A kultúra fejlesztése, a művelődés terjesztése az identitástudat megerősítésének leghatékonyabb eszköze

Szolnokon Szalay Ferencet állítja polgármesterjelöltként a Fidesz szervezete, amit – csakúgy, mint a többi megyei jelölt indítását – a párt országos választmányának is el kell fogadnia. Bene Ildikó országgyűlési képviselő, aki támogatja Szalay Ferencet a jelöltségben, úgy fogalmazott, egyöntetűen választották meg a Fidesz ülésén, hiszen sokat tett a szolnoki lokálpatriotizmus megerősítéséért és a város fejlődéséért is. Szalay Ferenc, Szolnok megyei jogú város polgármestere elmondta: a polgármesteri program alapgondolata a megkezdett munka folytatása. Lényeges a munkahelyteremtés, a munkahelyek biztonsága és a bérszínvonal emelése. El szeretnénk érni, hogy Szolnok regionális és országos ereje növekedjen. Mindennek fontos eleme a közlekedési infrastruktúra javítása, hiszen a 4-es főút négysávosítása kelet felé már elkezdődött, de nélkülözhetetlen, hogy Budapest irányába is elvégezzék ezt a munkát.

Amennyiben a Fidesz országos választmánya jóváhagyja a helyi szervezet jelölését, úgy ősszel ismét megmérettetheti magát az önkormányzati választáson. 1998 óta Szolnok polgármestere. Azokat a terveket, amelyeket 16 évvel ezelőtt elhatározott, programjában felvázolt, mennyiben sikerült eddig megvalósítania?

– 1998-ban a program legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a város lakhatóbb, élhetőbb, szerethetőbb legyen, megerősödjön a lokálpatriotizmus, növekedjen a munkahelyteremtő beruházások száma, és a hitélet megerősítése miatt szoros kapcsolatot alakítsunk ki a történelmi egyházakkal. Emellett lényeges programelem volt az oktatási rendszer fejlesztése, az úthálózat rendbetétele, a kerékpárutak kiépítése és a környezetvédelem. Szolnokon azóta nagyon jól működő ipari parkot sikerült kialakítani. 2008-ban az Az Év Befektetőbarát Ipari Parkja címet a Szolnoki Ipari Park kapta meg. A 120 hektárnyi területű ipari park nagy részére már betelepültek a vállalkozások, s a maradék 30-40 hektárra is opciója van a cégeknek. 1998-tól több ezer új munkahelyet teremtettek a beruházók Szolnokon, melyekre nagy szükség volt, mert a rendszerváltásig a város hatalmas ipari centrum volt, de a liberális piacgazdaság bevezetése miatt több mint tízezer ember veszítette el munkahelyét. Ezért a továbbiakban is lényeges feladat a munkahelyteremtés. Arra törekedtünk, hogy Szolnok tisztább, rendezettebb, szebb legyen, s minél több vonzó programot szervezzünk annak érdekében, hogy a lakosok a város által nyújtott rendezvényeken egyre nagyobb számban vegyenek részt. S érezzék azt, mennyire fontos dolog a „szolnokiság”. Ehhez kapcsolódik, hogy az oktatási rendszert úgy alakítsuk át, hogy a szolnoki diákoknak minél nagyobb lehetőségük legyen bekerülniük a felsőoktatásba. Elértük, hogy a szolnoki fiatalok 90%-a főiskolán vagy egyetemen tanul tovább. A városban új terek, parkok alakultak ki, megváltoztattuk a közlekedési struktúrát, átépítettük a Tisza-partot – nemrég új támfal épült, szélesebb sétánnyal, s egy új gyaloghíd, amely átvisz a folyón. Mindez új közösségi létformát hozott létre; egyre több család jár ki a Tiszához. Tehát sokkal jobban pezseg az élet Szolnokon, mint 16 évvel ezelőtt.

Be kéne vezetni az elvárható öngondoskodás kötelezettségét

Május 15-én, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) „Háztáji gazdálkodás és öngondoskodás, helyi termelés kapcsolata az értékesítéssel, de kiváltképp a közétkeztetéssel” elnevezésű vidékfejlesztési konferenciáján a településvezetők a fejlesztési lehetőségekről tanácskoztak a Békés megyei Pusztaföldváron. A konferencián felszólalt dr. Baranyi István Pusztaföldvár polgármestere, s néhány eredeti elképzelést is megemlített.

