A tőzsdei kereskedelem átlátható, tervezhető és biztonságos

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködési megállapodást írt alá a magyar agrárgazdaság és a hazai árupiac fejlesztésének elősegítése érdekében. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta: a NAK elkötelezett a szervezett és átlátható piaci viszonyok, valamint a versenyképes gazdálkodási feltételek kialakításában, ezért támogatja a tőzsdének az árupiac fellendítésére irányuló törekvéseit.

 Mi a célja a Budapesti Értéktőzsdével való együttműködés szorosabbra fűzésének?

–A tőzsdei értékesítési csatorna kiváló lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a gazdálkodók a megtermelt áruikat eladhassák. A NAK elkötelezett a szervezett és átlátható piaci viszonyok, valamint a versenyképes gazdálkodási feltételek kialakításában, ezért támogatja a tőzsdének az árupiac fellendítésére irányuló törekvéseit. Tudjuk, hogy a magyar gazdálkodók számára ez a fajta kereskedés kicsit idegen. A gazdák kereskedelmi pozíciójuk javítása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontos feladata. A tőzsde a maga szigorú, transzparens szabályaival elérheti azt, hogy jó irányba haladjon a gazdaság kifehérítése, a tőzsdén megmozduló termékek ugyanis egészen biztosan nem a feketekereskedelemben cserélnek gazdát. A tőzsdei kereskedelem átlátható, tervezhető, ezáltal a gazdálkodóknak is megéri az, hogy kihasználják ezt az értékesítési csatornát. Régről igaz mondás, hogy az értékesítési maximumot úgy lehet elérni, ha három részre bontva adunk túl a terményen. Egy részét – nem sokkal a betakarítás után – értékesítjük a likviditás megteremtése miatt, a másik részét betároljuk, míg a harmadikat a határidős piacokon adjuk el. Mindez kissé kiegyenlíti a piac ingadozásait, emellett jóval tervezhetőbb és hosszú távon eredményesebb megoldás is.

Most abban az időszakban vagyunk, amikor a támogatási rendszer átalakítását úgy tudjuk végrehajtani, hogy - nem kockáztatjuk a pályázati pénzek kifizetését

Május 16-án ismét 150 milliárd forint uniós forrást utalt át Brüsszel. Ezt megelőzően pedig néhány nappal sikeres tárgyalást folytatott a Miniszterelnökség, így elhárulni látszik az akadály, amely miatt néhány hétig nem küldhettünk ki számlákat. Az Európai Bizottságot ugyanis úgy tűnik, meggyőztünk, hogy az átalakított hazai támogatási rendszer megfelel az uniós követelményeknek. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta: a szegedi lézerközpont akkor lesz igazán sikeres, ha az ott születő tudományos eredményekből egyre több a gyakorlati életben hasznosítható technológia valósul meg.

Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős Johannes Hahn EU-biztos szóvivője még április elején közölte, hogy az Európai Bizottság (EB) ugyan nem függesztette fel a Magyarországnak szánt kifizetéseket, de választ vár a magyar hatóságoktól azokra az aggodalmaira, amelyek az uniós források felhasználásának magyarországi átszervezésével kapcsolatosak. Johannes Hahn EU-biztos miért aggódott az uniós források felhasználásának magyarországi átszervezésével kapcsolatban? Talán azért, mert a kormány már 2010-ben bejelentette, a 2014-2020-as időszaknak teljesen más fejlesztéspolitikai rendszerrel szeretne nekiindulni?

