A mezőgazdaság hosszabb távon megélhetést biztosító ágazat

Az európai példákból jól ismertek az úgynevezett obszervatóriumok, amelyek egy-egy kiemelt szakmai témával foglalkoznak. Az obszervatóriumok elsődleges célja, hogy az adott ügy tágabb összefüggéseit vizsgálva biztosítsák a kommunikációt, a közös, megoldást kereső munka formalitásoktól mentes kereteit a különböző érintett szereplők között.

Az AGRYA a március 18-ai „Fiatalok foglalkoztatása az agrárszektorban” című konferenciával indította el az új projektjét, a Fiatal Gazda Obszervatóriumot. Mit jelent az obszervatórium a gazdaság, és szűkebb körben az agrárium területén? – kérdezem dr. Mikula Lajost, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA ügyvezető elnökét.

–Valóban, ha valaki meghallja azt a szót, hogy obszervatórium, akkor csillagászati, égi objektumok megfigyelésére alkalmazott megfigyelőhelyre gondol. Esetünkben viszont – tréfásan mondom –senki se keressen távcsöveket.

Távcsövek tehát nincsenek, de távlati célok már vannak.

–Így van. Ahogy az obszervatóriumokban a távoli galaxisokat figyelik meg, így a mi projektünk is a megfigyelésről, az összefüggések kereséséről szól. Európai uniós gyakorlat, hogy bizonyos átfogó témákra úgynevezett olyan megfigyelő központokat, tehát obszervatóriumokat hoznak létre, melyek függetlenek a napi aktualitásoktól, és a témák bizonyos részletkérdéseire úgy adnak választ, hogy minden érintett szereplő részt vesz a közös gondolkodásban. Mi a fiatal gazdákat érintő témához kötődően hoztuk létre a Fiatal Gazda Obszervatóriumot. Ennek egyik oka, hogy felvetődött az agráriumban a generációváltás kérdése, igénye. Bizony elég komoly generációs feszültségeket figyelhetünk meg a magyar mezőgazdaságon belül, és kevésbé választják a fiatalok ezt a szakmát. Vidéken egyfajta gazdasági depresszió figyelhető, ezért a fiatalok elhagyják a falvakat, szülőhelyüket. Ezért az egyesület életében nagyon fontos, hogy meggyőzzük a fiatalokat, ne menjenek el otthonról. Viszont ma már van egy olyan réteg, mely be szeretne kapcsolódni a mezőgazdasági termelésében, és számukra lényeges egy olyan belépési pont kialakítása, ahol szakmai tapasztalatokra tehet szert, és azáltal fel tudja építeni saját gazdaságát.

Elhunyt Szabó Gyula, a Nemzet Színésze

Hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt a Kossuth- és kétszeres Jászai-díjas színművész, Szabó Gyula. A Nemzet Színészét április 4-én, otthonában érte a halál. Szabó Gyula júliusban lett volna 85 éves, temetéséről később intézkednek. Szabó Gyula még egészségesen, adott nagyinterjút a Magyar Fórum számára. Szerkesztőségünk ennek egy részletével emlékezik a XX. század egyik színészóriására, akinek emlékét megőrizzük.

A Csincsa partjától a Kossuth-díjig

– 1930-ban születtem, így gyermekéveim éppen a két világháború közötti időszakra estek. A szülővárosomon, Kunszentmártonon végigcsordogáló Csincsa patak jelentette nekünk a világ közepét. Három iskolánk is volt, „kisiskolában” kezdtünk, aztán jött a „kulacsos”, majd legvégül a „nagyiskola”. Édesapám huszár volt az I. világháborúban, kilencen voltunk testvérek, én a legkisebb. Gyermekkoromat a vidéki környezet és a 30-as évek, a Horthy-korszak hangulata határozta meg. Mélyen vallásos, igazi parasztcsalád volt a miénk, nagy földterületet műveltünk meg, ez adta a megélhetésünket. Akkoriban a gyermekek is segítettek a szüleiknek, nálunk sem volt ez másként. Én is nagyon sokat dolgoztam. Minden vasárnap mentünk a szentmisére, s rendszeresen szolgáltunk testvéreimmel az oltárnál, ministráltunk. Az akkori imákat, fohászokat, valamint az egyházi énekeket mind a mai napig idézni tudom. Vidéken a harangszó szinte mindent elmond a falu életéről annak, aki ismeri a harang üzenetét, jeleit. Nekünk édesanyám megtanította. A kunszentmártoni katolikus templom harangjához kapcsolódik életem egyik első nagy élménye. Nyolcéves voltam, amikor hatalmas ünnep volt a városban – nálunk misézett a püspök. A templom zsúfolásig megtelt, s a délelőtti mise után felmehettem a toronyba harangozni. Életemben először, és éppen én, ezen a szent napon. Harangozás után lélekszakadva rohantam édesanyámhoz: hallotta-e a harangszót? Az én drága édesanyám megölelt s könnyes szemmel csak annyit felelt: akkor azért szólt olyan szépen az a harang.