Nehéz helyzetbe került Békés megye agráriuma, ugyanis a nyolcéves MSZP–SZDSZ kormányzás ideje alatt a térség mezőgazdasági terményeket feldolgozó ipara nagyrészt megszűnt. Az ön elképzelése kapcsolatban áll ezzel a ténnyel?

– Természetesen! Éppen azért választotta ki a Magyar Önkormányzatok Szövetsége a tanácskozás helyszínéül Pusztaföldvárt, mert én már többször elmondtam azt, hogy milyen lényeges az önálló gazdálkodás, és májusban a polgármesterek saját szemükkel láthatták azt, hogy mindez a gyakorlatban miként zajlik. A közmunkaprogramra épülő értékteremtés és mezőgazdasági termelés a projekt két lényeges eleme. De mi már az országos közmunkaprogramok megjelenése előtt megkezdtük, később pedig a start közmunkaprogramok keretében folytattuk azt a munkát, ami a helyi öngondoskodásra irányul. Rajtunk kívül több önkormányzat is úgy vélte, hogy a közmunkaprogramnak nem csupán az a lényege, hogy az utcát söprik az abban részt vevők, hanem értéket is teremtenek. Békés megyében és Pusztaföldváron 42 aranykoronás földterület fekszik, és éppen ezért adja magát, hogy a térségben a mezőgazdasággal foglalkozzunk. Így mi a közmunkaprogram keretében növénytermesztést és állattenyésztést folytatunk.

Fontos üzenet kamaránk felé a Külgazdasági és Külügyminisztérium létrehozása, különösen a sorrendiség

Munkára, jól végzett fizikai munkára szüksége van az országnak – jelentette ki az Országgyűlés elnöke június 3-án a Parlament Felsőházi Termében a VII. Szakma Sztár Fesztivál országos díjátadó ünnepségén. Kövér László kiemelte: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett országos szakmai versenyen legjobb helyezést elértek elismerésének helye van a Parlament falai között, mert az ország házát olyan dolgokra kell használni, amelyek a nemzet életében nagyon fontosak. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerkesztőségünk kérdésére elmondta: az EU kérte a kötelező kamarai tagság megszüntetését, s most ugyanezt kérik Szerbiától is. De már ők is kezdenek rádöbbenni arra, hogy ezzel nem járnak jól gazdasági szempontból. Eközben viszont számos uniós országban megtartották a kötelező kamarai tagságot, mert ők ismerik annak az előnyeit.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2014-ben sorrendben hetedik alkalommal rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV). Mik ezeknek a versenyeknek a célkitűzései?

– Több célból indítottuk el ezeket a versenyeket. Az egyik, hogy ráirányítsuk a figyelmet a szakképzés fontosságára. A másik, hogy a diákoknak lehetőséget biztosítsunk arra, hogy összemérjék tudásukat, erősítsük motivációjukat. A harmadik, hogy ha versenyeznek egymással a különböző iskolák tanulói, akkor az oktatási intézmények is tanulnak egymástól. Tehát önmagát erősítő folyamatról beszélhetünk. A negyedik pedig a pályaválasztáshoz kapcsolódik, hiszen a versenyeket nagyon sok látogató kíséri figyelemmel. A fesztivál helyszínén, a Hungexpo Vásárközponton ingyenes részvétellel az idén már közel 15 ezer látogató vett részt. S a 15 ezer látogatónak több mint 60%-a pályaválasztási időszakban lévő tanuló.

Lefedjük a magyar exportáló kis- és közepes vállalkozások jelentős részét

Annak érdekében, hogy jelentősen növekedjen a kis- és középvállalkozások részesedése a magyar exportból, a kormány megerősíti a kereskedőházi rendszert. Kerekes György, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) vezérigazgatója lapunk megkeresésére elmondta: szerepet vállalunk a finanszírozásban, a logisztika megszervezésében, s akár a folyamatos kapcsolattartásban is, amit a hazai kisvállalkozók önerőből igen nehezen tudnak megoldani.

Május végén jelentették be, hogy megerősítik a kereskedőházakat s azok tevékenységét. Milyen módszerrel szeretnék ezt végrehajtani?

– Igen hosszú időt venne igénybe, ha az adott államokban saját infrastruktúrát építenénk ki, ezért úgy próbálunk a lehető leggyorsabban optimális, a céloknak megfelelő nemzetközi hálózatot kialakítani, hogy minden célországban – ezek száma megközelíti a harmincat – igyekszünk olyan stratégiai partnert találni, magyar céget már beágyazott helyi üzlettársi kapcsolatokkal, akivel együtt, de nem közös cégben, hanem stratégiailag együttműködve, érdemben tudunk szolgáltatni az ügyfélkörünknek. Mára gyakorlatilag lefedjük a magyar exportáló kis- és közepes vállalkozások jelentős részét.

