Fiatal jelöltjeink a magyar közösség érdekét tartották szem előtt

A szlovákiai EP-választáson a választási részvétel (13%) negatív rekordot döntött. A Magyar Közösség Pártja (MKP) 6,53 százalékkal bejutott az Európai Parlamentbe. Mandátumot szerzett a párt listavezetője, Csáky Pál. Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke érdeklődésünkre elmondta: új szlovák pártok alakultak, és ezért Bugárékra egyre kevesebb szlovák nemzetiségű szavazott. S számukra az is gondot okoz, hogy képtelenek kiépíteni regionális struktúrájukat. Az MKP viszont alulról építkező párt, aminek megvan a maga előnye és hátránya is, de az eredmények azt igazolják; ez a módszer sokkal több pozitívummal jár.

Elnök úr, szerkesztőségünk nevében önnek, a jelölteknek és a kampánycsapatnak is gratulálok ahhoz, hogy az MKP listavezetője bejutott az Európai Parlamentbe! Milyen metódust alkalmaztak a kampány során?

– Úgy ítéltük meg, hogy a választókkal való személyes kapcsolattartás a leglényegesebb, s a kampány során is erre helyeztük a legnagyobb hangsúlyt. Több párt – így a Most-Híd is – sokkal jelentősebb anyagi forrással rendelkezik, mint az MKP, s ezért érhető, hogy az ő képi, médiabeli megjelenése sokkal jelentősebb volt. Úgy vélem, nem a szórólapok miatt győztük le a Most-Hidat, hanem az előre, jól megtervezett és megszervezett rendezvényeink, személyes találkozóink számítottak. Az önök újságján keresztül is megköszönöm azon fiataloknak a munkáját, akik a választási listán szerepeltek, és közülük sokan először indultak el politikai megmérettetésen, hogy ennyire komolyan vették ezt a kihívást, holott tudták, hogy igen kevés esélyük van bekerülni az EP-be. Az volt a kampánystratégiánk, hogy minden egyes jelölt saját lakhelye környezetében tegyen meg mindent a siker érdekében. Nagyon örülök neki, hogy fiatal jelöltjeink remekül dolgoztak, a magyar közösség érdekét tartották szem előtt, és az egyéni ambíció, a karrier csak másodlagos volt számukra.

A pályázatok célkitűzése, hogy javuljon a gazdálkodók korösszetétele és növekedjen a vidék népességmegtartó ereje

A forrásra, amely még a 2007–2013-as programozási időszakból származik, május első két hetében lehetett pályázatot benyújtani. A vissza nem térítendő támogatásra, amelynek összege gazdánként maximum 40 ezer euró (mintegy 12 millió forint), csaknem 3200-an pályáztak a fiatal, 18–40 év közötti gazdálkodók közül. Szerkesztőségünk vendége: V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

2013-ig három alkalommal pályázhattak a fiatal gazdálkodók az uniós társfinanszírozással elérhető forrásra. Tavaly hozzávetőlegesen mekkora összeget nyertek el?

– Idén hirdette meg a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a negyedik pályázati kiírást a fiatal gazdák részére. 2013 végéig 3292 főt támogattunk 37,3 milliárd forint értékben. A számokból következtethetünk, hogy egy-egy nyertes pályázó körülbelül 10 millió forintos támogatást kapott.

Idén pedig, kifejezetten a fiatal gazdák helyzetének erősítésére, tematikus alprogramot indít el a Vidékfejlesztési Minisztérium. Elkészült már ez az alprogram?

– Valóban tervbe vettük a tematikus alprogram kidolgozását, de csak a következő EU-s költségvetési ciklusra vonatkozóan. Terveink szerint a következő keret több mint hat százalékát a fiatal gazdák támogatására fogjuk költeni. A májusban kiírt pályázatra a forrás még a 2007–2013-as programozási időszakból származik. Ez a pályázat hasonló szerkezetű, mint az eddigiek, csupán némileg módosítottunk rajta.

Az autonómia olyan eszköz, mely lehetővé teszi, hogy a magunk dolgában mi döntsünk

Májusban az Erdélyi Magyar Néppárt több erdélyi település érintésével autonómiakaravánt indított, amelynek keretében vezetői és szakértői ismertetik a korábban közvitára bocsátott néppárti autonómiakoncepciót. Dr. Bakk Miklós politológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára elmondta: az autonómia éppen annak az eszköze, hogy az adott térség gyorsabban, jobban, saját adottságainak megfelelően fejlődjön.

