A Recskre induló internáltakat az ÁVH-s alezredes azzal hitegette, hogy aki jól dolgozik, hamar hazamehet

A kommunista diktatúra, ahogy mindenütt másutt, úgy Magyarországon sem válogatott az eszközökben a rendszerellenesnek titulált emberek, társadalmi csoportok ellen. A sok embertelen bűncselekmény közül is kiemelkedik a „magyar Gulag”, azaz Recsk, amely bár kényszermunkatáborként forog közszájon, valójában megsemmisítő tábornak épült és így is működött. Mára kevesebb, mint húsz túlélője maradt Recsknek, ezért különlegesen fontos feladat, hogy újra és újra dokumentáljuk a Csákány-kő lábánál történt egykori borzalmakat. A közelmúltban lezajlott megemlékezés apropóján a Recski Szövetség főtitkárával, Dr. Kőrösmezey Lászlóval beszélgettünk.

Laci bátyám friss diplomás mérnökként, alig több mint húszévesen Kistarcsán „élvezhette” először a kommunisták vendégszeretetét. Miért internálták?

– Érdekes módon, bár a műegyetemre járó hallgatóként az egyetemi egyházközségi munkában aktív szerepet vállaltam, mindezt ráadásul akkor, amikor már folyt a Mindszenty-per, valami miatt ezért mégsem kerültem az ÁVH látókörébe. Gyakorlatilag Miklós öcsém egyik barátjának ügye miatt kerültem a vádlottak padjára. Ennek a fiúnak az apukája Ausztriába disszidált és eléggé szánalmas, együgyű módon a saját fiát próbálta rávenni arra, hogy küldjön helyzetjelentéseket az itthoni történésekről. Ez az egész olyan esetlenül zajlott, hogy rövid időn belül lecsaptak a fiúra. Miután az öcsém nagyon jó kapcsolatban volt ezzel a sráccal, így csakhamar ő is vádlottá vált, és mint az ő bátyja, nem kerülhettem el a sorsomat én sem. 1950. augusztus 16-án tartóztattak le. Az ügyre jellemző, hogy végül tizenhatan ültünk a vádlottak padján. Amíg a kihallgatások, illetve a tárgyalás folyt, természetesen nem maradhattam szabadlábon. Előbb a Csokonai utcában, majd a Markó utcában tartottak fogva.

Beszélgetés Andrzej Wajdával

Az idén nyolcvannyolc esztendős Oscar-díjas lengyel rendezőről kevésbé közismert, hogy az életműve gerincét jelentő filmalkotásai (Hamu és gyémánt, A márványember, A vasember, Nagyhét) mellett színházi rendezéseivel is legendássá vált. Még kevésbé tudott tény, hogy a 2000-ben átvett Oscar-díj szobrocskáját a híres Jagelló Egyetem gyűjteményében helyezte el, ezzel is kinyilvánítva Krakkó iránti szeretetét. Különösen méltó tehát, hogy az ősi lengyel koronázó fővárosban beszélgethettünk.

Magyarországon e napokban ünnepeljük az 1956-os forradalom ötvennyolcadik évfordulóját. Ön miként élte meg annak idején a forradalom napjait?

– A magyar forradalom rendkívül fontos esemény volt. Lengyelországban a történések csupán egy részéről tudtunk, hiszen a hivatalos csatornákon kizárólag cenzúrázott hírek érkezhettek. Mi, lengyelek, őszintén reménykedtünk a forradalom sikerében – a gyors elbukás azonban meghiúsította egy esetleges lengyelországi felkelés lehetőségeit. Fájdalmasan hamar bebizonyosodott, hogy mindaz, amit a hatalom és a sztalinista rendszer átalakításáról, illetve a szovjetektől való szabadulásról elképzeltünk, Lengyelországban vagy Magyarországon teljességgel lehetetlen. Az akkor elhalt remény csak 1980-ban, a Szolidaritás mozgalmának indulásával éledt újra.

