Abban a pillanatban, mikor nemzeti hovatartozásomat becsmérlik, vagy valaki istentelen dolgokat mond, cserben hagy a szelídségem

Pósa Zoltán József Attila-díjas magyar író, újságíró, irodalomtörténész. 1948-ban született Debrecenben. 1967-1972 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-német szakos hallgatója, 1972-ben az Alföld szerkesztőjévé nevezték ki, de a laptól politikai okból elbocsájtották. 1973-ban a Debreceni Agrártudományi Egyetem tudományos segédmunkatársaként tevékenykedett. 1974-ben a Csongrád Megyei Hírlapnál dolgozott, de innen is eltávolították. 1974-1975 között a debreceni Móra Ferenc Kollégium pedagógusa, majd zenei könyvtáros. 1976-ban Balmazújvárosban gimnáziumi tanárként vette feleségül Barna Mártát, ekkor költözött Budapestre, a következő évben megszületett fiuk, Pósa Máté. 1977-1979 között a Pest Megyei Hírlapnál újságíróskodott eltávolíttatásáig. 1979-1983 között a Mestermunka munkatársa. 1983-1989 között a Móra Ferenc Könyvkiadó propagandalap-szerkesztője, 1989-1990 között a Film-Színház-Muzsika főmunkatársaként élte meg a rendszerváltozást. 1990-1992 között a Pesti Hírlap kulturális rovatvezető-helyetteseként, 1993-1994 között az Új Magyarország hitéleti rovatvezetőjeként dolgozott. 1994-ben a Szamizdat alapító szerkesztője. 1994-1995 között a Literátor főszerkesztője, 1995-ben a Rendszertelen Pulzus alapító szerkesztője, 1995-1996 között a Tisztesség felelős szerkesztője lehetett. 1997 óta a Magyarországi Református Zsinati Iroda szeretetszolgálatánál lelki gondozó. 1998-1999 között a Napi Magyarország főmunkatársa, 1999-2001 között a Kis Újság kulturális rovatvezetője. 2000 óta a Magyar Nemzet főmunkatársa, 2010 óta nyugdíjas munkatársa.

Művei: Ama tőrök (regény, 1985); Hernádi Gyula (monográfia, 1990); Jóízű nevetés, Visszafojtott sírás (kisregények, 1992); Menekülés négy sávon (regény, 1994); Pürroszi győzelmek (regények, 1995); Emlék az ezredvégről (irodalomtörténet, írta, szerkesztette, 1994), Két világ határán (irodalomtörténet, írta, szerkesztette, 1995); Az alanyi szociográfia kurucos szóbűvésze (interjúregény Zsille Zoltánnal, 1996); Magyar vagyok (versek, 1997); Lét-nemlét-igék (versek, 1998); Jódillat és komlóíz (kisregény, 1998); Mediterrán tintabúra (regény, 1999), Tetszhalál után (elbeszélések, 2000), Aranykori tekercsek (regény, 2003); Különleges szakasz (regény, 2004), Irodalmi dandy avagy koranyári üdvözlet (regény, 2005), Alászállás (versek, 2006), Hernádi Gyula (emlékkönyv, 2006); Olvasó (versek, 2007), Törött tükörbe néztél (versek, 2008); Az ifjúság maradéka (regény, 2009); Pósa Zoltán breviáriuma I (versek, prózák, visszhang, 2010); Pósa Zoltán breviáriuma II. (2011); A fehér bohóc feltámadása (új versek, 2011); Osztanki ott mladosztta (Az ifjúság maradéka, Julia Krumova fordításában, 2012); Egy az Isten (új versek, 2013.)

Műfordításai: Sandra Field: A szivárvány nyomában (regény, 1990); Meilinda Cross: Vágy a sziklák alatt (regény, 1992), Bethany Campbell: Kell egy angyal (regény, 1996).