 Több mint 10 évvel ezelőtt a székelyföldi önrendelkezés követeléséhez két autonómiastatútumot készítettek. Az elsőt Csapó I. József írta, míg a másodikat ön állította össze 2003-ban. Mi késztette ennek az autonómiaszabályzatnak a kidolgozására?

– Amiket ön említ, azok csupán a rendszerváltást követő első autonómiastatútumok. Hiszen Székelyföld státusával kapcsolatosan az I. világháború után, a két világháború között, és a még a II. világháború után is – egészen a párizsi békeszerződés aláírásáig – elkészült néhány tervezet. Ezekről a tervezetekről Bárdi Nándor és Vincze Gábor történészek írtak remek összefoglaló tanulmányokat. 1995-ben Csapó I. József tette közzé Székelyföldre vonatkozó statútum-tervezetét. Azzal a szándékkal készült, hogy ezt az RMDSZ majd fölvállalja. Az ezt támogató, RMDSZ-en belüli „autonomista frakció” azonban igen hamar marginalizálódott, s ahogy a szövetség kormányra került, az autonómia kérdése lekerült a politika napirendjéről. Székelyföld kérdése 2003-ban került újra napirendre, amikor az RMDSZ-en belül bekövetkezett a szakadás, tehát Tőkés László és az őt követők kiváltak a szervezetből. Ezzel újra feléledt az autonómiáról való nyilvános gondolkodás, a kérdés megvitatása. 2003-ban két mozgalom jött létre: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Az utóbbi fölvállalta a Csapó-féle tervezetet, és kisebb módosításokkal a mozgalom alapdokumentumává tette. Ez a tervezet a belső önrendelkezés alapján áll. Tehát egy nagyfokú politikai-közigazgatási autonómiával rendelkező területet szeretnének megvalósítani az egységes szerkezetű román állam kellős közepén. Az EMNT-n belül létrejött egy munkacsoport, amelynek a koordinációjával engem bíztak meg, és 2003-ban kidolgoztunk egy három részből álló tervet. Az első – és talán a legfontosabb – rész egy kerettörtvény-tervezet a romániai régiókról. Ennek az volt a kiindulópontja, hogy Romániában 2000 után kezdett előtérbe kerülni a fejlesztési régiók és a regionalizmus problematikája. Akkor úgy tűnt, hogy az ország egy regionális reform felé halad. Ezért úgy gondoltuk, érdemes Székelyföld autonómiáját úgy prezentálni, hogy az beleilleszthető legyen a román regionális reformba. Nos, ennek lett „kulcsszava” az aszimmetrikus regionalizmus.

A ’20-as években a magyar iskolákból kirúgták a szerbül nem beszélő pedagógusokat

Nagy Tibor a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium alapító igazgatója, tanára és a bácskossuthfalvai Id. Kovács Gyula Általános Iskola történelemtanára elmondta: hozzávetőlegesen 35-40 ezer magyar értelmiségi és technokrata költözött el Délvidék területéről. Az áttelepülést az új hatalom még „támogatta is” az optálási joggal. Ha valaki föl akarta számolni a vagyonát, és át akart települni Magyarországra, azt a délszláv állam elősegítette. Olyannyira, hogy biztosított az ingatlanjára vevőt, sőt még maradék ingóságait is átjuttatta tehervonaton a határ túloldalára.

Mielőtt rátérnénk arra, hogy a trianoni békediktátum milyen hatással volt a délvidéki magyarságra, tisztázzuk: mi a különbség a Délvidék és a Vajdaság elnevezés között?

– A Vajdaság elnevezés megszületése az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc idejére datálódik. A magyarság számára ez a terület mindig is Délvidék volt, ami földrajzilag jóval nagyobb kiterjedésű, mint a Vajdaságé. A szerbek 1848-ban úgy gondolták, hogy ott kell kialakítaniuk saját autonóm területüket, ahol többségben élnek. A Batthyány-kormány, mindenek előtt Kossuth hatására, ezt az autonómiaigényt nem ismerte el, mire a szerbség szembefordult a magyarsággal. Tehát 1848 tavaszán a szerbek már felvetették a Szerb Vajdaság létrehozásának szükségességét. A szabadságharc bukása után a bécsi udvar azért, hogy kimutassa háláját, amiért a kisebbségek – mindenek előtt a Délvidéken élő szerbek és románok – lojálisak voltak a Habsburg-házhoz, létrehozta a Szerb Vajdaságot és a Temesi Bánságot. Tehát a Szerb Vajdaság évtizedeken keresztül önálló autonóm területként létezett. Még az osztrák–magyar kiegyezésre vonatkozó törvények szentesítése előtt megszüntették ezt a két közigazgatási egységet, hogy a magyarok kedvében járjon az udvar. Ettől függetlenül a szerb lakosság gondolkodásában a Szerb Vajdaság mint fogalom mind a mai napig megmaradt.