A gazdasági versenyképesség egyik kritériuma a gyakorlatorientált felsőoktatási képzés

A felsőoktatás duális irányba mozdítása összecseng a kormány újraiparosítási politikájával és azzal a céllal, hogy Magyarország legyen a térség termelési központja, ahol minél több magas hozzáadott értékű terméket gyártanak. Dr. Parragh László, a tanácsban részt vevő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke: meg kell teremteni a szakmunkásképzés és a felsőoktatás közti átjárás lehetőségét.

Mi a formálódó Duális Képzési Tanács legfontosabb feladata?

– Először is engedje meg, hogy a témával kapcsolatban a sajtóban megjelent néhány információt pontosítsak. Nem a Duális Képzési Tanács feladata kidolgozni és a kormány elé terjeszteni a gyakorlatorientált képzés felsőoktatásra történő kiterjesztésének koncepcióját, mindez a felsőoktatási államtitkárság kompetenciájába tartozik. A Duális Képzési Tanács olyan intézmény, amely a duális képzés részleteinek szabályozására tesz javaslatot, magát az alapstratégiát pedig a Palkovics László professzor által vezetett államtitkárságnak kell kidolgoznia. Azt is ki kell emelnem, hogy bár néhány sajtócikk azt írja, hogy a tanács tagja vagyok, ez nem felel meg a valóságnak, Az MKIK jelölt az intézménybe két humánpolitikai vállalatvezetőt, akik pontosan tudják, hogy miként működik a gazdaság és a képzés kapcsolata. Azért lényeges kidolgozni a duális felsőoktatásról szóló javaslatot, mert az az európai trend, hogy a természettudományos-, vagy a mérnökképzésben az oktatás nem csak a felsőoktatási intézményben zajlik, hanem a szakképzéshez hasonlóan azt beviszik egy üzembe, egy adott gyári környezetbe is. Nem nehéz belátni azt, hogy egy üzemi környezet mindig többet nyújt, és sokkal gyakorlatorientáltabb a felsőoktatási intézménynél.

Az MNT irányítja magyarság identitásának megőrzése szempontjából fontos intézményeket

Október 26-án választják meg a délvidéki magyarok 35 tagú kisebbségi önkormányzatuk, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tagjait. A Szerbiában élő nemzeti kisebbségek önkormányzati szervei a nemzeti tanácsok, amelyek törvénybe foglalt keretek között döntenek az adott közösséget érintő nyelvhasználati, oktatási, tájékoztatási, illetve művelődési kérdésekben. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke: abban bízom, hogy folytatni tudjuk azt a munkát, amelyet négy évvel ezelőtt elkezdtünk. (Az interjú október 22-én készült.)

Mezőgazdaságunk hozzájárulása a magyar GDP-hez 2014-ben is emelkedik

Lengyelországban tett látogatást a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Poznani látogatása során Dr. Nagy István kétoldalú tárgyalást folytatott Marek Sawicki, lengyel vidékfejlesztési és mezőgazdasági miniszterrel.  Az államtitkár szerint minőségi, származási, termékvizsgálati paraméterekkel megakadályozható, hogy más országok felhalmozódott termékei dömping áron a magyar piacra kerüljenek, s ezzel letörjék a hazai termelői árakat.

A magyarországi és a lengyelországi agráriumot egyforma mértékben sújtják az orosz embargó hatásai?