– Valóban, a fejlesztéspolitikai rendszer megváltoztatásának szándéka 2010-re nyúlik vissza. Több olyan visszajelzést kaptunk azoktól, akik az elmúlt hét esztendőben EU-s forrásokra pályáztak, s adott esetben nyertek is, hogy a magyarországi rendszert túlzottan bürokratikus módon építették föl. A struktúra inkább adminisztratív terhet ró a pályázókra, ahelyett, hogy a legfontosabb feladatukkal, az elnyert támogatás leghatékonyabb fölhasználásával engedné foglalkozni őket. Az új rendszer lényege, hogy a szolgáltató állam minden olyan adminisztratív feladatot ellát, amely korábban a pályázókat terhelte, annak érdekében, hogy utóbbiak a tartalmi, megvalósítási kérdésekkel foglalkozhassanak. 2010-ben, a hétéves EU-s költségvetési periódus közepén ezt a rendszert nem változtattuk meg, hiszen ha így tettünk volna, akkor leálltak volna a kifizetések, amíg az úgynevezett akkreditációt meg nem kapja az új intézményrendszer. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezt a munkát csak akkor végezzük el, amikor a 2007-2013–as költségvetési időszak forráskihelyezése véget ért, de még nem indultak el a 2014-2020-as időszakra vonatkozó pályázati kiírások. Jelenleg éppen abban a 6-8 hónapos időszakban vagyunk, amikor a rendszer átalakítását anélkül tudjuk megvalósítani, hogy akár egyetlen egy eurócentet is kockáztatnánk. Egy tagállami intézményrendszer átalakítása esetében az Európai Bizottság nem az átalakításra vonatkozó tervek alapján vizsgálja meg azt, hogy megfelelő-e az újonnan kialakított struktúra, hanem működési gyakorlata közben minősíti, és ha szükséges, az adott EU-s országtól különböző változtatásokat kér. Magyarországon a támogatási intézményrendszer két fázisban alakult át. Az első lépést tavaly december 31-én léptük meg, amikor megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és annak egy-egy meghatározott szakterülettel foglalkozó szervezeti egységeit integráltuk az illetékes minisztériumokba. Ezt az átalakítást az Európai Bizottság Magyarországon működő ellenőrző szerve, az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) ellenőrizte, s nem talált benne olyan kivetnivalót, ami bármilyen felfüggesztésre okot adna Brüsszelnek. A második fázis április 15-én történt, amikor az úgynevezett ágazati közreműködő szervezetek, amelyek 100 százalékban állami tulajdonú vállalatok voltak és a pályázatok kezelésével foglalkoztak, azon minisztériumokba olvadtak bele, amely kiírja a pályázatokat. A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. által a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban ellátott feladatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Államreform Operatív Programban és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programban ellátott közreműködő szervezeti feladatot a Miniszterelnökség vette át. A KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. által ellátott feladatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. által ellátott feladatot szintén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mint az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által ellátott feladatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma - mint átvevő - látja el április 15-étől. Ezzel lezárult a fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly megkezdett átalakítása. A második fázisban történt átalakítást május 5-én kezdte el az EUTAF ellenőrizni, s május végén fejezi be a vizsgálatot. Ezt követően jelentést készít, amelyet lesz lehetőségünk véleményezni, mielőtt a dokumentumot kijuttatják Brüsszelbe.

Vitarendezés bírósági közvetítéssel

2012 júliusában teremtették meg a közvetítő törvény módosításával a bíróságon folyó közvetítői eljárás, a bírósági közvetítés végzésének jogszabályi alapját. Az ország bíróságain folyamatosan és fokozatosan alkalmazzák a jogintézményt. Dr. Tolnai Kata, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) országos mediációs koordinátora elmondta: a bírósági közvetítői eljárásban nincs bizonyítás, nem a jogilag releváns tényekről, hanem a felek érdekei mentén zajlanak az ülések. A mediátor a folyamat vezetéséért felelő független és elfogulatlan személy, aki tanult technikák alkalmazásával segít megfogalmazni ,és írásba foglalni a felek megállapodását, amit a felek közös döntése nyomán a bíró perbeli egyezségként jóváhagy, s függően attól, hogy ez a per mely szakaszában történik, illeték kedvezményt kapnak a felek.

Az alternatív vitarendezés fajtái közül a legtöbben a békéltető testületekről hallottak. Miben különbözik a békéltető testületi eljárás a bírósági mediációs metódustól?

–A legszembetűnőbb különbség a felhatalmazottságban keresendő: a mediátor, mint a konfliktusban nem érintett kívül álló fél, nem kap felhatalmazást arra, hogy megoldási javaslatot, vagy akár csak véleményt mondjon a konfliktus rendezéséhez. Ezzel szemben a békéltető testület ajánlást fogalmaz meg az adott ügy eljárásában. A választott bíróság pedig döntést hoz, ami nem fellebbezhető.

A bírósági közvetítői eljárás során mi a feladata a semleges mediátornak?