Gyurcsány nem hazudtolta meg önmagát, amikor kijelentette, hogy idő előtt megdöntené a Fidesz kormányzását

Hajdú-Bihar megye 2.számú egyéni, Debrecen központú választókerületében a szavazatok 98.3%-ának feldolgozottsága mellett Dr. Pósán László, a Fidesz-KDNP jelöltje 45,56 –kal az első helyen végzett, míg a baloldali blokk által indított aspiráns 24%-kal csúfoson megbukott.

 Miként értékeli, hogy országosan ilyen kimagasló eredményt ért el a Fidesz-KDNP szövetség egyéniben és a pártlistán is?

–A polgári erők győzelmét értékelve azt tartom a legfontosabbnak, hogy míg 2010-ben nagyon sokan a szocialisták ellen szavaztak, és ezért adtak bizalmat a Fidesz-KDNP-nek, és így lett meg a kétharmados többségünk, addig most a választók jelentős rétege arra voksolt, hogy folytassuk azt a társadalom-, szociális-, gazdaságpolitikát, amit eddig elkezdtünk. Olyan sokan szavaztak a folytatásra – bár még nem ismerjük 100%-osan, pontosan a szavazások végkimenetelét –, hogy valószínűleg újra meglesz a polgári oldalnak a kétharmados többsége. Köszönjük a választóknak a belénk vetett bizalmát, mert ez azt jelenti, hogy azt remélik, s tudják, hogy politizálásunk minden egyes becsületes állampolgár számára előnyt jelent.

Jobbik és a baloldali összefogás jelöltjeinek fórumai másról sem szóltak, mint személyem és a kormánypártok porig alázásáról

Riz Gábor, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte meg az egyéni képviselőválasztást Borsod-Abaúj-Zemplén megye ózdi központú választókerületében. Az ellenzék, esetünkben a Jobbik, viszont képtelen volt belenyugodni a vereségébe, és megrágalmazta Ózd város alpolgármesterét.

Gratulálunk a kimagasló eredményhez! Úgy látszik, megdőlt az a sztereotípia, miszerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye a baloldal fellegvára.

–Köszönöm a gratulációt a kampánycsapatunk, az aktivisták nevében is. Azt viszont ki kell jelentenem, hogy az ózdiak, és a környékbeli településeken élők közül nagyon sokan a valódi baloldali értékeket tudják magukénak. Ezek az értékek: a közösségi szellem, a szolidaritás, a társadalmi igazságosság, a másik problémája iránti érzékenység. Viszont elutasítják azokat a szólamokat, amiket a magukat baloldalinak mondó, de a multikat, a külföldi tőkéseket kiszolgáló liberálisok képviselnek. A választókerületben olyan bányászok és kohászok élnek, akik tisztességesen, becsületesen végzik a munkájukat. Ezt és az összefogásukat mindig is tiszteltem bennük, hiszen én is ide születtem, Ózdra, közéjük. A bányászok közül sokan a keresztény-konzervatív politizálás mellett teszik le a voksukat, és ők azok, akik a helyi Fidesz-KDNP-nek a biztos szavazói.

Táborunk mind élményterápiás módszereit, mind pedig a gyerekekhez való hozzáállását tekintve Közép-Európában egyedülálló kezdeményezés

A Bátor Tábor Alapítványnak ítélték oda a hazai egészségügyi szakma egyik legrangosabb elismerésének számító Astellas különdíját a nagybeteg gyermekek és családjaik részére szervezett élményterápiás munkájáért. A díj alapítói a kivételes hazai egészségügyi kezdeményezések elismerésére hívták életre a különdíjat, melyet a hazai orvosi szakma kiválóságaiból álló szakmai zsűri ítélt oda a Bátor Tábornak. Dr. Békési Andrea a Bátor Tábor orvos igazgatója elmondta: fő célunk, hogy segítsük feldolgozni a betegség miatt kialakult lelki problémákat, s adjuk vissza a gyerekeknek az önbizalmát, az életbe vetett hitét, kapcsolatteremtő képességét.

Dr. Markovich György, az Astellas-díj egyik alapítója beszédében kijelentette, hogy „most, mikor hetedik alkalomra találtak gazdára ezek a díjak, két kezdeményezés is átveheti a különdíjat különleges elismerésként. Az egyik a Bátor Tábor Alapítvány”. Mennyire érte önöket meglepetésként ezt a kitüntetést? Bár, gondolom, hogy nem a díjakért dolgoznak.