– Az orosz embargó jóval inkább sújtja Lengyelországot, mint hazánkat. A lengyelek ugyanis többet exportáltak Oroszországba, mint Magyarország. A lengyel vidékfejlesztési és mezőgazdasági miniszterrel nemrégiben egyeztettem többek között erről a témáról is. Marek Sawickivel abban állapodtunk meg, hogy közösen lépünk fel az Oroszország által bevezetett kereskedelmi embargó negatív hatásai ellen az Európai Unió fórumain, hiszen mindkét országot jelentősen sújtják a szankciók. Az orosz embargó közvetlen hatásaként jelentős mennyiségű alma maradt hazánkban. Emellett közvetett hatással is számolnunk kell. Az az almamennyiség ugyanis, amit a lengyelek nem tudnak kiszállítani Oroszországba, más piacokon keres helyet. Mi pedig nem szeretnénk, ha hozzánk érkezne be nyomott, dömping áron, mert a magyar almatermelők akkor még nehezebb helyzetbe kerülnének. Az Európai Unió egy 125 millió eurós keretet hirdetett meg az orosz importkorlátozással érintett termelők megsegítésére. Erre az összegre a felhalmozott alma, szilva és körte piacról való kivonása érdekében lehetett pályázni. A lengyel gazdák viszont nemcsak az orosz exportra szánt almamennyiségre, hanem a teljes almakészletükre pályáztak. Ennek következtében a 125 milliós keretre öt nap után már nem lehetett pályázni. Az EU számára nyilvánvalóvá vált, hogy a meghirdetett rendszer nem megfelelő az almakérdés kezelésére. Az első pályázatot ezért visszavonták, és egy másikat hirdettek meg 165 millió eurós rendkívüli uniós pénzalapból. Az új rendszer pedig már azt is figyelembe veszi, hogy az egyes országok korábban milyen mennyiségben exportáltak Oroszországba. Ennek megfelelően állapították meg a kvótát, és osztották el a támogatásokat.

A somogyi megyeszékhely lakói saját jövőjükre szavaztak

Kaposvárott Szita Károlyra, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltjére a szavazáson megjelentek 65,57%-a – 11 986 polgár – szavazott, míg a baloldal jelöltjét csak 3755-en tartották alkalmasnak a városvezetői posztra. A kaposvári egyéni körzetekben is a Fidesz–KDNP jelöltjei gyűjtötték be a legtöbb voksot.

Szerkesztőségünk nevében gratulálok ahhoz, hogy immár öt évre kapott bizalmat a somogyi megyeszékhely irányítására. Számított ilyen kimagasló eredményre?

– 2006 óta Kaposváron mindig megnyerték a kormánypárt jelöltjei az egyéni körzeteket, és örülök annak, hogy idén is így történt. Immár ez a hatodik önkormányzati választás, melynek eredményeként a kaposváriak engem tiszteltek meg bizalmukkal. Bevallom, izgulós típus vagyok. Ugyanúgy izgultam most is, mint 1994-ben, amikor először megválasztottak polgármesternek, hiszen a polgárok egy nap alatt mondanak véleményt arról, hogy sikerült-e munkatársaimmal a tőlünk telhető lehető legtöbbet megtennünk közösségünk érdekében. Az elmúlt húsz évben a kaposváriak erős közösséggé kovácsolódtak össze, együtt maradtunk, és ez segített át bennünket a nehézségeken, és ez hozta számunkra a sikereket is. Közösségünk nagyon sokat dolgozott együtt az elmúlt esztendők alatt. Ezért biztos vagyok benne, hogy a kaposváriak saját magukra, saját munkájukra, saját jövőjükre szavaztak – ebből következett a mostani választási eredmény, ahogy az is, hogy a megyei jogú városok kormánypárti jelöltjei közül én értem el a legmagasabb százalékot.

Városunk is hozzájárult az ország teljesítményéhez

Nyíregyháza megyei jogú városát, az eddigi polgármester, Dr. Kovács Ferenc (Fidesz–KDNP) vezetheti tovább, hiszen az urnákhoz járulók 47,35%-a szavazott számára bizalmat a folytatáshoz. Polgármester úr vallja: a polgármesteri munka egy olyan szolgálat, amellyel a lakosság érdekeit, biztonságát, a település fejlődését, meglévő vagyonának védelmét, és gyarapítását kell szolgálni.

Hogyan sikerült elérnie azt, hogy ön ellen szinte az összes baloldali formáció összefogott, s mégis kimagasló eredményt könyvelhet el magának?

