Szükség van rá, hogy a városban élők is kihasználják kertjeiket, és ne csak füvesítsenek

Városi Kertészek Program indul kertészkedni vágyó városi fiatalok részére. A Városi Kertészek Program keretében a résztvevők megismerik, hogyan lehet vegyszermentesen termeszteni zöldségeket a kiskertben, másrészről a program tanulási alkalmat teremt azoknak is, akiknek van lehetősége kiskert kialakítására, de nem tudják, hogyan vágjanak bele. Dr. Mikula Lajos, AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége ügyvezető elnöke : a Városi Kertészek Program a pályázaton kiválasztott résztvevőknek arra ad lehetőséget, hogy az otthoni, házikerti kertészkedéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket megszerezzék.

Miért döntöttek úgy, hogy az AGRYA, partnerével az AGRO.bio Kft.- vel együttműködésben, Városi Kertészek Programot indítson a kertészkedni vágyó városi fiatalok számára?

–Immár negyedik éve szervezi meg szövetségünk a Vidék Kaland Programot, és ez idő alatt négy meghallgatást is tartottunk a programmal kapcsolatban. Azt tapasztaltuk, hogy a Vidék Kaland Programra jelentkezők közül többen szeretnének kertészkedni, s otthon mezőgazdasági tevékenységet folytatni – ha nem is nagy volumenben, de konyhakert méretben, viszont nem értenek hozzá. Ezért szeretnének egy külön kertészeti programra jelentkezni. A Vidék Kaland Program konkrétan nem erre a célra jött létre, így ezt az elvárást kevésbé tudjuk a program keretei között teljesíteni.

Nem a vállalat csődbevitele a célunk, hanem a hiteles információk alapján kérjük a bérrendezéseket

Augusztus végén lejárt a határidő, ám a Tesco áruházlánc csak szeptember 16-án tett eleget törvényi kötelezettségének, és addig nem ismertette azokat az adatokat a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ), amelyek kiadására a Kúria kötelezte a multi céget.

 Milyen adatokra kíváncsi a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete? – kérdezem Bubenkó Csabát, a KDFSZ elnökét.

–Azokra a számsorokat, adatokat kértük, amelyekből világosan megállapítható, hogy a Tescónál milyen körülmények között, s mennyi béréért, s milyen terhelésnek teszik ki a magyar alkalmazottakat. 2012-ben kértük először azt, hogy a Tesco bocsássa rendelkezésünkre 2010-ig visszamenően a munkavállalóknak kifizetett bérek, túlórapénzek, műszakpótlékok és különböző, a munkavégzéshez kapcsolódó kiadások összegét. Mivel erre nem került sor, a bírósághoz fordultunk. Mi azért kértük a szakembereink által összeállított tematikus kérdésekre válaszokat, mert azokból tűnik ki az, hogy mi a munkavállalókat érintő valós helyzet a vállalatnál. A bérezéssel kapcsolatban pedig nem arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi beszállítója van a vállalatnak, s milyen üzleteket kötnek velük, hanem a munkavállalókat érintő anyagi kérdésekre. A Kúria jogerősen kötelezte a Tescót az adatok kiadására, s kimondta, hogy a szakszervezetnek joga van arra, hogy megkapja a kérdésekre a válaszokat. A határidő pedig augusztus 31. volt. Mi erre figyelmeztettük a munkáltatót, akinek képviselője szeptember elején tárgyalt velünk. A munkáltató arra kért minket, hogy adjunk nekik időt az adatok kiadására. Mi ebbe belementünk, és szeptember 16-án kiadták végre az általunk kért adatokat , s jelenleg a KDFSZ szakértője vizsgálja azokat. Ő eddig annyit közölt velem, hogy az adatok megfelelőek, és kiértékelhetőek.

A Bajnai-kormány idején történő jogszabály-módosítások nagy zűrzavart okoztak

A jövőben még szélesebbre tárjuk az állami erdőgazdálkodások kapuit a magyar lovas, kerékpáros és gyalogos turisták valamint a magyar vadászok előtt. Sok fejlesztést kell végrehajtanunk ahhoz, hogy a turizmust ilyen módon tudjuk támogatni, erősíteni. Ezért sokkal egységesebb irányítás szüksége – mondta lapunknak Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára.

