Négy elemből álló garancia-, és kritériumrendszert építettünk bele a földforgalmi törvénybe

Lapunkban többször beszámoltunk a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló törvény előkészületeiről, a földbérlésekről. Viszont Brüsszelben felvetődött, hogy a helyi földbizottságok megválasztása legitimációs gondokat okozhat, ha azokat a helyi földművesek – a helyben földhasználati joggal rendelkező gazdák – képviselői saját maguk közül választják. Dr. Simon Attila István, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) jogi, igazgatási és agrárszakképzési ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta: a földforgalmi jogszabály minimális módosítását tervezik, mely szerint a helyi földbizottságokat a helyi képviselőtestület választaná meg a helyi gazdák közül. Így a legitimáció egyértelműen biztosított lenne. 

 A szabad pálinkafőzés, a magyar akácfa-ügy után most a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló törvényt nehezményezik az EU bürokratái. Mi állhat az ügy hátterében?

–A háttérben az áll, hogy az EU egyes tagállamai nehezményezik azt a célunkat, hogy a magyar termőföldet a magyar gazdáknak adjuk. Egyértelmű, hogy ez a döntésünk sok EU-s ország számára fájdalmas, főleg azért, mert Magyarország területének közel fele nagyon jó minőségű szántó művelési ágban nyilvántartott termőföld. Ennek nagysága közel 5 millió hektár. A tőlünk nyugatabbra fekvő államokban nagyon rögzítettek a termőföld és birtokviszonyok. Így aki ott nem jutott termőföldhöz, értelemszerűen az EU keleti országaiban szeretné ezen célját elérni. Mégpedig úgy, hogy kihasználják a szegényebb országokat, és a tényleges árnál jóval kevesebbet fizetnének a termőföldért. Mi pedig ezt nem engedjük. Azt viszont ki kell hangsúlyozni, hogy a magyar termőföld védelmét májustól, függetlenül attól, hogy nem alakulnak meg a helyi földbizottságok, garantáljuk. Hiszen olyan garancia-, és kritériumrendszert építettünk bele a földforgalmi törvénybe, amelynek négy eleme van, s a negyedik a helyi földbizottság. Tehát a jövőben is csak magánszemély vásárolhat termőföldet. A második garanciaelem, hogy csak földműves magánszemélyek vásárolhatnak termőföldet. Természetesen a törvényben meghatároztuk azt is, hogy ki tekinthető földművesnek. Fontos szempont, hogy Magyarországon kell nyilvántartásba vetetnie magát annak, aki ilyen státuszt szeretne szerezni. Egyértelmű, hogy erre egy magyar gazdának sokkal nagyobb az esélye, mint egy külföldinek. A harmadik elem: a hatósági jóváhagyás. Ami azt jelenti, hogy minden egyes termőföld tulajdonjog változás esetében a szerződést a hatóságnál engedélyeztetni kell. A negyedik elem : a helyi földbizottságok minden tulajdonjog szerzés esetében vétójoggal rendelkeznek. Amennyiben nem adnak ki támogató nyilatkozatot, úgy az illető nem juthat termőföldhöz. Többek közt az nem tetszik a brüsszeli bürokratáknak, hogy a helyi földbizottságokat a helyi gazdák saját maguk közül választják meg. Szerintük ez illegitim megoldás. Ezért döntött úgy a kormány, hogy nem jelenteti meg a helyi földbizottságok megalakulására vonatkozó kormányrendelet, hanem módosítjuk majd az országgyűlésben a földforgalmi törvényt, úgy, hogy ugyanúgy a helyi gazdák közül választják meg a földbizottságot, de a választó szerv a helyi képviselőtestület lesz. S ennek a testületnek a legitimitását senki sem vonhatja kétségbe, hiszen a helyi lakosok által választott grémiumról van szó.

A visegrádi négyek, valamint Románia és Bulgária összehangolják fejlesztési stratégiájukat

A visegrádi országok (V4), valamint a kezdeményezéshez csatlakozó Románia és Bulgária közös területfejlesztési stratégiája jó kiindulási pontot jelent ahhoz, hogy az Európai Unió 2014-20-as időszakában az érintett országok ez alapján együttműködve fejlesszék a térséget, és az EU-nál hatékonyan képviseljék a közös érdekeiket. Szerkesztőségünk vendége: Dr. Komoróczki István, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára.