– Az elmúlt négy év munkáját és pozitív kampánystratégiánkat értékelték a választók. Programunk az eddigi munka folytatására épült, így támogatóink a folytatásra szavaztak. Képesek voltunk megőrizni pozícióinkat, annyira, hogy a polgármester-választást nagyobb különbséggel nyertük meg a baloldali jelölttel szemben, mint négy évvel ezelőtt. Emellett megtartottuk 14 képviselői helyünket, hiszen a 13 egyéni mellett egy listás helyet is szereztünk. Ezáltal biztosított a kétharmados többség a közgyűlésben. Köszönjük a bizalmat, a támogatást, amellyel élve folytatjuk a megkezdett fejlesztéseket, munkákat. Az eredményünket nagyban befolyásolta az is, hogy a nyíregyháziak már nem kérnek a baloldal mocskolódó kampányából. Hiszen még a választások előtti napokon is lejárató kampányt folytattak több jelöltünkkel szemben. Október 11-én éjjel hazug és mocskolódó szórólapokat ragasztottak ki a városban. ők így kampányoltak, ahelyett, hogy bemutatták volna programjukat. Úgy látszik, az nem is volt nekik. Így aztán az MSZP-nek a közgyűlésben már csak két képviselője maradt – a szövetségi politikája miatt.

A családok 10 százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá 170 ezer köbméter tűzifához

Az eddigi kétmilliárdról hárommilliárd forintra nő a szociális tűzifaprogram keretösszege, amelyet mostantól szénvásárlásra is lehet fordítani. Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának vezetője elmondta: megalakítjuk azt a nemzeti közműszolgáltató holdingot, mely 2015 tavaszán kezdi meg működését. Az egyetemes szolgáltatói piacon, piaci körülmények között működik majd a nemzeti közműszolgáltató holding, amely saját magára nézve állítja föl azt a kritériumot, hogy nonprofit rendszerrel kell üzemelnie.

A képzési, átképzési programoknak a célja, hogy minél többen kerüljenek a munkaerőpiacra

Több mint hat százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma Pest megyében az elmúlt évek alatt. Az eredményt egyebek mellett egy, az Új Széchenyi Terv keretében finanszírozott átképzési program, a TÁMOP 1.1.4 segítségével érték el, amely a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűeket segítette. Dr. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője szerint korábban az EU-s pénzek nagy részét Pest megyétől a Demszky Gábor által vezetett Fővárosi Önkormányzat vette el arra hivatkozva, hogy a központi régió motorja Budapest. A támogatások felhasználása ráadásul átláthatatlan volt. E szomorú örökség miatt az Európai Unió sokkal kevesebb forrást szán a térségnek.

Országosan és Pest megyében is egyre inkább javuló tendenciát mutatnak a foglalkoztatási adatok. Ekkor szokták ellenzéki oldalról azt mondani, hogy ezt legfeljebb csak a közmunkaprogrammal tudták elérni. Mi erről a véleménye?

– A szocialisták semmilyen eszközzel sem tudták csökkenteni a munkanélküliséget hazánkban, sőt éppen az ő kormányzásunk idején növekedett a munkanélküliek száma. Ezért igen visszatetsző, mikor a baloldali pártok képviselői, vezetői azt a módszert kritizálják, ahogyan a jelenlegi kormány csökkenti a munkanélküliek számát. A tényeket ők sem cáfolják, az október 1-jén megjelentetett Eurostat-adatok szerint az Európai Unió 28 tagállama közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben a munkanélküliség. 2013-ben 10,2%-os volt hazánkban a munkanélküliségi arány – ami megegyezett az EU átlagával –, ma pedig 7,8%-os. Emellett felháborítónak tartom, hogy tulajdonképpen a baloldalon lenézik a közmunkásokat. Az az ember, aki évekig nem dolgozott, s most közmunkát végez, tiszteletre méltó tevékenységet folytat. Jómagam is mint a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, több olyan kollégával dolgozom együtt, akik korábban közmunkások voltak, s annyira jól látták el a munkájukat, hogy utána kormánytisztviselőként alkalmaztuk őket. Éppen az a célunk, hogy azokat az embereket, akik eddig nem dolgoztak, vagy nem tudtak dolgozni, állami segítséggel visszavezessük a munkaerőpiacra. A számok azt mutatják, hogy akik közmunkát végeztek, képzéseken vettek részt, saját maguk is el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon – akár a magán, akár az állami szférában.