Mi indokolja, hogy egységes jogszabályba foglalják a természetvédelemről, a vadgazdálkodásról és az erdőről, s annak védelméről szóló törvényt?

– Nem szeretnék ennyire előre szaladni, nincs véglegesen eldöntve ez a kérdés. Nekem azonban úgy tűnik, nagyon sok logikus oka lenne egy ilyen kódexszerű törvénynek. Az összhang azonban nem is olyan nagy újdonság, 1996-ban is egymást követve fogadta el az Országgyűlés ezeket a törvényeket. 2009-ben az erdőtörvény úgy lett módosítva, hogy nem módosították közben sem a természetvédelmi, sem a vadgazdálkodásról szóló jogszabályt. S ez elég nagy zavart okozott a rendszerben. Szakmai egyetértés van abban, hogy ezek a törvények egymással összhangban készüljenek el. Azt nem állítom, hogy a kódex az egyedüli üdvözítő megoldás, de az vitán felül áll, hogy e törvényeknek egymásra kell épülniük. Emellett a gyakorlati élet is sok kérdésben túlhaladta az említett törvényeket. Többször is módosították ezeket, ezért eljött az idő, hogy a mai kor kihívásainak megfelelő, új jogszabályok szülessenek. Ez nem megy máról holnapra: terveink szerint idén elkészül a törvények alapját jelentő koncepció, 2015-ben pedig megfogalmazhatjuk a normaszöveget, 2016 őszén pedig megszülethet az országgyűlés által elfogadott új jogszabály.

Felszámolta a balliberálisok által hátrahagyott 12 milliárdos adósságot és megvalósította a kerület teljes csatornázottságát Pestszentlőrinc-Pestszentimre jobboldali városvezetése

2010-ben Pestszentlőrinc-Pestszentimrén fordult a kocka: Ughy Attila személyében a városrész lakossága jobboldali vezetőt választott. Az új vezetés a homályos, többnyire megfoghatatlan hátterű off-shore cégekkel kötött szerződéseket felülvizsgálta, illetve felmondta, így csökkentette a balliberálisok által a kerületre hagyományozott tetemes adósságot. Ughy Attilával, Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármesterével beszélgetünk a megkezdett munka folytatásáról, az elmúlt négy év eredményeiről, a Simon-ügy aktualitásairól, valamint a kerület előtt álló feladatokról.

Polgármester úr, milyen munkát végeztek a mögöttünk hagyott ciklusban?

– Legfontosabb eredményünk a kerület nyomasztó adósságállományának teljes felszámolása és a szocialista-szabad demokrata kerületvezetők által húsz éve csak ígérgetett, de el sem kezdett csatornázási munkák kivitelezése.

Akkor beszéljünk ezekről részletesebben is. Mekkora adóssággal vették át a kerületet 2010 őszén?

– A kerületre hagyott teljes adósság 12 milliárd forint volt. Ez önmagában is hatalmas összeg, ám ha mögé nézünk városrészünk pénzügyi lehetőségeinek, akkor azt kell mondani, hogy a kerületet ért kár ennek tulajdonképpen a duplája. A drámai pénzügyi helyzetben, az általam irányított új, Fidesz– KDNP-s városvezetés elsődleges célja az volt, hogy kezdjük el csökkenteni a tetemes adósságállományt, amely hosszú távon pénzügyileg szinte teljesen gúzsba kötötte volna a kerület mindenkori irányítóit. Azonnal átszervezésekbe kezdtünk és a homályos, többnyire megfoghatatlan hátterű off-shore cégekkel kötött szerződéseket felülvizsgáltuk, illetve felmondtuk azokat. Ezzel éves viszonylatban félmilliárd forinttal csökkentettük a balliberálisok által ránk hagyott 12 milliárdos adósságot. Ezt fontosnak tarom elmondani, mert a helyi ellenzék kétségbe vonja a kerület adósságának csökkentésében játszott szerepünket. Kétségtelen tény: az, hogy Pestszentlőrinc-Pestszentimre teljesen megszabadult az adósságától, abban elévülhetetlen érdemei vannak a kormány, az állam adósságelengedő programjának. De mi nem karba tett kézzel vártuk az adósságelengedő program megvalósítását, hanem rögtön faragni kezdtük a kerület adósságát.