Fontosabb díjai: Madách-díj (1982); József Attila-díj (2000), Írókarácsony-díj (2003), Bertha Bulcsú-díj (2006); Szellemi Honvédelem-díj, (2007); Obersovszky-díj (2007); Balassi Bálint-emlékérem (2009); Péterfy Vilmos-életműdíj (2010); Fehér Mária Emlékdíj (2009); Pro Cultura Újbuda (2013); A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2013).

A liturgia sokszínűségéhez nem úgy akarunk hozzájárulni, hogy afrikai és amerikai dallamvilágot ismertetünk meg a kórusokkal, hanem elsősorban a gregorián zenét

A kézdivásárhelyi Pro Cantus Egyesület április első hétvégéjén huszadik alkalommal szervezte meg a felső-háromszéki kórustalálkozót; a rendezvény két napja alatt több mint ötszáz kórustag énekelt. Fórika Balázs, a Pro Cantus Egyesület és a Cantus Kamarakórus vezetője elmondta: arra törekedtünk, hogy minden egyes plébániának legyen énekkara, ahogy a múlt század elején. Ezt a célt sikerült elérnünk, mostantól tehát, ahogy főesperes úr is mondta, a minőségre kell figyelnünk.

Április első hétvégéjén került sor a 20. dalos ünnepre Felső-Háromszéken, Kézdivásárhelyen és Kézdiszentléleken. Megfogalmazták, hogy melyik helyszínen milyen kórusok lépnek föl?

–Április 4-én, péntek délután a kézdivásárhelyi kantai Szentháromság római katolikus templomban lépett fel több énekkar: világi kórusok, kamarakórusok, diákegyüttesek, ifjúsági énekkarok mutatkoztak be. Szombaton a templomi kórusok huszadik találkozója Kézdiszentléleken zajlott. Régebben csak egyházi kórusok vettek részt ezen az ünnepségen, de mivel a kórusmozgalom megerősödött Erdélyben, így a világi énekkarok bemutatkozására külön napot jelöltünk ki. A legfontosabb, hogy minden kórustalálkozón egy adott kórusművet a helyszínen közösen tanulunk meg. Az eltelt közel húsz esztendő alatt, összesen 20 kórusművet tanultunk meg közösen a fesztivál helyszínén, ezzel is gazdagítva a kórusok repertoárját.

A hazai és jó minőségű termékek előnyben részesülnek a sertéshús vásárlása során

Új védjegyet vezetett be a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) megbízásával a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a magyar sertéshús minőségének garantálására. Dr. Németh Antal, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy a hazai sertéságazat egészének lehetőséget nyújt arra, hogy kiváló, egyedi ízvilággal rendelkező, hagyományos termékeit itthon és külföldön egyre szélesebb körben ismert, a minőséget és a magyar származást szavatoló védjeggyel hozza forgalomba.

Mit szeretnének elérni a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy bevezetésével? Tehát miben segíti ez a minőségbiztosítási rendszer a hazai ágazatot?

–A védjegy bevezetésével el szeretnénk érni, hogy minőségi terméket vásároljanak a fogyasztók, és ne kommersz árúkat. A minőségi hústermékek előállításához nélkülözhetetlen bizonyos adottság és szakmai felkészültség. Másrészt a magyar sertéshús értékeire is fel szeretnénk hívni a figyelmet. Mindezzel a magyarországi sertéshúst előállító vállalkozásokat segítjük. Célunk, hogy többet termeljenek, magasabb összeget kapjanak az árúért, biztosabb legyen a termelésük. Mivel nagyon jelentős az exportunk, ezért a külföldi partnereknek a figyelmét is fel kívánjuk hívni a magyar sertéshús különleges, egyedi értékeire, hogy végre egyértelművé váljon, hogy miért kell többet fizetni a minőségi árúért.

A nagy vidéki kórházak infrastruktúrája, műszerállománya európai szintűvé vált

2010 és 2014 tavasza között szinte nem volt olyan hét, amikor nem jelentett volna be a kormányzat valamilyen fejlesztést az egészségügyben. Dr. Velkey György az MRE Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta: Főleg a vidéki fő-és alközpontokban történtek nagy volumenű fejlesztések. Viszont az úgynevezett nem konvergencia-régióba tartozó kórházak – a budapestiek és Pest megyeiek – rosszabbul jártak, mert az EU-s szabályok szerint, az uniós kohéziós pénzeket a fejletlenebb régiókba kell irányítani.

