Potenciális lehetőség az elektromos zavarok és a lehallgatások kivédésére a grafént, grafénkompozitot tartalmazó bevonatok alkalmazása

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont (TTK), Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet (MFA), Nanoszerkezetek Kutatócsoportja csatlakozik az Európai Bizottság által kezdeményezett, a jövőbeni és feltörekvő technológiák fejlesztésére irányuló egyik kiemelt programhoz, a Graphene Flagship projekthez. Prof. Dr. Biró László Péter akadémikus, az MTA TTK MFA Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetője: nagyon lényeges, hogy hazánk ebben az összeurópai kezdeményezésben legalább egy kutatócsoporton keresztül jelen legyen. Hiszen olyan technológia fejlődik ki majd ezekből a kutatásokból, amely jelentős módon meghatározza a XXI. század mindennapjait.

Június 23-án nyitották meg a svédországi Göteborgban a Graphene Week 2014 konferenciát, melynek középpontjában a tudomány, a technológia és a grafén különböző felhasználási lehetőségei álltak. Professzor úr is részt vett ezen a rendezvényen. Mi az oka annak, hogy a grafénkutatást megkülönböztetett figyelem övezi az Európai Unióban?

– A grafénkutatást valóban megkülönböztetett figyelem kíséri az unión belül, amit az is bizonyít, hogy az EU két témában indított 10 éves kutatási programot, és mindkét témára 1-1 milliárd eurót szántak. Az egyik projekt az emberi agy, míg a másik a grafén kutatására irányul. A grafén – bizonyos értelemben – régi-új anyag. Régi abban az értelemben, hogy a grafén, lényegében, a grafit egyetlen atom vastagságú rétege. Arról a grafitról beszélek, ami a ceruzabelekben található. A grafén különlegessége, hogy olyan lemez, ami mindössze egyetlen atom vastagságú, a lemezen belül megvan ugyanaz a méhsejtszerű síkszerkezete, ami a tömbgrafitra is jellemző. Magát a grafitot úgy lehet elképzelni, mintha egy kártyacsomagunk lenne, és minden egyes kártyalapban hatszögletesen helyezkednek el a szénatomok. Ezek a rétegek, a „kártyacsomag lapjai” viszonylag gyengén kapcsolódnak egymáshoz, el lehet őket csúsztatni egymáson. Ezért tudunk a ceruzával papírra írni, hiszen a grafit nagyon puha anyag. Ennek köszönhetően, a grafit ceruzabélről néhány atomos vastagságú lemezek szakadnak le, és tapadnak rá a papírra. Tehát, ha mikroszkóppal megnéznénk egy ceruzanyomot, akkor néhány atomi vastagságú lemezek sokaságát látnánk benne. A grafén egyik különlegessége az, hogy csak felülete van, nincs térfogata, mivel egyetlen atom vastagságú. Ebből számos, teljesen unikális fizikai tulajdonsága ered, ami nyilvánvaló módon a figyelem középpontjába helyezte a grafént. A grafént 2004-ben sikerült először kísérletileg előállítani, míg elméletileg a tulajdonságainak bizonyos hányadát már az 1950-es években kiszámolták. Két, Angliában élő orosz kutató, Andre Geim és Konsztantyin Novoszjolov hozták létre a grafént Manchesterben, igen szellemes és egyszerű módszerrel; a grafit felszínéről speciális ragasztószalag segítségével addig szedtek le rétegeket, amíg sikerült egyetlen atomnyi réteget leválasztani. Ezután elkezdték vizsgálni a grafén fizikai tulajdonságait, és kiderült, hogy nagyon jó az elektromos vezetőképessége, nagy a mechanikai szilárdsága, ugyanis a síkon belül a grafénban a szénatomok közelebb vannak egymáshoz, mit a gyémánt rácsában. Tehát a síkon belül a grafénnak nagyobb a szilárdsága, mint a gyémántnak. Ugyanakkor, abból adódóan, hogy csupán egyetlen atom vastag, igencsak hajlékony – jól tudja követni azt a felszínt, amire ráhelyezik. Emellett optikai tulajdonságai is unikálisak. Olyan sok különleges tulajdonsággal bír a grafén, hogy nagyon sok kutató érdeklődésének előterébe került ez az anyag, s 2010-ben már fizikai Nobel-díjjal tüntették ki a felfedezőket. Azóta számos jelentős ipari cég – például a Samsung, a Nokia – nagyon komolyan érdeklődik a grafén iránt az elektronikai alkalmazások tekintetében, valamint a hajlékony síkképernyők alkalmazása szempontjából. Lehetővé válhat például az összehajtható képernyős mobiltelefon és a ruházatba integrált „viselhető” elektronika. Elég csak arra gondolni, hogy a számítástechnika és a mobiltelefonok milyen mértékben változtatták meg azt, ahogyan élünk. Ebből lehet következtetni arra, hogy a grafén és más hasonló anyagok milyen hatással lehetnek a következő évtizedekre.