A Visegrádi Négyek elnöki pozícióját jelenleg Magyarország tölti be. Hazánk kezdeményezte azt a találkozót, amin részt vettek a V4-eken kívül Románia és Bulgária területfejlesztési miniszterei?

–A Visegrádi Négyek elnökeként Magyarország kezdeményezte a V4+2 országok területfejlesztési minisztereinek találkozóját. Magyarország számára az elmúlt és az idei év intenzív, Közép-Európára fókuszáló időszak. A Visegrádi Négyek, valamint Románia és Bulgária – azaz a V4+2 országok – területfejlesztési együttműködésének fontos mérföldkövéhez értünk. A Visegrádi Négyek elnöki posztját minden évben más állam tölti be, így fordulhatott elő, hogy már négy éve, 2010-ben is Budapesten írtuk alá azt a közös nyilatkozatot, amely iránymutatásul szolgált a munkánkhoz. Az elmúlt négy évben, a nemzeti területfejlesztési törekvéseinket és a releváns uniós szakpolitikát figyelembe véve, áttekintettük térségünk helyzetét, meghatároztuk a közös területfejlesztési kihívásokat, és igyekeztünk olyan beavatkozási lehetőségeket találni, amelyek hozzájárulhatnak a V4+2 térség kiegyenlített és harmonikus fejlődéséhez.

A nyomozás elindításához nem szükséges Pásztor úr följelentése, mert közvádra üldözendő köztörvényes bűncselekményről van szó

Őrizetbe vették a rendőrök azt a nőt, aki május 6-án, azon a Kossuth téri rendezvényen, aminek Morvai Krisztina, a Jobbik EP-listavezetője volt a főszónoka, leköpte Pásztor Istvánt, a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnökét ,a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét. A BRFK közölte: a nő ellen nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. Május 10-én erre a hírre Gaudi-Nagy Tamás bandájával együtt akasztófát ácsolt, amelyre egy bábut lógattak. Gaudi-Nagy, akit Morvai szakértőként vinne magával Brüsszelbe, kijelentette: így jár minden hazaáruló.

A május 6-ai gyalázatos esettel kapcsolatban csak az elkövetőt vonják felelősségre, vagy azt is, aki a tüntetést szervezte, és ráadásul megafonon keresztül megszólította meg a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnökét? Hiszen éppen erre az úszításra reagáltak alpári módon a tüntetés résztvevői – kérdezem Dr. Völgyesi Miklóst a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnökét.

–A gyülekezésről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a hatóságnak történt bejelentés után, a megjelölt területén tüntetésre, gyűlésre kerüljön sor. Ott a tüntetők bármit kiabálhatnak, de a verbális erőszakon túllépni tilos. Abban a pillanatban, amikor a tüntető fizikai erőszakra vetemedik, akkor saját magát az őt megillető emberi, politikai szabadságjogok alól kivonta. Mindez vonatkozik a bejelentési kötelezettség alá eső rendezvényekre, és az úgynevezett villámcsődületekre is. A nyomozás során tisztázni kell azt is, hogy miért éppen az alakuló ülés napjára csődítette oda ezeket az embereket Gaudi-Nagy. Azért is, mert egy bűncselekménynek nem csupán elkövetője, hanem felbujtója, bűnsegédje, bűnpártolója is lehet. Meg kell vizsgálni a jogszabályok tükrében, hogy itt voltak –e felbujtók, bűnsegédek. Véleményezem, hogy Gaudi-Nagy villámcsődületet szervezett a Parlament épülete elé, s nem előzetes bejelentés alá eső rendezvényt. Ugyanis arra, biztos vagyok benne, hogy nem kapott volna engedélyt. Nehéz olyan villámcsődületet elképzelni, mikor molinókkal, hangos beszélőkkel szerelkeznek föl. (A villámcsődület tipikus esete az volt, amikor 2006. szeptember 18-án reggel– az őszödi beszéd nyilvánosságra hozása után – az emberek az ország minden részéről tódultak a Parlament épületéhez.) Tehát, ha a május 6-ai eseményeket vizsgáljuk, már eleve kétséges a helyszíni gyülekezés módjának jogszerűsége. Ezt a nyomozóhatóságnak tisztáznia kell. Arra a lényeges körülményre is fel kell hívnom a figyelmet, hogy aki közterületi rendezvényre embereket toboroz, a rendezvény rendjéért felelősséggel tartozik. Amikor először az Operaház elé a szociálliberálisok megszervezték a rendezvényüket, és ott megjelentek azok, akik nem szimpatizáltak a szervezőkkel, és elfajultak az események, a baloldaliak felrótták a rendőrségnek, amiért nem lépett föl a rend helyreállítása érdekében. Akkor a rendőrség azt válaszolta, hogy a szervezők felelőssége a rend fenntartása. Amikor, és amennyiben ez számukra nem lehetséges, akkor kérhetik a rendőrség beavatkozását. Tehát esetünkben Gaudi-Nagyot súlyos felelősség terheli azért, mert a Kossuth téren Pásztor Istvánt inzultálták, leköpték. Gaudi-Nagy állítólag azért vitt egy hőbörgős csoportot az Országház elé, hogy a földtörvény ellen tiltakozzon. De mi köze mindehhez a jogszabályhoz Pásztor Istvánnak?