A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett

Nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni – mondta ki ítéletében az Európai Unió bírósága. Az Európai Bizottság arra hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, hogy az uniós jog a pálinka esetében az általános jövedékiadó-kulcs mellett legfeljebb egy másik adókulcs alkalmazását teszi lehetővé a saját célra főzött, maximum 50 liter tisztaszesznek megfelelő mennyiségű párlat esetében, és az nem lehet kisebb, mint az általános kulcs fele. A bírák pedig úgy ítélték meg, hogy az ügyben a bizottságnak van igaza.

Az EU esetünkben azt akarja elérni, hogy a nagy szeszgyárak is igénybe vegyék az adókedvezményt 50 literig? – kérdezem V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárt.

–Konkrétan nem tudom, hogy ezt akarja-e elérni az Európai Unió bírósága, de az biztos, hogy ez a grémium a jövedéki adót tartja lényegesnek, mi pedig a hagyományt. Tehát ez az ügy is rávilágít az EU működési és szerepzavarára. Lehetséges, hogy az Európai Bíróság a tételes jogot alkalmazva hozta meg ellenünk az ítéletet, de ezt a döntést mi nem tudjuk elfogadni, mert a szabad pálinkafőzés intézményének számos olyan eredménye van, amelyet meg akarunk őrizni. Az elmúlt három évben bebizonyosodott, hogy jelentős vidékfejlesztési hatást értünk el azzal, hogy lehetővé tettük évi legfeljebb 50 liter gyümölcspárlat jövedékiadó-mentes előállítását saját felhasználásra.

Bionikai Innovációs Központ épül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem közreműködésével

Öt milliárd forinttal támogatja a kormány a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködésével létrejövő Bionikai Innovációs Központ (BIK) létrehozását; a forrást a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap biztosítja. A támogatás célja, hogy a Bionikai Innovációs Központ elősegítse és koordinálja a hazai bionikai innovációs hálózat kialakulását és működését, valamint katalizálja és erősítse a hazai bionikai ipar kibontakozását és versenyképességét.

Mielőtt rátérnénk a Bionikai Innovációs Központ létrehozására, feladataira, legyen kedves – mivel olvasóink közül nem mind járatosak az egészségtudomány világában – definiálni a bionika fogalmát – kérem Dr. Mátyus Pétert, a Semmelweis Egyetem Szerves Vegytani Intézetének igazgatóját, a BIK tudományos igazgatóját.

–A bionika szó a biológia és az elektronika szavak összekapcsolódásából ered, bár ismerünk egyéb származtatást is. A mi értelmezésünk szerint a bionika a biológiai oldalról a molekuláris biológia, s bizonyos mértékig az idegtudományok, másfelől az elektronika, az informatika és a biotechnológia tudományterületeinek újszerű ötvözése által született olyan mérnöki terület, amelynek a révén új eszközök, eddig nem ismert megoldások születnek. Az alkalmazások elsősorban a biomedicina területeire irányulnak, de a bionikai eszközöknek, szolgáltatásoknak óriási jelentősége lehet az élelmiszeripar, az agráripar, a környezetvédelem és a nemzetvédelem szempontjából is.

A magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében a gazdasági szereplők számára a jelenleginél kedvezőbb energiaárat szeretnének biztosítani

Németh Lászlóné fejlesztési miniszter a közelmúltban megerősítette azt a hírt, hogy a kormány noprofit közszolgáltatót hozna létre. Dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: azokat a szolgáltatókat vásároljuk vissza, melyek a magyar társadalom, a magyar lakosság és – ami nagyon lényeges – a magyar gazdaság ellátása szempontjából stratégiai jelentőségűek.

