosságról beszélni. A pozsonyi találkozón azonban kiemeltebb témák kerültek napirendre, hiszen a 2014 végén és a jövő év folyamán, a világ különböző országaiban megrendezésre kerülő klímacsúcsokkal kapcsolatos elvárásokat tárgyaltuk meg. A pozsonyi konferencia résztvevői konkrét gondolatokkal és ötletekkel álltak elő. Miután július 1-jétől Szlovákia tölti be a V4 soros elnökségét, a szeptember végi találkozó egy nyitó megbeszélés volt az energiapolitika témakörében.

A kiegyensúlyozott energiaellátás érdekében feltétlen szükséges a paksi erőmű bővítése

2014 januárjában a kormány államközi megállapodást kötött Oroszországgal, ennek értelmében két új atomerőmű blokk építése van előkészítés alatt. A további megvalósítási szerződések előkészítése kiemelten fontos, a tulajdonosi döntések lerövidítése érdekében kerül át állami tulajdonba a Paks II. Dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos: az Oroszországgal szembeni uniós szankciók nem befolyásolják a paksi projektet.

Miért tartották lényegesnek, hogy közvetlen állami tulajdonba kerüljön a Paks II. atomerőmű fejlesztő társaság?

– Az a célunk, hogy a paksi atomerőmű bővítése kapcsán létrejövő újabb szerződések előkészítésénél a döntési mechanizmusok és ezek végrehajtása rövidebb legyen, ezért szükséges, hogy az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. közvetlen állami irányítás alá kerüljön. A Magyar Villamos Művek Zrt. részéről a társaság közgyűlésén, október közepén határoztak a projekttársaság Magyar Nemzeti Vagyonkezelő részére történő átadásáról. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a továbbiakban a Paks II. Zrt. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kötelékében működik, az irányítói jogokat pedig a Miniszterelnökség gyakorolja fölötte. Természetesen az MVM Zrt. és a Paks II. Zrt. között a szakmai kapcsolat nem szűnik meg, az egyes szakmai feladatok megoldása a továbbiakban is az MVM-csoport, illetve a Paksi Atomerőmű Zrt. bevonásával történik.

Hihetetlen nagy nyomás nehezedik Magyarországra és azon belül a menekültügyi hatóságra. Ezért erősítette meg a kormány a menekültügyi szervezetrendszert.

Dr. Szép Árpád, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatója: tavaly a menedékkérők száma megközelítette a 19 ezret, ami az egyik legmagasabb szám az elmúlt tíz évben. Ezért az idén is növelik a kapacitásokat a befogadó állomásokon Az ideérkezők többsége továbbutazik Nyugatra, és ott próbál szerencsét.

Mi áll annak a hátterében, hogy 2014. első félévére rendkívüli módon megnőtt hazánkban a menedékkérők száma?

– Ahogy az EU-t úgy a Magyarországot érintő migrációt is a világpolitikai események befolyásolják. Tehát nem csupán hazánkban növekszik a migránsok, s azon belül is a menedékkérők száma. Például Németországba a délszláv válság óta jelentős számban kértek menedéket; 2014 végére körülbelül 200 ezer menekültre számítanak. Hasonlóan nehéz helyzetben van Olaszország, Görögország és Málta. Az okokat pedig a napi híradásokból is kikövetkeztethetjük. A Közel-Keleten – Palesztinában, Irakban, Szíriában – egyre gyakoribbak a fegyveres konfliktusok. Azokból a térségekből is egyre több menekült érkezik az Európai Unióba, ahol több évtizede nem oldották meg a válságot; így Afganisztánból, Szomáliából, Eritreából. Az úgynevezett arab tavasz által érintett országokból sem csökkent a migránsok száma. Emellett a nigériai Boko Haram tevékenységei miatt, és más szélsőséges iszlámista szervezetek előretörése miatt is nagyon sokan menekülnek Nyugatra. Természetesen továbbra is jelentős számban kérnek menedéket olyan személyek, akik megalapozott nemzetközi védelmi igénnyel nem rendelkeznek, hanem gazdasági, vagy szociális okok miatt hagyták el hazájukat.

Az intézmény terei alkalmassá válnak a helyi történelmi korszakok bemutatására, és a Batthyány-kultusz megőrzésére

Mintegy 800 millió forint uniós támogatással Batthyány Örökségközpontot hoznak létre Körmenden, a család nevét viselő kastélyban, a beruházás kezdetét szimbolizáló időkapszulát október 9-én helyezték el.

Jelenleg milyen állapotban van a Batthyány-kastély? – kérdezem Bebes Istvánt, Körmend polgármesterét.

– A kastély a magyar állam tulajdonában van, és a kezelői jogokat nemrég kapta meg a város, a birtokbavétel pedig csak az elmúlt hetekben történt meg. Emellett a 2002 előtti városvezetési metódus is kihatott a kastély állapotára. Több mint 15 évvel ezelőtt a város egy-két épületrész mellett a kastély főépületét is használhatta, ahol kollégium működött. Miután a kollégium kiköltözött a kastélyból, az akkori városvezetés lemondott a kezelői jogról, s azt visszaadta a magyar államnak. Így a főépületben, a múzeumi részen kívül, sajnálatos módon, szinte semmilyen tevékenységet sem folytattak. Körmend városa inkább a teátrum működtetését tartotta lényegesnek, és így a kastélynak az a része, ahol színielőadásokat tartanak, aránylag jó állapotban van. A kastélyegyüttes többi része viszont eléggé leromlott állapotba került.