A segítésre minden ember figyelmét föl kell hívnunk, hiszen a jótett, az adományozás felekezettől független

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a tavaszi ülésén úgy határozott, hogy Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója további öt évig, 2019. május 1-jéig tisztségében marad. Écsy Gábor atya elmondta: A keresztény embernek mindig van tennivalója, és ügyelnie kell arra, hogy ne kísértse meg a világ javai megszerzésének vágya. Ha a kísértésnek engedünk, akkor eltérünk arról az útról, amit számunkra Jézus urunk kijelölt.

Igazgató atya miként fogadta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia azon határozatát, hogy a Katolikus Karitász országos igazgatói posztját 2019-éig töltheti be?

–Nagy megtiszteltetést jelent számomra, hogy ötéves munkámat elismerte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, s tevékenységemet megköszönve bizalmat szavaztak számomra. De be kell vallanom, hogy kissé félek a következő öt év kihívásaitól, hiszen nagyon nagy leterheltséggel jár és rengeteg feladatot jelent az országos igazgatói poszt. A plébániám vezetését immár 17 éve végzem, és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Karitász szervezetének is vezetője vagyok 1997 óta. Így vannak teendőim, de bízom benne, hogy jó, és áldozatkész segítőinkkel továbbra is megfelelünk, megfelelek az MKPK és a társadalom elvárásának.

Akik nem vettek fel hitelt vagy forintban adósodtak el, nem járhatnak rosszabbul

A kabinet úgy döntött, meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot a devizahitelesek problémájának végleges megoldásáig. Dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a miskolci esetet elsősorban a lakástörvény módosításával kell rendezni, amely már előkészület alatt áll. A moratórium a végrehajtási jogszabályokat érinti, és elsősorban a megnövekedett devizahiteles törlesztő részlet miatt bajba került adósokra vonatkozik.

Miért és mikor határozták el, hogy meghosszabbítják a kilakoltatási moratóriumot a devizahitelesek problémájának végleges megoldásáig?

–A kormány április 23-ai ülésén döntött a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról. Ezt nem először tette, hiszen még 2013-ban úgy határozott az akkori Fidesz-KDNP-s többségű parlament, hogy március 1-jéről április 30-áig tolja ki a 2014-es téli kilakoltatási moratórium időtartamát. Most pedig úgy döntött a kormány, hogy mindaddig, amíg a devizahitelezés megoldásával kapcsolatos végső törvényjavaslatot nem fogadja el az országgyűlés, addig nem lesznek kilakoltatások. Így kétféle módon is védjük a devizahiteleseket. Akinek a havi a törlesztés okoz nehézséget, az árfolyamgát rendszerébe tud belépni, s azt, aki pedig már a kilakoltatás előtt áll, a moratórium védi meg attól, hogy hajléktalanná váljon.

Több mint 47 milliárd forintot biztosítottunk a fogyatékos és halmozottan hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségének növelésére

A Fidesz-KDNP mint kormányszövetség továbbra is az egyetlen politikai erő, amely hathatósan, kompetensen képviseli a fogyatékossággal élőket. Dr. Tapolczai Gergely fideszes országgyűlési képviselő elmondta: kezdeményezésünkre fogadták el azt a javaslatot is, miszerint a GYES-en lévő anyukák is megkaphassák a rehabilitációs ellátást, illetve azt a módosítást is, hogy a rehabilitációs ellátás mellett is lehessen végezni keresőtevékenységet.