Miért, és mikor vetődött föl egy noprofit közszolgáltató létrehozása?

–Már korábban is fölvetődött a szakmai körökben, és a nyilatkozatokban az, hogy szükséges egy noprofit közszolgáltató létrehozása, ami a rezsicsökkentés fontos eleme. Amit ugyanis összefoglaló néven rezsicsökkentésnek nevezünk, az nem csak a díjak mérséklését, hanem a folyamat fenntartását, és az ahhoz szükséges intézményeket is jelenti. Ezek közül ki kell emelni a közszolgáltatási törvény szakmai előkészítését. Ez már tavaly nyáron kezdetét vette a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium koordinálásával, s az első anyagok még novemberben a kormány elé kerültek, azokat megtárgyalták és a főbb irányokat megerősítették, majd részletes kimunkálásra visszaadták a munkacsoportnak. Ennek a jogszabálynak egy része teremti meg az alapját annak, hogy az állam noprofit szervezetet hozzon létre.

Aki szeretné, hogy rendezett világot teremtsünk magunk körül, a kormányzati tevékenység folytatását igényli

Harrach Péter, a Fidesz-KDNP jelöltje, a Vác központú egyéni választókerületben 46,75%-os eredményt ért el, s majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint a baloldali összefogás jelöltje. A Kereszténydemokrata Párt frakcióvezetője elmondta: az magas hőfokú gyűlölet, amely a kampány végén a baloldali összefogás vezetőinek megnyilvánulásait jellemezte, a politikai erkölcstelenség csúcsa.

Frakcióvezető úr számított-e mind országos szinten, mind választókerületében ilyen kimagasló eredményre?

–Számomra egy pillanatig sem volt kétséges, hogy megnyeri a választásokat a Fidesz-KDNP párszövetség, csak az arány volt kérdés. Számoltunk a kétharmados lehetőséggel, ahogy a „szerényebb” győzelemmel is. Örülünk, hogy az optimista változatnak  megfelelő eredmény született.

Nem kizárt, hogy ráveszik Simon Gábort arra, hogy vállalja mindenért a felelősséget

Még mindig nem sikerült tisztázni, honnan származnak Simon Gábor százmilliói. Simon gyanúsítotti vallomásában azt állította, vagyonkezelés céljából került a birtokába a negyedmilliárdos vagyon... „A Simon-ügy nem a kampány része, hanem egy súlyos bűncselekmény-sorozat, szocialista bűnregény” – mondta Dr. Kocsis Máté a Fidesz kommunikációs igazgatója, Józsefváros polgármestere.

Bár a volt MSZP-s képviselő, a párt hajdani elnökhelyettese, Simon Gábor már zárkában van, de fölvetődik a kérdés, hogy a szocialista párt jelenlegi és korábbi elnöke, Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc tudhattak-e a rejtegetett százmilliókról, tehát magányos bűnelkövetőről, vagy szervezett bűncselekményről beszélhetünk?

–Ezek azok a kérdések – többek között – amelyekre mi is több hete várjuk a választ. Azt tudjuk a sajtón keresztül, hogy Simon Gábor találkozott Mesterházy Attilával az ügy kirobbanása után. Ha Mesterházy addig nem is tudott az esetről, akkor azon a találkozón már biztos mondott neki valami lényegeset Simon Gábor. Az is elképzelhető, hogy nem egy magányos akcióról van szó, mert ha így lenne, akkor az MSZP elnöke és a baloldali politikusok nem ködösítenének, hanem kiállnának a kamerák elé, és azontúl elmentek volna a nemzetbizottsági és a mentelmi bizottság ülésére. Ha valakinek nincs takargatnivalója, akkor nem bujkál a nyilvánosság és az ügy tisztásában illetékes testületek elől. Tehát az is elképzelhető, hogy szervezett bűncselekményről van szó, és bízunk benne, hogy ezt meg tudják állapítani a nyomozó hatóságok, ha már egyszer Mesterházy nem válaszol ezekre a kérdésekre.