Sokszor a legjobb szándékú javaslatnak is ellenálltak a baloldaliak, ha azt mi fogalmaztuk meg

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Szegedi Szervezetének Közgyűlése elsöprő többséggel Dr. Gyimesi Lászlót, a Fidesz szegedi elnökét, önkormányzati képviselőt, városfejlesztési tanácsnokot javasolja a Szövetség szegedi polgármester-jelöltjének az őszi önkormányzati választásra. A Fidesz szegedi elnöke elmondta: Szegeden a gazdasági szerkezet igencsak eltorzult az utóbbi 10-20 évben. A városban azóta több mint két tucat termelőüzem szűnt meg. A belvárosi kiskereskedők megélhetését nagyban nehezíti az a belvárosi nagy-bevásárlóközpont, amit támogatott a jelenlegi városvezetés. Szegeden a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a legtöbb polgárt, s ezért a legkomolyabban segítenünk kell a kisvállalkozóknak. Abban is gondolkodunk, hogy a szegedi vállalkozásoknak kevesebb adót kelljen fizetniük.

Képviselő urat ajánlotta a szegedi Fidesz szervezete polgármester-jelöltnek. Ezt az ajánlást a Fidesz Országos Választmánya hagyja majd jóvá. Amennyiben a Fidesz Országos Választmánya rábólint jelölésére, akkor csak a Fidesz, vagy más szervezetek közös polgármester-jelöltje lehet ősszel?

–Miután az a megtiszteltetés ért, hogy a Fidesz szegedi szervezete támogatta polgármester-jelöltségemet, azt a koncepciót vázoltam föl, hogy hármas szövetségben indulnánk a helyhatósági választáson. Így a Fideszen kívül a KDNP és L.É.T., azaz a Lakótelepi Emberek Érdekképviseleti Társulásának közös polgármester-jelöltje lehetek. Azért tartom lényegesnek az ő részvételüket is a szövetségben, mert Szegeden hozzávetőlegesen 70 ezren –ami a város lakosságának majdnem a felét teszi ki– laknak lakótelepeken. Fontos, hogy az ő képviseletüket is hatékonyan ellássuk, és a kampányban hathatósan megszólítsuk őket.

A külföldi tulajdonú cégek, és a hazai baloldal mindenkinek nekimennek, aki a lakosság érdekét védi

Brüsszel hétpontos ajánlási csomagjában a rezsicsökkentés visszavonását és a bankadó csökkentését várja Magyarországtól. Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának a vezetője szerint Magyarország megmutatta, hogy a rezsicsökkentést végre lehet hajtani, sőt azt is megüzente Brüsszelnek, ez még nem elég. Tovább kell folytatni! A képviselő nem tartja meglepőnek, hogy a külföldi tulajdonú cégek, amelyeknek Magyarországon nagyon komoly támogatóik vannak, most rohannak az extraprofit után.

Brüsszelnek miért érdeke, hogy a magyar kormány vonja vissza a rezsicsökkentést?