Gőgös Zoltán elbeszél a kérdés mellett, és szándékosan másról nyilatkozik

 „Agrár rezsicsökkentést” hirdet a Hangya Szövetkezeti Együttműködés közös beszerzések és értékesítések létrehozásával – mondta Patay Vilmos, a Hangya Holding elnöke. Számításuk szerint átlagban a magyar agrártermelők 10 százalékkal mérsékelhetnék költségeiket közös beszerzéssel, illetve együttes értékesítéssel kedvezőbb árakat érhetnének el a kereskedőknél, ezáltal mérsékelődne versenyhátrányuk legfőbb versenytársaikkal szemben.

A Hangya Szövetkezeti Együttműködés „agrár rezsicsökkentést” hirdet. Lapunk és a közvélemény is sokat foglalkozik a közüzemi díjak kapcsán a rezsicsökkentéssel. Mit jelent az agrárszektorban a rezsicsökkentés?

– Az agrárszektorban a rezsicsökkentés alatt azt kell érteni, hogy kevesebb ráfordítással segítsük a termelői versenyképesség javítását. Ha a szükség input anyagok beszerzését kevesebb anyagi ráfordítással meg tudjuk oldani, akkor alacsonyabb önköltséggel nagyobb az esély arra, hogy változatlan minőség mellett versenyképesebbé váljon a létrehozott termék, termény, élő állat. Hiszen a piacnak a ráfordítás-verseny meghatározó eleme; például korántsem mindegy, hogy 1 kilogramm húst hány kilogramm takarmányból tudunk előállítani. A magyar agrárium szereplői pedig sajnos sokszor hátrányban vannak nyugat-európai társaikhoz képest.

A kormány akkor is büntető feljelentést tehet a norvég alappal kapcsolatban, amennyiben a Kehi-vizsgálat olyan eredményeket tár föl, mely azt indokolttá teszi

A magyar kormány levélben kérte az EY (Ernst and Young) magyarországi vezetőjétől, hogy betekinthessen a norvég alapok 2008–2010 közötti forráselosztásáról készített jelentésébe. Szerkesztőségünk vendége Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

A norvég alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) már korábban vizsgálatot rendelt az Ernst and Young cégtől a 2008–2010 közötti időszakról. Ez az oka annak, hogy meg szeretnék tudni a jelentés tartalmát?