Arra törekszünk, hogy a jövőben még több élményekben gazdag eseményt rendezzenek városunkban

Augusztus 30-án, gazdag programok kíséretében átadták a megújult diósgyőri várat. A rekonstrukció során a vár nemcsak megújult, de az építkezés során néhány korabeli részlet vissza is épült – tehát eredeti formájában élvezhetjük a középkori építészeti környezet sajátos hangulatát. A diósgyőri vár fejlesztésével Miskolc és az ország olyan turisztikai látványossággal gazdagodott, amely Közép-Európában is egyedülálló. Kiss Gábor, Miskolc megyei jogú város kultúráért felelős alpolgármestere: A vár szomszédságában kap helyet a Lovagi tornák tere, melynek szerepe a hagyományőrzés, a közösségi tér megteremtése. Olyan nyitott színpadról van szó, amelyen nagyon sokféle rendezvény tartható.

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata két évvel ezelőtt pályázatot nyújtott be a „Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése” című projekttel kapcsolatban, melynek leghangsúlyosabb részét a diósgyőri vár fejlesztése alkotja. Milyen állapotban volt a vár épülete 2010 előtt?

– A vár épülete egészen a XVIII. századig lakható volt, s a lehetőségekhez képest gondozták. Majd karbantartás híján építményei romlásnak indultak: falait bontatták, köveit a környék építkezésein túl messze vidékre is elhordták. Így a vár köveiből épült a Sajó hídja, ahogy több köz- és magánépület is. Az általunk véghezvitt beruházás előtt az állagmegóvás minimális teendőit látták el, sajnos leginkább hozzábetonozással, amit a szakma akkor sem támogatott. A mostani felújítás paradigmaváltást is jelent a műemlékvédelem területén, hiszen a hiteles visszaépítésre törekedtünk. Magyarországon 300 éve nem építettek várat, s ezért is beszélhetünk kuriózumról.

Hathatósabban kell támogatni a családokkal foglalkozó, illetve a gyógyító tevékenységeket segítő civil szervezeteket

A mindennapi gyógyszeres kezelés mellett fontos a lelki oldal is, ami évtizedekig háttérbe szorult Magyarországon, de egyre többen észreveszik, hogy akár a hit, a vallásosság, akár a civil szervezetek ereje mennyire sokat segíthet a gyógyulásban. Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár: az értékteremtő és közösségépítő civil szervezeteket támogatjuk.

Bevezetésként legyen kedves arról beszélni, hogy milyen gondolatokkal vette át új feladatkörét.

– A hazai demográfiai állapotokra a jövőben megfelelő választ kell adnunk. Bár az elmúlt hónapok statisztikai adatai bizakodásra adnak okot, de csak akkor lehetünk nyugodtak, ha látjuk, hogy évente egyre több gyermek születik Magyarországon. Azokat a területeket kell támogatnunk, melyek a gyarapodást elősegítik. Ezért is nagyon lényeges, hogy azok a civilek vagy egyházak által létrehozott szervezetek kapjanak hathatós támogatást, amelyek a családokkal foglalkoznak. Hiszen a demográfiai kérdés határozza meg azt is, hogy 20-30 éven belül mennyi fiatal képes fönntartani országunkat. Mindennek gazdasági és nemzetpolitikai jelentősége is van.

Bízom benne, hogy az acél-magyarok a folytatás mellett döntenek, s nem adják át öt évre a teret a bizniszbanditáknak

Nagykőrösön leküzdötték a város infrastrukturális elmaradottságát, újraéledt a Kőrös-ér, visszatért az élet a városközpontba is, hiszen nemcsak szép lett, nemcsak a templomok újultak meg, hanem a Deák tér rendezvénytérré alakítása nyomán olyan eseményeket tarthatnak ott, melyek alkalmat adnak a közös együttlétre. Dr. Czira Szabolcs, Nagykőrös polgármestere, a kormánypártok polgármesterjelöltje: Az alaptalan vádaskodásokat, a személyeskedéseket már valamennyi kampány során átéltük. Az ellenzéki oldalon értékválság alakult ki, ahol egymásra talált az egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő érdekköréhez tartozó, magukat civil szervezetként beállítók köre és a Jobbik egykori helyi elnöke is.