Az energiafelhasználás és a rezsiköltségek további csökkentése jelentősen ösztönözheti a fejlesztések elvégzését

Magyarország elkötelezett mind a lakossági, mind a gazdasági szereplők energiaköltségeinek további csökkentése mellett. Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár elmondta: Magyarországon jelentős mértékben csökkenthető az energiafogyasztás különböző korszerűsítésekkel, melyek az épületek hőszigetelését, a nagy energiaigényű elektromos berendezések cseréjét és a már hatékonynak nem minősíthető fűtési és villamosenergia-rendszerek felújítását célozzák meg.

A kormány a gazdaság fehérítése érdekében számos intézkedést hoz a jövőben is

A kormány folytatja azt a stratégiáját, amelyet a MOL, a Rába és az E.ON vásárlásával megkezdett. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára elmondta: 2010-től a kormány a stratégiai jelentőségű területeken növeli az állami jelenlétet. Ilyen például az energia-szektor, ahol mind a lakosság, mind a gazdaság egésze szempontjából fontos a közérdek érvényesítése.

„Rendületlenül folytatódik az államosítás. Jószerivel már minden gazdaságilag fontos és kevésbé fontos ágazat, cég a centrális erőtér kezébe került, vagyis a kormány államosította. A hivatalos érvelés hol az ellátás biztonságára, hol az árak kordában tartására, vagy a mohó multik extraprofitjára, esetleg az állampolgárok nyugdíjának megvédésére hivatkozva vásárolt vissza a kormány, vagy einstandolt magántulajdonokat” ÷ írja az egyik ellenzéki napilap. Mi a véleménye az államosítás, és az einstandolás kifejezésről ebben az esetben?

– A kormány piaci áron vásárolja vissza a stratégiai cégeket, tehát semmiképpen sem beszélhetünk államosításról. Egy jól működő piacgazdaságban az államnak fontos szerepe van – s ez nemcsak a szabályozói, hanem a tulajdonosi funkcióra is vonatkozik. Azt gondolom, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar állam „túlprivatizálta magát”, több esetben külföldi állami cégeknek eladva a hazai vállalatokat. 2010-től a kormány a stratégiai jelentőségű területeken növeli az állami jelenlétet. Ilyen például az energia-szektor, ahol mind a lakosság, mind a gazdaság egésze szempontjából fontos a közérdek érvényesítése.

A család érték, s éppen ezért nemzetünk érdeke, hogy minden fórumon kiálljunk mellette

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) és a Kárpát-medencei Családlánc alapelveinek megfelelően kiáll a hagyományos családi értékek és az élet védelme mellett, és kéri a magyar kormányt, és minden az Európai Parlamentbe bejutott Kárpát-medencei politikust, hogy a jövőben is ezt képviselje az EU-ban, akkor is, ha emiatt nagy médiaháttérrel rendelkező, de a társadalom egészét tekintve kisebbségben levő csoportok részéről folyamatos támadások érik a nyugati médiában – olvasható a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és Családlánc Mozgalom közleményében.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) és a Kárpát-medencei Családlánc alapelveinek megfelelően kiáll a hagyományos családi értékek és az élet védelme mellett. Európában milyen fokon és szinten éri támadás család intézményét mint a társadalom meghatározó alapsejtjét? – kérdezem Dr. Szabó Endrét, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége elnökét.

– Valóban a társadalom alapja a család intézménye, s nemcsak Magyarországon, hanem a világ összes államában. Ennek természetes oka, hogy a társadalom folytonosságát a család biztosítja. Éppen ezért korántsem mindegy, hogy mit nevezünk családnak. Az úgynevezett hagyományos családmodell, amelyben két különböző nemű szülő alkotja a család alapját, döntő szerepet játszik az adott társadalom fennmaradásában. Ezt a családmodellt éri több helyről rengeteg támadás, és el szeretnék érni, hogy a családot ne csak a nő és a férfi együttélése alapozza meg. Ezért is értünk egyet a legmesszemenőbbig az Alkotmány azon passzusával, amely szerint a család, a házasság, a gyermekvállalás alkotmányosan védendő értékek, s hogy „Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”. Természetesen az élettársi kapcsolatból születendő gyermeket is értéknek tekintjük, s ami a lényeges, hogy a magyar alaptörvény leszögezi a különneműséget a házasság esetében. Mi az idén, Tordaszentlászlón, a Kárpát-medencei családközösségek éves közgyűlésén megfogalmazott nyilatkozatunkban az előbb idézett szemléletet támasztottuk alá. A gond az, hogy ez a gondolkodásmód a családról Európában, főleg a kontinens nyugati felén, kisebbségben van, hiszen több meghatározó fórumon kijelentik, hogy a hagyományos családmodell már a múlté. Nyugat-Európában, ha valaki azt hangoztatja, ami az alkotmányunkban rögzítve van, s amit mi is mondunk, akkor könnyen beperlik diszkrimináció vádjával. Így azokat az országokat állandó támadás éri, ahol védik a családot mint értéket, s ahol kimondják, hogy házasságot csak két különböző nemű fél köthet.