– Azoknak a közműcégeknek, amelyeket még a Horn-kormány idején privatizáltak az elvtársak, megvannak a kijáró embereik, és ők súgnak a brüsszeli bürokratáknak. Ezeknél a cégeknél nagyon komoly tröszt- és extraprofit-szemlélet uralkodik. Őket kizárólag a profit motiválja. Számukra semmi más nem számít. Azt is tudni kell, hogy Brüsszel nem önmagában a rezsicsökkentést támadja, hiszen ennél okosabbak az ottani döntéshozók, hanem azt az eszközrendszert, amivel a rezsicsökkentést eddig véghez vittük. Azért voltunk képesek véghezvinni a háztartások, a magyar családok érdekében a rezsicsökkentést, mert az egyetemes szolgáltatás eszközével éltünk. Ennek lényege, hogy a gázt, a villanyt és a távhőt a lakosok hatósági áron kapják. Ezt a hatósági árat pedig a magyar állam szabja meg. A parlament által meghozott törvények, a kormány rendeletei alapján a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal. Eddig mi, magyarok fizettük a legmagasabb rezsiárakat Európában, ezért határoztunk a csökkentés mellett. 2013-ban 20%-kal csökkentettük az energiaárakat. Idén pedig – annak köszönhetően, hogy április 6-án és május 25-én a kormánypártoknak adtak nagyfokú bizalmat – szeptembertől 5,7%-kal csökken az áram, októbertől pedig 3,3%-kal a távhő ára. Ezt a rendszert támadja Brüsszel, mert az extraprofitra éhes közműcégek szinte tollba mondják az EU-s bürokratáknak sérelmeiket és javaslataikat. Így egyértelmű, hogy gazdasági és pénzügyi profitérdekek állnak a háttérben. De nincs olyan jogszabály az Európai Unióban, amely alapján bármelyik tagállamnak, köztük Magyarországnak is megszabhatnák azt, hogy alkalmaz-e hatósági árat, vagy sem. Az EU-ban rajtunk kívül még 16 ország alkalmaz hatósági árat vagy más egyetemes szolgáltatást. Brüsszelen kívül a rezsicsökkentést az extraprofitot szorgalmazó cégek hazai szövetségesei is támadják. Ők az „álbaloldal” jeles képviselői, a Demokratikus Koalíció, a Bajnai-párt és az MSZP. E pártok politikusai, amikor hatalmon voltak, mindig a profitorientált külföldi cégek érdekeit szolgálták ki, s most is ezeket a nagyvállalatokat protezsálják, s azért támadnak mindent, ami a rezsicsökkentéssel kapcsolatos. Jól látható, hogy erről a politikáról ők soha nem akarnak lemondani. Mi azt kértük a lakosoktól, hogy azon túl, hogy a Békemeneten kívül 2,5 millióan álltak ki aláírásukkal a rezsicsökkentés mellett, mindkét idei választáson azért szavazzanak a kormánypártokra, hogy ne azok kerüljenek hatalomra, akik másban sem tudnak gondolkodni, mint a privatizációban, és a kis keresetű emberek anyagi tönkretételében. A Fidesz–KDNP újból kétharmados felhatalmazást kapott, ami azt üzeni, hogy a magyar emberek jelentős többsége támogatja a rezsicsökkentést. Május 25-én is egyértelmű volt a válasz, hiszen a 21 EP-képviselő közül tizenkettő a nemzeti listáról kapott mandátumot. Így Brüsszelben is többségében olyan politikusok képviselik hazánkat, akik a magyar nemzeti érdeket szolgálják az energiapolitikában is.

Folyamatosan emelkedik a munka mellett gyermeket vállaló családok elkölthető jövedelme

Évente 55-60 milliárd forinttal több maradhatna a két gyermeket nevelő családoknál, ha a döntéshozók a jelenlegi duplájára emelnék a kétgyermekesek családi adókedvezményét. Pankucsi Zoltán, a nemzetgazdasági tárca adóügyi helyettes államtitkára megkeresésünkre közölte: A jövedelmek korábbi mértékű adóztatása csak arról szólt, hogy miként lehet a munkával szerzett jövedelmekből a lehető legtöbb bevételt kisajtolni. Az adókulcsok kiugróan magas mértéke a múltban az érintett réteg teljesítményének visszafogását, a jövedelmük eltitkolását vagy extrém esetben akár az ország elhagyását eredményezte.

Mindeddig szinte az összes sajtóorgánum azt hangoztatta, hogy a három, vagy annál több gyermeket nevelők jártak jól a második Orbán-kormány idején a családoknak járó adókedvezménnyel. Ha ez igaz, akkor ezért gondoltak arra, hogy, amennyiben módjukban áll, akkor duplájára emelkedhet a kétgyermekes családoknak járó adókedvezmény?

–Tévhit, hogy a családi kedvezmény rendszerének megteremtésének köszönhetően csupán a három, vagy annál több gyermeket nevelők jártak volna jól. A kormány 2010-es hivatalba lépésekor ugyanis nem kevesebbet tűzött ki célul, mint hogy, olyan adórendszert alakít ki Magyarországon, melynek alappillérét a munka és a családok megbecsülése adja, és amely a gyermekvállalás elismerésén túl hozzájárul a gazdasági növekedés fellendítéséhez is. A családi kedvezmény rendszerének – vitathatatlan előnyei ellenére is létező – kritikusai azt elfelejtik megemlíteni, hogy az első Orbán kormány teremtette meg a családok adórendszeren belüli támogatásának lehetőségét, amelyet a szocialista kormány (2006-tól) gyakorlatilag a gyermeket nevelő családok túlnyomó többsége esetében megszűntetett. A baloldali kormányzás ugyanis csak azokat a családokat részesítette gyermekenként maximum havi 4000 Ft-os kedvezményben, amelyek legalább három gyermeket neveltek. Ezzel szemben 2011 óta az egygyermekes szülők havi 10 000 Ft, a kétgyermekesek 20 000 Ft, a háromgyermekesek 99 000 Ft és e fölött gyermekenként további 33 000 Ft kedvezményben részesülhetnek. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy 2010-ben a családosok mintegy 12 milliárd forintot fordíthattak pluszban a gyermeknevelés költségeire, de ez is csak azokhoz a családokhoz jutott el, amelyek legalább három gyermeket neveltek. A kormány azonban elkötelezte magát a valódi teherkönnyítés mellett, annak érdekében, hogy a szülők megfelelő körülmények között nevelhessék fel gyermekeiket. Ezért jelenleg valamennyi család részesül kedvezményben, mégpedig a szocialista szisztémához képest sokkal nagyobb összegben: már a kedvezmény első három évében, évente 180 milliárd forinttal költhettek többet a szülők gyermekeikre.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak lejárt a szerződése, tehát senki semmit nem vett el a cégtől