300 milliárd forintot meghaladó fejlesztés történik egészségügyi intézményeinkben

Több mint egynegyedével nőtt az egészségügyi ágazatokban dolgozóknak a bére, 400 helyszínen 300 milliárd forint értékben folynak egészségügyi fejlesztések. Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára: a Rezidens Támogatási Program segítségével eddig több mint 1700 fiatal orvost és gyógyszerészt sikerült itthon tartani.

Miből tudják fedezni az orvosok, ápolók, rezidensek béremelését?

–Alapvetően a népegészségügyi termékadóból (NETA), amelyből a bevezetése óta összesen több mint 52 milliárd forint folyt be az államkasszába. Ennek köszönhetően sikerült több lépcsőben megemelni 95 ezer orvos és ápoló fizetését. 2012-ben és 2013-ban összesen 75,7 milliárd forint többlet forrást tudtunk erre a célra fordítani, így két év alatt a kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27%-kal nőtt. Hasonlóra nem volt példa az elmúlt évtizedben.

Elértük, hogy a magyar családok fizessék az Európa Unió egyik legalacsonyabb villamosenergia-díját

A kormány 2012 decemberében határozta el a rezsicsökkentést, a mostani lépés ennek már a harmadik szakasza, ezúttal 5,7 százalékkal lesz olcsóbb az áram. Németh Szilárd, országgyűlési képviselő, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa: holdingba szervezzük majd a villamosenergia-, a földgáz- és a távhő közszolgáltatásokat.

Szeptemberben és októberben újabb rezsicsökkentés realizálódik. Mindez mit jelent a lakossági fogyasztók számára?

–Ősszel értünk a rezsicsökkentés harmadik szakaszába. A gáz árát legutóbb április 1-jén csökkentettük 6,5 százalékkal, így a korábbi 152 forint helyett a lakosság csupán 113 forintot fizet köbméterenként. Utoljára 2007 elején fizettek ennyit érte a lakossági fogyasztók. Szeptember 1-jétől pedig 5,7%-kal a villamos energia ára. Ez azt jelenti, hogy a 2012. decemberi árakhoz képest, amikor elhatároztuk a rezsicsökkentést, a korábbi, közel 50 Ft/kWh egységár 38 forint alattira mérséklődött, azaz negyedével csökkent az áram ára. A számok jól mutatják, hogy példátlan Európában, amit a rezsicsökkentés terén az elmúlt másfél évben végigvittünk, de példaértékű is. Ugyanis az EU-ban egyre többen rájönnek arra, hogy őket is megsarcolták. Ezeket az intézkedéseket tetőzi be még az idén, hogy október elsejétől ismét csökkentjük a távhő árát is, 3,3 %-kal. A rezsicsökkentés eredetileg szociális intézkedésnek indult, mert azt láthattuk, tapasztalhattuk, hogy a Gyurcsány-Bajnai –kormányok „áldásos” tevékenysége miatt 2002 és 2010 között tizenöt alkalommal emelték a rezsiárakat. S ehhez a balliberális kormányok hozzájárultak. A gáz ára háromszorosára, s a villamos energiáé kétszeresére nőtt. Ezt az emelést azért tették meg, mert a szolgáltatók a szabadpiacon elveszítették a hasznot, s ezért a kormánytól azt kérték, hogy emeljék a díjakat, amire a szocialisták rábólintottak. Emiatt nagyon sokan eladósodtak, nem bírták kifizetni a számlákat. A rezsicsökkentést megelőzően a 27 európai uniós tagállam közül Magyarországon fizettük a legtöbbet a gázért, a villanyért pedig a második legmagasabb árat. Ez indokolta a kormányzati beavatkozást. Így a szociális intézkedés a teljes szektor számára új szemléletű energiapolitikát hozott. A szociális intézkedés sikeres lett, mert sokkal nagyobb biztonságban élnek az emberek, a 4 millió hazai háztartás, mint korábban. S még további rezsicsökkentést helyeztünk kilátásba, mert a legolcsóbb szolgáltatást akarjuk adni a lakosságnak. Már a mostani, szeptemberi rezsicsökkentés előtt is vásárlóerő-paritáson a magyar lakosság fizeti a negyedik legalacsonyabb díjat a villamos energiáért az EU-ban, a gáz pedig csak Romániában kerül kevesebbe.