– Az alternatív vitarendezés ezen formájában egy már folyamatban lévő bírósági per kapcsán a felek közös kérelmet nyújtanak be a bíróságra, hogy megpróbálhassák kezükbe venni a konfliktus megoldását, vagyis megállapodásra jutni. Ha ez nem sikerül a törvény által biztosított négy hónapon belül, akkor folytatódik a per. Ha egy perben érintett fél közvetítői lejárást választ, az azt jelenti, hogy saját maga szeretne részt venni az általa létrehozott konfliktus rendezésében, még pedig oly’ módon, hogy partnernek tekinti a konfliktusban érintett többi felet. Hajlandó vele szóba állni, megismerni a szempontjait, és akár még engedni is a követeléséből. Ennek az eljárásnak a levezetésére pedig egy semleges, elfogulatlan, harmadik féltől – a közvetítőtől, vagy idegen szóval mediátortól kérnek segítséget a vitában érintett személyek, hogy végigvezesse a szakma szabályai szerint az eljárást, ami mindenki számára önkéntes. Az eljárásban nincs bizonyítás, és bár elvileg lehet szakértőt is kirendelni, de a felek közös döntése alapján bárkit felkérhetnek szakértőnek. Ha egy jéghegyhez hasonlítanánk egy konfliktust, akkor annak a víz fölötti része a bírósági kereset, és mindaz, ami a perben zajlik, a mediációban pedig mindaz szerepet kap, ami a jéghegy víz alatti része.

Ha azt akarjuk, hogy a falvak ne néptelenedjenek el, akkor már az általános iskolákban agrárismeretekre kell oktatni a diákokat

Nemzeti küzdelemmé vált a magyar szuverenitás megvédése az unióba, amellett, hogy Magyarország az Európai Unió teljes jogú, teljes körű és szilárd tagjai kíván lenni. Dr. Turi-Kovács Béla parlament korelnöke, a Kisgazda Polgári Egyesület (KPE), Kisgazda Polgári Szövetség (KPSZ) elnöke elmondta: az elmúlt ciklusban a kormány jelentős anyagi fölételt biztosított ahhoz, hogy minél többen vállaljanak gyermeket. Az óvodai és bölcsődei férőhelyek számát viszont jelentősen növelni kell, hiszen a fölmérések is igazolják, hogy magyar nők döntő többsége szeretne gyermeket szülni.

Elnök úr május 9-én a magyar termőföld, a magyar akác és a magyar pálinka védelmével kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót Esztergomban. Mennyire tartja lényegesnek, hogy a leendő magyarországi EP-képviselők ne ismerjék el a kettős mércét?

– A Fidesz-KDNP listáján bejutott képviselőknek egyik legfontosabb feladatuk az lesz, hogy ne ismerjék el a jogosítványokban a kettős mércét. Azok az országok, melyek kezdettől fogva hátránnyal indultak el az európai csatlakozás folyamatában, sokkal nehezebben tudják saját érdeküket érvényesíteni, mint azok, amelyek mögött nagy pénzügyi és gazdasági hatalmasságok állnak. Ezt a különbözőséget kiegyensúlyozni az Európai Parlamentben nem lehet, de a mértékét csökkenteni már igen. Nemzeti elkötelezettséggel elérhető, hogy mindig és minden vitában komolyan vegyék hazánk érdekeit. Nem állítom azt, hogy minden vitában nekünk van igazunk, de arra törekedni kell, hogy ne alkalmazzanak az EU-ban kettős mércét, tehát ne fordulhasson az elő, hogy amire lehetőséget adnak egy gazdagabb nyugati tagországnak, azt Magyarországtól megtagadják. Biztos vagyok abban, hogy azok, akik az EP-választáson a kormánypártok színeiben mandátumhoz jutottak, e kettős feladat mentén látják el majd képviselői munkájukat. Hiszem, hogy alkalmas politikusok indulnak a nemzeti színekben. Nekünk, kisgazdáknak is van jelöltünk a Békés megyei Erdős Norbert személyében, aki erősen kötődik a magyar földhöz, ismeri a magyar gazdálkodók problémáit, és amennyiben megkapja a választóktól a fölhatalmazást, akkor teljes erővel küzd majd a magyar érdekekért.

Feladatunk megszűntetni a közbiztonságra veszélyt jelentő nyomortelepeket, megerősíteni a közbiztonsági szolgálatokat, és szigorítani az együttélés szabályait.