„A fogyatékossággal élő, egészségkárosodott emberek megélhetése sokkal nehezebbé vált, annál is inkább, mert egyéb ellátásaik sem növekedtek, még reálértéküket sem őrizték meg. Az Orbán kormány visszalépett a fogyatékossággal élő személyek társadalmi esélyegyenlőségének megteremtésében is. Az új Polgári törvénykönyv megalkotásával visszatértek ugyanis a cselekvőképesség teljes kizárásának lehetőségéhez, annak ellenére, hogy a cselekvőképességet kizáró gondnokság teljes jogfosztást jelent, s ami ellen az érdekvédő és jogvédő civil szervezetek több ízben is tiltakoztak.”- idéztem az MSZP országgyűlési választási programjából. Nem tartja abszurdnak, hogy egy olyan párt, amelyik állandóan az esélyegyenlőségről mond hangzatos szavakat, egyetlen egy fogyatékkal élőt sem delegált a magyar parlamentbe?

–Nagyon sajnálom, hogy az elmúlt 4-5 év, sőt 8 év, hiszen a kerekesszékes Hirt Ferenc már 2006 óta képviselő, sem volt elég ahhoz, hogy a többi párt is ráébredjen, akkor a leghitelesebbek, ha érintett személyeket is küldenek a Parlamentbe képviselőként.

Akik eddig is csak hazát árulni jártak Brüsszelbe, nem képviselhetik majd az EP-ben a magyar rezsicsökkentés gazdaságpolitikáját

A szeptemberi 5,7 százalékos áram- és az októberi 3,3 százalékos távfűtési díjcsökkentés nem került veszélybe. Németh Szilárd Csepel polgármestere, országgyűlési képviselő, a rezsicsökkentésért felelős Fideszes munkacsoport vezetője elmondta: eddig összesen több mint kétezren jelentkeztek ezeken a rezsipontokon. Elsősorban számlázással, számlaértelmezéssel, a ki-és visszakapcsolással, valamint a rezsicsökkentés végrehajtásának elmaradásával, illetve hiányosságával kapcsolatban voltak kifogások.

Képviselő úr még idén januárban azt nyilatkozta lapunknak, hogy az országgyűlési választások fő tétje, hogy folytatódik-e a rezsicsökkentés. Április 6-án a választópolgárok újfent kétharmados többséget szavaztak a kormánypártoknak, így nem áll le ez a metódus. Ellenkező esetben milyen sors várt volna hazánk polgáraira?

–A Gyurcsány-féle választási koalíció mindegyik tagja megfogalmazta, hogy a rezsicsökkentést károsnak tartják. Ebből következik, hogy visszavonták volna a rezsicsökkentéssel kapcsolatos intézkedéseinket, így az arról szóló jogszabályokat is. Nyilvánvaló, hogy a szeptemberi 5,7 százalékos áram- és az októberi 3,3 százalékos távfűtési díjcsökkentésnek is búcsút inthettünk volna. Az álbaloldali kormányok 2002 és 2010 között tizenöt alkalommal engedélyezték a gáz- és villanyáremelést, ami mindig sokkal magasabb volt az inflációnál. Ezekben az években, Európában mi fizettünk a legtöbbet a gázért, és második helyen voltunk az áram árában. A választók április 6-án kinyilvánították, hogy nem kérnek az ilyen politikájából. Olyan erős felhatalmazást adtak a Fidesz-KDNP-nek, hogy ismét kétharmados többséget szereztünk a parlamentben. Így minden rezsicsökkentéssel kapcsolatos elképzeléseinket meg tudjuk valósítani. Most a legfontosabb, hogy a már említett, 2014-re tervezett csökkentések megvalósuljanak. Azt a főcélt tűztük ki, hogy Európán belül a legolcsóbb energiát szolgáltassuk mind a magyar családoknak, mind a magyar gazdaságnak. Tehát ki szeretnénk terjeszteni a rezsicsökkentést a vállalkozói környezetre is. A családok szempontjából az a cél, hogy még nagyobb biztonságban érezzék magukat, és még több szabadon felhasználható pénz maradjon náluk. A magyar vállalkozásokat pedig versenyelőnybe tudjuk hozni a rezsicsökkentéssel. Olyan vállalkozóbarát környezetet szeretnénk, ahol csökkennek a cégek rezsiköltségei, ezáltal olcsóbban termelhetnek, marad pénz a korszerűsítésre, bővítésre. Ezzel új munkahelyeket is teremthetnek. Ennek alapja, hogy olyan, nonprofit jellegű, közösségi tulajdonban működő energia-szolgáltatókat hozzunk létre, melyek a működésbiztonság fenntartása és a szükséges minőségi fejlesztések mellett képesek a piacon a legolcsóbb energiával ellátni a magyarokat. Ehhez új jogszabályi környezet szükséges; ez lesz majd az új közműtörvény, amit a parlament elé viszünk.