A következő évek nyomtatott és digitális tankönyvellátása hatékonyan hozzájárul a jövő nemzedéke tudásának versenyképességéhez

Új világ kezdődik ősztől a tankönyvellátásban. Az állami szerepvállalásnak köszönhetően a huszonhárom éves trendet megfordítva nem drágulni fognak, hanem olcsóbbak lesznek a kiadványok. Ezzel párhuzamosan pedig a minőséget is fejlesztik. Az állami tankönyvellátásnak nem az a feladata, hogy egyetlen egy tankönyvkiadó, hanem az, hogy a diákok és az iskolák egészének érdekét vegye figyelembe.

Arról olvasni: immár nem drágulnak a tankönyvek, hanem olcsóbbak lesznek, s a minőséget is fejlesztik. Mégis több iskolában a tanárok tankönyvmizériáról beszélnek. Ennek az oka a tudatlanság?- kérdezem Hegedűs István tankönyvellátásért felelős miniszteri biztost.

–Természetesnek tartom, hogy ha bármilyen változás kerül bevezetésre – márpedig a tankönyvellátás területén jelentős változások vannak és lesznek – , akkor az idő-és munkaigényes, s felfigyel rá az ügy minden érintett szereplője. Ugyanakkor a tankönyvellátás változtatásáról szóló média-hírek jelentős része félrevezető, pontatlan és egyoldalú. Tehát nem adnak megszólalási lehetőséget a másik félnek, csak a kritizálóknak. Ez egyértelműen gátolja a változások megértését, és az attól való félelmet erősíti.

Befejeződött már a tankönyvek rendelése?

–Április 30-án lezárult a tankönyvrendelési folyamat. Az állami fenntartású iskolák is leadták a rendelésüket, és szinte ugyannyi tankönyvet rendeltek ezek az oktatási intézmények, mint 2013-ban összesen. Ez azt mutatja, hogy az iskolák vezetői megértették a változtatások lényegét.

2008-ban, a válság kirobbanásának évében, még 66 milliárd forint volt, míg mára 76 milliárd forint Kaposvár vagyona

Az idei költségvetés elfogadásakor három ingatlan önkormányzati tulajdonba vételét tűzte ki célul Kaposvár; az egyik a MÁV internátus, a másik a gabonaforgalmi, vagyis a Nostra, a harmadik pedig a Csokonai Fogadó épülete.

Menjünk sorban. Milyen állapotban van most a MÁV internátus épülete, s miért éri meg, ha városi tulajdonba kerül, hiszen legalább 1 milliárd forintot kellene a felújítására költeni? – kérdezem Szita Károlyt, Kaposvár polgármesterét.

– Mielőtt a konkrétumokra térnénk rá, engedjenek meg néhány szót a filozófiánkról. Az volt a célunk a három ingatlan önkormányzati tulajdonba vételével, hogy ilyen módon is gyarapítsuk városunk vagyonát. 2008-ban, a válság kirobbanásának évében, még 66 milliárd forint volt, míg mára 76 milliárd forint Kaposvár vagyona, és erre azért vagyunk kiemelten büszkék, mert az elmúlt években – s bizonyára erre a tisztelt olvasók is jól emlékeznek – szinte valamennyi település a túlélésért küzdött. Ma ezzel szemben jó ütemben halad a kórházépítés, a 2,5 milliárdos utolsó ütem finanszírozását a kormány már jóváhagyta, most kint van Brüsszelben az ügy. Átalakítjuk továbbá a volt Honvéd utcai kazánházat, a Nádasdi utca és környéke megújul, megépül a desedai látogatóközpont. Végre meghallgatták a kérésünket, hiszen csaknem 5000 kaposvári családot veszélyeztetett két korábbi árvíz a városban. Szinte teljesen elkészült az árvízi vésztározó és folyik a mederrendezés is, összesen 1,2 milliárd forint értékben.