– Július 3-án tárgyaltam Havas István úrral, az Ernst and Young magyarországi vezérigazgatójával, és azért tőlük kértünk segítséget, mert két héttel ezelőtt a sajtóban megjelent egy tanulmány, amely a norvég civil alap magyarországi működését vizsgálja. Ez abból a szempontból érdekes, hogy mikor mi a norvég illetékesekkel tárgyaltunk, akkor azt mondták, még nem készült ilyen típusú elemzés, s a kormányzati balsejtelmeket sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudják. Ők azt gondolják, minden nagyon jól működik. A már említett tanulmány több olyan megállapítást tartalmaz, mely a kormány szerint is aggályos a norvég civil alap magyarországi működését illetően. Erre néhány példa: a konzorciumot vezető Móra Veronika több alkalommal is szakmai indoklás nélkül pontozott át pályázatokat, ezáltal megváltoztatta a szakmai értékelés erősorrendjét, így azt, hogy kik kaphatnak, s kik nem pénzügyi támogatást. A másik példa: jelentős az összefonódás a konzorciumi tagok és az értékelők között, amit kizártak a norvégokkal kötött megállapodások. S azt is ki kell hangsúlyozni – s ezt mi is tapasztaltuk –, hogy ugyanazok a személyek vesznek részt a pályázatok elbírálásában, akik támogatást kapnak. Jó néhány alkalommal az is előfordult, hogy a szakmai értékelést követően kialakult pontozásbeli erősorrend, de nem ennek megfelelően lettek a források szétosztva, hanem előfordult, hogy a kisebb támogatási pontszámmal rendelkező projektek kaptak, míg a nagyobban nem kaptak pénzügyi támogatást. Ezek azok a kritikák, észrevételek, amelyekkel a kormányzat is találkozott, s mivel elméletileg az Ernst and Young volt a kiszivárogtatott dokumentum szerzője, ezért a kormány nevében azt kértem, tegyék lehetővé számunkra, hogy tekintsünk bele a dokumentumba. Az EY magyarországi vezetője, Havas úr a magyar kormány kérését a dokumentum átadására továbbította a megrendelőnek. A norvég fél azonban megtiltotta, hogy az iratokat átadják a magyar kormánynak, ezzel a tárgyalás befejeződött, mert Havas Istvánt köti a titoktartási szerződés, amelyet a tanulmány megrendelőjével írt alá. Mi ezt tudomásul vettük, az azonban több mint érdekes, hogy amennyiben a dokumentum teljes egészében a norvég állításokat támasztaná alá, akkor nem értjük a titkolózást. Talán az a titok oka, hogy a tanulmány teljes mértékben ugyanazokat a megállapításokat tartalmazza, amit a magyar kormány is kritikaként fogalmazott meg az Ökotárs Alapítvánnyal vagy a több konzorciumi partnerrel szemben?

A Földművelésügyi Minisztérium a közeljövőben a kormány elé terjeszti a zöldség-gyümölcs ágazati stratégiáját

Megoldást dolgoztak ki mintegy 15 ezer tonna iparimeggy-többlet kezelésére a hazai feldolgozók, termelői és szakmai szervezetek, valamint a Földművelésügyi Minisztérium. Dr. Nagy István, az agrártárca parlamenti államtitkára elmondta: a kormányzat célja, hogy a meggy termékpályán is elősegítse a termelők, a feldolgozók és a kereskedők közötti tartósabb üzleti kapcsolatok kiépülését.

Világviszonylatban kivételesnek tekinthetők azon közép- és kelet-európai országok, ahol a meggyet frissen is fogyasztják. Tisztázzuk a fogalmat, mitől is lesz „ipari” a meggy, vagy bármely más gyümölcs?

– Meg kell különböztetni egymástól az étkezési és az ipari meggyet. Az előbbi friss termék, ami a zöldségeseknél, élelmiszerüzletekben kapható és azonnal fogyasztható. Az ipari terméket pedig feldolgozzák, gyümölcsleveket, üveges befőtteket készítenek belőle. S míg az étkezési meggyet kézzel szedik, addig az iparit géppel rázzák le.

Mi az oka annak, hogy hazánkban idén jelentős iparimeggy-többlet alakult ki?

– Annak mindig örülni kell, ha megfelelő mennyiségű hazai gyümölcs terem. Idén a tavalyi évhez képest 17%-kal, az elmúlt öt esztendő átlagához képest pedig 22%-kal több meggy termett. Így a szokásos 50-55 ezer tonna helyett most 80-83 ezer tonna megy áll rendelkezésünkre. Az időjárási viszonyok, környezeti tényezők jelentős befolyással bírnak. Vannak évek, amikor kimagaslóan jó a termés, és az is előfordul, hogy a termésátlag elmarad az előző esztendőkhöz viszonyítva. Beltartalmi jellemzőinek köszönhetően a magyar meggy kiváló minőségű és jó hírnévnek örvend a nemzetközi piacokon. A problémát most az okozta, hogy az aszályos, meleg időjárás korán beköszöntött hazánkba. Ezért a korábban megérett és kisebb szemű meggyet gyorsabban kellett a termelőknek leszüretelniük. Így keletkezett abszolút és relatív értelemben is több megy a piacon.