A hatalom dühödt harcot folytatat a székelyek jelképei ellen

A helyi közigazgatási egységek saját zászlóinak elfogadásáról és használatáról szóló törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a Szociáldemokrata Párt (PSD) 42 képviselője. A Victor Ponta miniszterelnök és Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes által is aláírt törvénykezdeményezést április 14-én terjesztették be, és először a szenátusban, majd a képviselőházban kerül napirendre. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) viszont a készülő zászlótörvény veszélyeire hívta fel a székelyföldi önkormányzatok és a székely emberek figyelmét, és mozgalmat hirdetett a székely jelképek védelméért.

A PSD tervezete szerint a községek, városok és megyék zászlóit kormányhatározattal fogadják el az önkormányzat javaslata alapján. A helyi zászlók formájának és méreteinek egyezniük kell a román nemzeti lobogóval, nem sérthetik a román nemzeti jelképeket, és nem tartalmazhatják más országok nemzeti jelképeit. A székely zászló nem sérti a román nemzeti jelképeket, miért szólítják föl mégis a székelyeket a zászlótörvény bojkottjára? – kérdezem Izsák Balázst, az SZNT elnökét.

–Nincs szükség arra, hogy az ember természetes igényeit a törvény keretei közé szorítsák. Állami szabályozás nélkül veszünk levegőt, a családunk napi programját is belátásunk szerint szervezzük meg, és nem kell a román államnak szabályoznia azt sem, hogy miként hirdessék papjaink az igét, milyen legyen a székely népviselet, milyenek legyenek, és hogyan használjuk a jelképeinket. A román állam, amikor az élet valamilyen területét szabályozza, akkor korlátokat, sorompókat is épít.

A választás tétje a közös értékeken alapuló, lehetőségteremtő, közösen gondolkodó, ugyanakkor a tagállami szuveneritást messzemenően elismerő és tiszteletben tartó politika folytatása

Pelczné Dr. Gáll Ildikó fideszes európai parlamenti képviselő, a Fidesz-KDNP listavezetője elmondta: Európának, ha nem akar globálisan szinten jelentéktelen pozícióba süllyedni, nincs más választása, mint értékeinek megújításával le kell győznie a mostani gazdasági és szociális válságot.

Képviselőasszony 2010. júniusától az Európai Parlamentben az Európai Néppárt frakció tagjaként dolgozik Brüsszelben. Mit tart a most véget érő ciklusban a hazai Fidesz-KDNP-és képviselők, és az ön munkájának legnagyobb eredményének?

– Büszke vagyok arra, hogy a magyar néppárti delegáció tagjaként dolgozhattam az elmúlt években, mert a Fidesz-KDNP képviselői számos sikert értek el. A legnagyobb sikernek azt tartom, hogy folyamatosan és konzekvensen kiálltak a magyar nemzeti érdekek mellett, mind a mezőgazdaság és a magyar termelők, mind a magyar kisebbségek, és a magyar kultúra, de akár a magyar munkavállalók és a Magyarországra érkező regionális fejlesztési pénzek kérdése tekintetében is. A bizottsági munkámban, ami a gazdasági és monetáris témákhoz, valamint a belső piaci és fogyasztóvédelemhez köthető, számos olyan területen sikerült megvédeni a magyar érdekeket, mint az adókérdések, az európai költségvetés harmonizáló európai szemeszterben való egyenjogú részvétel, vagy éppen az euró zónából kimaradó tagállamok hátrányos megkülönböztetésének kivédése. Munkatársaimmal számos dosszién dolgoztunk, amely az európai belső piac jobb integritását, az európai utazók életének megkönnyítését, vagy akár az európai védelmi technológia fogyasztóvédelmi aspektusainak megőrzését tűzte ki célul, mely munkák mind kedvesek számomra.