Miskolc Megyei Jogú Város közgyűlésének Fidesz–KDNP-s többsége május 8-án szavazta meg, hogy azok, akik elhagyják a nyomortelepeken lévő lakásaikat, és más településeken vásárolnak magasabb komfortfokozatú ingatlant, 1,5-2 millió forint „lelépési díjat” kapnak – azzal a feltétellel, hogy azt öt évig nem adhatják el. Dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere megkeresésünkre elmondta: míg a szocialista képviselő táblákkal tüntet a nyomortelepek, a gettóbűnözés felszámolása ellen, addig a Jobbik a parlamentben nem szavazza meg az ezrek, tízezrek mindennapi életét megkeserítő, csaló fészekrakók miskolci lakótelepekről való kitelepítését.

A Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció tagjai viszont azzal vádolták meg önöket, hogy főleg cigányokat „deportálnak”. Mi erről a véleménye?

– Azt kell mondanom, hogy az MSZP-és, DK-ás kirohanás és a jobbikos otromba hazudozás egymásra talált ezekben a kérdésekben. Az MSZP-sek éveken keresztül osztogatták az ingyensegélyt és közben tétlenül nézték, a városi társadalomban együtt élni nem tudók növekvő agresszivitását. A jobbikosok pedig Miskolcon is szítják a legalattomosabb indulatokat a cigányok ellen, és sunnyognak például akkor, amikor a Parlamentet segítségül hívva, a törvény erejénél fogva távolítanánk el a miskolci lakótelepekről a közösségi létre alkalmatlan, antiszociális elemeket, azaz a fészekrakókat. Teljesen példátlan a Miskolcon kialakult helyzet: a szocialista képviselő táblákkal tüntet a nyomortelepek, a gettóbűnözés felszámolása ellen, a Jobbik a parlamentben nem szavazza meg az ezrek, tízezrek mindennapi életét megkeserítő, csaló fészekrakók miskolci lakótelepekről való kitelepítését. A miskolci városvezetés ebből is tudhatja, hogy jó úton jár.... A miskolci lakosok túlnyomó többsége, nap mint nap látjuk, halljuk a visszajelzésekből, viszont támogatja a nyomortelepek felszámolásáért, a fészekrakók kitelepítéséért tett erőfeszítéseinket.

Költséghatékonyan működtetjük településünket, tehát nem kell attól sem tartani, hogy új adónemek kerülnek bevezetésre

Fejlesztésekre költötte Siófok azt a több mint 4,5 milliárd forintnyi hitelösszeget, amelyet az állam teljes egészében átvállalt a város önkormányzatától. Dr. Balázs Árpád Siófok polgármestere elmondta: a banki kölcsönökre azért volt szükség, mert Siófok területe egy megyei jogú városéval vetekszik. A közművek és az önkormányzati intézmények fenntartása hatalmas összegeket emészt fel, emellett az önkormányzat a társasházak energetikai korszerűsítését is fontosnak tartottuk.

4,5 milliárd forint adósságot vállalt át a siófoki önkormányzattól az állam. Ez az összeg mennyi év alatt keletkezett, és működési, vagy fejlesztési hitelek felvételéről van szó?

–Működésre sosem, hanem kizárólag fejlesztésekre vettünk föl hiteleket. Kettő kötvényt bocsátottunk ki és három infrastruktúra –fejlesztési hiteleket vettünk föl a Magyar Fejlesztési Banktól, melyeket az Erste, a Volksbank és a CIB Bank közvetítette felénk. Az említett összeg hozzávetőlegesen 8-9 év alatt halmozódott föl, s a legnagyobb arányt a két kötvény kibocsátása tette ki. A fejlesztési hitelek esetében a konkrét számlához kell lehívni a hitelt. Tehát minden egyes forintot számlával igazolunk. A korábban felvett kölcsönök egytől-egyig a város gyarapodását szolgálták a különböző beruházásokon keresztül. Ezeket a fejlesztéseket támogatta utólag Magyarország kormánya.

Magyar tudósok hiánypótló feladatokat látnak majd el a központban

Az Európában is egyedülálló zöldmezős fejlesztés a magyar szakemberek tudásbázisaként a hazai innovációt szolgálja majd – jelentette ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a Pharma-Flight Nemzetközi Tudományos és Szolgáltató Központ ünnepélyes alapkőletételén Debrecenben. Dr. Czirják György, a Pharma-Flight Nemzetközi Tudományos és Szolgáltató Központ Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: bízunk benne, hogy Közép-Kelet-Európában számos légitársaság és repüléssel foglalkozó cég  pilótáinak képzése Magyarországon, Debrecenben valósul meg.