Mivel az egykori baloldali városvezetés nem épített csatornát Pestszentlőrincen és Pestszentimrén, mi egy év alatt bepótoljuk a mulasztást

Zökkenőmentes Pestszentlőrinc és Pestszentimre modernizációja. Év végéig tíz társasház, két iskola, egy óvoda, a Kossuth Lajos tér újul meg, és nem utolsósorban bővül a szennyvízcsatorna-hálózat. Ughy Attila, Budapest XVIII. kerületének polgármestere: A Lakatos utcai lakótelep mellett közösségi kertet hozunk létre. Akik az adott programba jelentkeznek, egy-egy ágyást kapnak a terület körbekerített részén, ahol zöldséget, gyümölcsöt vagy virágot termeszthetnek. Mindez azért lényeges, mert ezáltal a közösség ereje is megjelenik.

Önt javasolta a helyi Fidesz-szervezet polgármesterjelöltnek. Mit gondol, milyen eredmények kapcsán született meg a kerületben ez a döntés?

– Két részre bontható az a tevékenység, amit az elmúlt négy esztendőben elvégeztünk. Az első elem a kerület gazdaságának és költségvetésének rendbetétele volt. Mindez az első két esztendő működését határozta meg. A bevételeket pontosan számba vettük, s azokhoz igazítottuk a kiadásokat. A felesleges kiadásokat le kellett csökkenteni, és feladatunk volt, hogy számtalan olyan plusz bevételi forrást keressünk, amellyel elődeink nem számoltak. Azokat a csatornákat, melyeken át a kerület közpénze felesleges helyekre került, elzártuk. Így két éven keresztül folyamatosan szufficites volt a költségvetésünk, ami azt jelenti, hogy volt ugyan több mint 10 milliárdos adósságunk, de megtakarítással tudtuk zárni az adott évet. Minden esztendőben 300-600 millió forintnyi költségvetési többlet mutatkozott, amit adósságkonszolidációra fordítottunk. Majd az Orbán Viktor által vezetett központi kormányzat a kerületi önkormányzatok minden adósságát átvállalta. Így 2013 második felétől már adósság nélkül gazdálkodik a XVIII. kerületi önkormányzat. A második lépés a fejlesztésekre vonatkozik. Ezeket részben saját kerületi források önrészének bevonásával valósítottuk meg. Energiaracionalizálások, KEOP-pályázatok indultak meg a kerületben, s ezek a beruházások jelenleg is zajlanak, illetve részben befejeződtek. Másrészt a Fővárosi Önkormányzattal együttműködve, Tarlós István főpolgármester úr támogatásával közterület-megújítási programokat indítottunk el. Ezek helyszínei a pestszentlőrinci Kossuth tér, a Béke tér, a Margó Tivadar utcai körforgalom, a Lakatos utcai lakótelep háttér-átalakítása, a zöldfelület-rekonstrukció, a közösségi kert kialakítása. Ha csak a közterület-felújítási programok anyagi részét nézzük; megközelíti a 1,5 milliárd forintot. Mindezen kívül brüsszeli források felhasználásával a kerület hosszú távú működési céljait határoztuk meg, mert arra törekedtünk, hogy szervezett, koherens, előrelátó fejlesztéspolitika történjen a kerületben. Három nemzetközi projektben vezető partnerként veszünk részt és egyben együttműködő partnerként vagyunk jelen.

Ez az iskolatípus a tehetséggondozás egyik formája

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) május 30-án rendezte meg Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Az egész napos iskola a lehetőségek iskolája című konferenciát, amelynek célja az volt, hogy elemezze az egész napos iskolára vonatkozó innovációs folyamatokat, bemutassa a fejlesztésben részt vevő iskolákkal együtt az eddigi eredményeket, és körvonalazza a már látható tanulságokat, tapasztalatokat. Dr. Varga Attilával, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos főmunkatársával, alprojektvezetővel készítettünk interjút. Szerinte „lényeges, hogy a tanórán kívüli lehetőségek minél több gyermek számára váljanak elérhetővé. Így azok a gyerekek is részesülhessenek tanórán kívüli tevékenységekben, akiknek a családi háttere más formában nem teszi ezt lehetővé.”