Ügyészségi vizsgálatot kezdeményez a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Kft. ellen a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára, hogy megállapítsák, megfelel-e a kft. a közhasznúság szabályainak. Dr. Bitay Márton a VM állami földprogramért felelős államtitkára elmondta: azért fordul az ügyészséghez, mert a közhiteles adatokból az derül ki, hogy a kft. nem felel meg a közhasznúsági követelményeknek.

A Fővárosi Törvényszék május 19-én hozott elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium megsértette a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. jó hírnevét; a bíróság a VM-et eltiltotta a további jogsértéstől. Míg nemrég a Székesfehérvári Járásbíróság a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Kft. kontra állam perben kimondta, hogy a kishantosi cégnek nincs joga a helyi állami területek használatára. Mi az oka annak, hogy néhány hét leforgása alatt több egymásnak ellentmondó bírósági döntés született a Kishantos-ügyben? Hiszen egyszer a kft.-nek adtak igazat, máskor az államnak.

– Helyesbítenem kell! Egy bíróság sem adott igazat a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.-nek. Eddig összesen három ítélet született ebben az ügyben. Ebből kettő az új bérlők számára sem adott birtokvédelmet, de ugyanígy a réginek sem. A harmadik ítélet pedig kifejezetten eltiltotta a kft.-t még a területek zavarásától is, és birtokvédelemben részesítette az új bérlőket. A bírósági ítéleteket mindenkinek tiszteletben kell tartania, s lényeges, hogy egy döntés sem adott igazat Kishantosnak. Nyugodtan kijelenthetem, egyetlen jogerős döntés sem fog születni, mely visszahelyezné ezt a kft.-t ennek a földnek a használatába. Nem azért mondom, mert előre látom a jövőt, hanem mert a Kishantosi Kft.-nek lejárt a szerződése. Ezt a tényt pedig nem lehet megcáfolni.

Biztos vagyok benne, hogy az új bérlők – akiknek minden segítséget megadunk – megfellebbezik a számukra kedvezőtlen ítéletet, s másodfokon majd eldönti a bíróság, hogy kinek van igaza.

A Bajnai-kormány úgy ítélte meg, hogy a gyulai polgárok nem érdemlik meg, hogy a belváros fejlesztése megvalósuljon

Gyulán már januárban átadták a Göndöcs-kert és környezetének közel 900 millió forintos integrált fejlesztése keretében, a mintegy 187 millió forintból megújult Vigadót. Azóta megtörtént a Göndöcs-kert parkrehabilitációja; sétányok megépítésével, játszótérfejlesztéssel, zenepavilon felépítésével, kerékpárutak, parkolók kiépítésével. Emellett felújították az Erkel Ferenc Művelődési Központot, valamint az egykori Megyei Múzeum épületét, amelyben a Kohán Képtár kapott helyet. Dr. Görgényi Ernő Gyula város polgármestere: a beruházás egyrészt az épített örökség védelmét szolgálta, ami nagyon fontos a városfejlesztés szempontjából, hiszen azokat az épített és természeti értékeket, amelyeket elődeinknek köszönhetünk, kötelességünk megóvni és továbbfejleszteni.

Gyula belvárosában 2010 és 2014 májusa között milyen rehabilitációs intézkedéseket sikerült véghezvinni?

– Ebben a ciklusban a belváros rehabilitációjának III. ütemét valósítottuk meg a Göndöcs-kert és környezete integrált fejlesztése című pályázattal. A projektnek 1 milliárd 21 millió forint volt az összköltségvetése és sikerült elérnünk azt, hogy az önkormányzati önerő 7,2%-ra csökkenjen.