Milyen kutatásokat, fejlesztéseket végeznek majd a Pharma-Flight központban? És milyen tevékenységeknek biztosít helyt a Pharma és a Flight épületrész?

–A most épülő központban három fő tevékenységet végzünk a jövőben három arra alkalmas épületrészben. A Flight épületrész lesz a repülőgép szimulátor csarnok. Ebben olyan repülőgép- , illetve helikopter szimulátorok is üzemelnek, amelyek olyan körülményeket teremtenek a pilóták számára, amik a valóságban is előfordulhatnak, de természetesen ezeknek a kezelése a szimulátorokban veszély nélkül tanulható, gyakorolható, kipróbálható.

Csatlakozásunk óta valamennyi környezetvédelmi szakterületen elsődlegesek voltak az EU tagsággal összefüggő feladatok

Magyarország európai uniós csatlakozása óta jelentős változások történtek a vizek, a talaj és a levegő minőségének védelme, a települési szennyvízelvezetés és -tisztítás, a hulladékgazdálkodás, illetve a természetvédelem területén is. Szerkesztőségünk vendége: Dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Magyarország 10 éve tagja az Európai Uniónak. Azóta a környezetvédelmi tárca, majd államtitkárság milyen jogalkotói szerepet vállalt az EU-tagsággal összefüggő feladatok területén?

–Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta valamennyi környezetvédelmi szakterületen elsődlegesek voltak az EU tagsággal összefüggő feladatok: jogalkotás, jogharmonizáció, szabványosítás, a hozzájuk kapcsolódó hatásvizsgálatok elvégzése, intézményi háttér átalakítása. Tehát ki kell hangsúlyoznom, hogy a Vidékfejlesztési minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkársága aktív szerepet vállalt az uniós jogalkotási munkában a magyar környezetvédelmi érdekek képviseletével.

Romániában nemcsak az emberi, kisebbségi jogok sérülnek, hanem még a szimbólumainkat sem tudjunk szabadon használni

Kulcsár Terza József, az Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól engedélyt kért arra, hogy december 1-jén 11 és 15 óra között a Mihai Viteazul téren tüntetést szervezzenek. Antal Árpád RMDSZ-es polgármester viszont erre a napra nem adta meg az engedélyt. Így november 29-én tart utcai nagygyűlést a Magyar Polgári Párt Sepsiszentgyörgyön.

Eredetileg december 1-jén tüntetett volna Sepsiszentgyörgyön az autonómiáért az MPP. Ez első hallásra provokációnak is tűnhet. Először miért éppen erre a napra kértek engedélyt a tüntetés megszervezésére?

–Nemrég értesültünk a Brassói Táblabíróság döntéséről, miszerint Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet-parkból, s emellett a megyei és a városi önkormányzat épületéről el kell távolítani Székelyföld zászlaját. Ezt az ítéletet nagy felháborodás kísérte a városban. Nem tudom, hogy miért nem veszik figyelembe azt a hatalmon lévők, hogy Románia uniós tagország, s amikor csatlakozott az EU-hoz különböző kötelességeket vállalt föl. Romániában nemcsak az emberi, kisebbségi jogok sérülnek, hanem még a szimbólumainkat sem tudjunk szabadon használni. Ez felháborító! S éppen ellenlépésként foglaltam le a Mihály Vitéz tért, a hajdani Gábor Áron teret, mert emlékeztetni szeretnénk a román hatalmat az1918 december 1-jén Gyulafehérváron elfogadott kiáltványban a nemzeti kisebbségek számára megfogalmazott ígéretekre. Tehát szó sincs provokációról. Ha ők ígértek valamit, akkor úgy illik, hogy azt tartsák is be. Mi ezért, székelyek, a Mihály Vitéz téren meg szeretnénk jelenni, hogy emlékeztessük a hatalmon lévőket a gyulafehérvári kiáltvány betartására. Antal Árpád egyetért azzal, fel kell hívni a román többség figyelmét arra, hogy 1990 után sem tartják be azokat az ígéreteket, amelyet Erdély Romániához csatolásakor tettek. Ugyanakkor úgy ítéli meg, a román nemzeti ünnep alkalmatlan egy ilyen akcióra, ezért arra jutottunk, hogy az „emlékeztető gyűlést” két nappal korábban tartjuk meg.