Milyen iskolaszervezési forma az egész napos iskola intézménye?

– Az egész napos iskola azt jelenti, hogy a diákok reggel nyolc órától délután négy óráig az iskolában tartózkodnak, s ezzel a tanóráik nem csupán a délelőtti, hanem a délutáni tanítási időszakra is kiterjednek. Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy 8–16 óráig egyfolytában tanórákon vesznek részt, hiszen vannak tanórákon kívüli tevékenységek is: a házi feladat elkészítése, a szakkörökön való részvétel, sőt a szabadidős programok is részét képezik az egész napos iskolának. Ezért is lényeges különválasztani az egész napos iskolát az egész nap nyitva tartó iskolától. Az előbbi lehetőség, az utóbbi kötelesség. Vagyis az egész nap nyitva tartó iskola azt jelenti, hogy az iskoláknak kötelező foglalkozásokat biztosítaniuk 16 óráig a diákoknak, de a délutáni tevékenységek alól a szülő kérheti gyermeke felmentését.

A borágazat akkor maradhat életképes, ha képes az önigazgatásra

A Földművelésügyi Minisztérium a szőlő- és borágazat szakmaközi szervezeteként elismerte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát (HNT) – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter újságírók előtt június 19-én, Budapesten.

Mekkora jelentőséget tulajdonít annak, hogy Közép-Európában elsőként Magyarországon valósult meg az ágazat képviseletére jogosult szakmaközi szervezeti elismerés, az Európai Parlament és Tanács a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelete, illetve a hazai jogszabályi háttér alapján? – kérdezem Tornai Tamástól, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökétől.

–Nem mindig jó elsőnek lenni, de ebben az esetben igen! Hét évvel ezelőtt született meg az az EU-s rendelet, amelyik biztosította azt a lehetőséget , hogy az egyes termékpályákon kialakuljanak olyan szakmaközi szervezetek, amelyeket a jogszabály különböző jogosítványokkal is felruház. A szabályozás szigorú feltételekhez köti, hogy milyen módon lehet szakmaközi szervezetet létrehozni, meghatározza miként lehet az így megszerzett jogokat gyakorolni, a szervezetet működtetni. Az EU-s szabályozás leképzése hazánkban is megtörtént. A szőlő- és borágazatban az alkalmazásra már 2008-ban elindult a kezdeményezés. Nem véletlenül! Azokban az ágazatokban, ahol a tevékenységben nagy számú gazdálkodó érdekelt, ahol jelentősek a vállakozások méretbeli eltérései, ahol a szereplők tevékenysége vertikálisan erősen összekapcsolódik, nagyon lényeges, hogy a szereplők a változásokhoz gyorsan alkalmazkodva tudják együttműködésük belső szabályait közösen megatározni. Ismert, hogy az egyensúlyt nagyvolumenű a gazdasági erőbeli egyenlőtlenség mellett, a jog eszközével lehet fenntartani. Esetünkben emellett is arról szó van, hogy a nagy termelő országok közelében belső és külső piacainkat csak erős együttműködéssel tudjuk megvédeni. Az is  teljesen egyértelmű, hogy az évenkénti termésmennyiség a szőlőben jelentős ingadozásokat mutathat. Ennek következtében szabályozás nélkül nagy áringadozások is kialakulnak. A nagy áringadozásnak pedig mindig a termékpálya elejének szereplői, esetünkben a szőlőtermelők húzzák a rövidebbet, de végül az egész ágazat szétzilálódik, amin mindenki veszít! Ezt úgy lehet elkerülni, ha egyeztetés, majd egyezség alapján a szabályokat részletesen is meghatározhatjuk. Akár úgy, hogy a szőlőtermelők és a feldolgozók közti szerződést kötelezőként alkalmazandó formátumúra korlátozzuk Természetesen ezzel azt is szeretnénk elkerülni, hogy a tájképző, településfenntartó kisebb szereplők kiszolgáltatottakká váljanak a piacon.

Az Alakort a milánói világkiállítás felelősei – az a szakmai elit, amelyik az expóval foglalkozik – nagyon pozitívan fogadták

Június 13-án Nickelsdorf (a hajdani Miklósfalva) községben adták át az osztrák hadsereg tisztikarának lovagkeresztjét Szőcs Géza költőnek, a Szabad Európa Rádió egykori budapesti irodavezetőjének. Szőcs Géza a 2015. évi milánói világkiállításért felelős kormánybiztos, miniszterelnöki főtanácsadó elmondta: megmagyarázhatatlannak tartja azokat a hisztérikus, türelmetlen, intoleráns megnyilvánulásokat, melyek arra irányulnak, hogy a pavilont ne úgy építsék föl, ahogy azt az építésért felelősséget vállaló kormányzatiak megfelelőnek tartják, hanem egy más opció bármi áron való megvalósításával.

Szerkesztőségünk nevében gratulálunk, amiért megkapta az osztrák hadsereg tisztikarának lovagkeresztjét. Ez a kitüntetés a költő Szőcs Gézának, vagy a hajdani államtitkárnak, esetleg a jelenlegi kormánybiztosnak szól?

– Egyiknek sem: a rendszerváltás előtti és alatti szerepemet méltányolták vele. Mindazt honorálták ezzel a lovagkereszttel, amit a ’80-as években próbáltunk megtenni a szabad világ térnyeréséért Kelet-Európában, jelesül Erdélyben és Magyarországon. Ideértve a ’80-as évek elején az Ellenpontok című földalatti kiadványt Erdélyben, és 1989-ben a Szabad Európa Rádió általam létrehozott és vezetett budapesti irodáját is. Meg azt, hogy szorosan együttműködtem a rendszerváltó nemzedékkel. Meg hogy részt vettem az 1989-es sopronpusztai Páneurópai Pikniken. Akkor, az ideiglenesen megnyitott osztrák–magyar határon több száz NDK állampolgár jutott át Ausztriába. Számukra Nickelsdorf a szabad világ „világítótornyát” jelentette. Amikor megkaptam a kitüntetést, annak a napnak a forgatókönyvében az is benne volt, hogy nagyszámú hajdani keletnémetnek kellett volna megérkeznie Nickelsdorfba. Úgy tervezték, hogy közülük valaki köszönetet mond nekem azért, hogy a vasfüggönyön való rés ütésével lehetőségük nyílt arra, hogy keletnémetekből németekké váljanak. Végül is szervezési malőr történt, mert hamarabb adták át számomra a kitüntetést, mintsem a hajdani keletnémetek megérkeztek volna. A kérdésre visszatérve: az elismerésre egy közel egy évtizedes ellenzéki szerepvállalással szolgáltam rá – ha jól értettem az osztrákok indítékait. Mindent összevéve azt gondolom, hogy leginkább egy magatartást kívántak díjazni.

A tagállamokat érintő energiaellátási válsághelyzetek elhárítása érdekében pedig alapvető jelentőségű és támogatandó a nyitás az Európai Unión kívüli országok irányába

Június 13-án, Luxembourgban az Energia Tanács ülésén a közös energiapiaccal, az energiabiztonsággal és a 2030-as éghajlat- és energiapolitikai kerettel is foglalkoztak. Dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára: az Európai Unió stratégiai érdeke, hogy stabil és hosszú távú partnerséget alakítson ki kulcsfontosságú meglévő és lehetséges új energiabeszállítóival.

Véleménye szerint az EU energiabiztonsági politikája milyen eszközökkel lenne képes hozzájárulni az európai gazdaság versenyképességének javításához és az energiafüggőség csökkentéséhez?

– Amint az Energia Tanács ülésén is elmondtam, az unió energiabiztonsági politikájának a lehető legalacsonyabb energiaár biztosításával kell hozzájárulnia az európai gazdaság versenyképességének javításához és az energiafüggőség csökkentéséhez. Az utóbbi cél eléréséhez szükséges intézkedések között említette a külső energiaforrások és útvonalak diverzifikációját, a hiányzó infrastruktúra összeköttetések létrehozását és a belső energiaforrások minél nagyobb mértékű hasznosítását. S az is lényeges, hogy az uniós energiapolitikának elő kell segítenie a szén-dioxid-kibocsátás globális csökkentését is.