–Valóban mi nem a díjakért dolgozunk, és nagy meglepetésként ért bennünket, hogy megkaptuk az Astellas különdíját. Azt is tudni kell, hogy senki sem protezsált az érdekünkben. Ez az elismerés számunka nagyon megtisztelő, mert azt bizonyítja, hogy a magyar orvostársadalom vezetői, szervezetei úgy ítélik meg, hogy az az eddigi 14 éves munka, ami a Bátor Táborban a gyerekek gyógyításáért folyik, és a több ezer segítő embernek – orvosnak és önkéntesnek egyaránt – a tevékenysége, megérdemli ezt a rangos szakmai kitüntetést.

Beszélgetés Robert Wieckiewicz lengyel színésszel

Robert Wieckiewicz 1967-ben született, Varsóban él. Középiskolai tanulmányait egy építőipari technikumban végezte, majd a wroclawi színművészeti főiskola hallgatója lett. Pályáját 1991-ben kezdte, színházi munkája mellett mindmáig negyvenhét lengyel játékfilmben szerepelt. 2007-ben a Gdyniai Filmfesztiválon elnyerte a legjobb színészi teljesítményért járó díjat. Szülővárosa, Nowa Ruda díszpolgári címet adományozott neki. Nős, egy fiú édesapja.

Az Oscar-díjas lengyel rendező, Andrzej Wajda legújabb, Walesa. A remény embere című filmjének főszerepét Ön alakítja. Csaknem félszáz filmben szerepelt már, sok szép feladatot kapott – mégis feltételezem, hogy Lech Walesát eljátszani különösen emlékezetes…

– Igen, valóban rendkívül megtisztelő, hogy a vásznon én jeleníthetem meg a lengyel közélet egyik legkiemelkedőbb, legendás személyiségét. Egy olyan ember bőrébe bújtam, akire annak idején kisgyerekként felnéztem, aki sorsfordító dolgokat vitt végbe. Ez a film azért is fontos, mert ez az esztendő Lengyelországban hivatalosan a szabadság éve, annak emlékére, hogy éppen negyed évszázaddal ezelőtt zajlott le a rendszerváltás, az ellenzéki kerekasztal tárgyalássorozata.

2 milliárd forintot tervezünk saját forrásból fejlesztésekre

Hosszú előkészítő munka után a Kőbányai Önkormányzat elfogadta a kerület éves költségvetését. Felelős gazdálkodásuknak köszönhetően a kerület idei költségvetése stabil és megteremtették annak lehetőségét, hogy ez évben is folytathassák a megkezdett munkát. Kőbánya polgármestere, Kovács Róbert, úgy nyilatkozott: Kőbányát úgy ismeri mindenki, mint a „gyárak városát”, azt viszont kevesen tudják, hogy a fővárosban kerületünkben van a legtöbb zöldfelület, melyek minőségét rendszeresen igyekszünk javítani.

Mielőtt rátérnénk az idei költségvetés elemzésére, arról beszéljünk, hogy Kőbányát mennyire érintette a kormány adósságkonszolidációja.

–A kormány adósságátvállalása Kőbányát csak kis mértékben érintette. 2010. elöttről volt egy 3 milliárdos „örökölt” hitelállománya a kerületnek. Ennek a felét a kormány átvállalta az első, a második felét pedig, a konszolidáció második ütemében. 2010. óta egy forint hitelt sem vettünk fel, a likviditásunk stabil, folyószámlánk egyenlege áprilisban 5 milliárd forint fölött várható, amire még nem volt Kőbányán példa.

A kereszténység nem ünnepi alkalmakhoz kötődik, hanem az egész életet átalakító valóság

A tihanyi bencés apátság olyan, csaknem ezeréves tradíciót jelenít meg, amely nélkül Magyarország jövője sem képzelhető el - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 22-én az apátsági templomfelújítás első ütemének átadásán. Dr. Korzenszky Richárd bencés tihanyi perjel elmondta: Minden templom, ha szép, „látványosság”. Nem mindegy, hogy a turista elhanyagolt templommal találkozik, vagy olyannal, amelyben érezni lehet, hogy törődnek vele. A tihanyi templom élő templom.

Mikor és ki vetette föl azt, hogy szükséges a tihanyi apátsági templom renoválása?

–Már a ’80-as évek végén szó volt róla. Ekkor restaurálták a barokk sekrestye bútorait és falfestményeit. Mail József atya, a veszprémi egyházmegye papja volt ekkor a lelkipásztor. A templom felújításának munkálatait azonban lényegében Pászthory Valter atya, az első bencés plébános kezdeményezte. Amikor 1994-ben Tihanyba kerültem, a templom még fel volt állványozva, az oltárok szétszedve: a munkákat befejezni csak részben tudtuk. Elkészültek a falképek, befejeződtek az oltárok faszobrász restaurálási munkái. Most a burkolatot cseréltük, olyan kőlapokra, mint amilyenekkel eredetileg volt burkolva a templom. Felújítottuk körben a lábazatot, restaurálták a padokat, gyóntatószékeket. Új világítást kapott a templom. A hangosítási rendszer is megújult. Bár lényegében kész minden, még sok kisebb-nagyobb feladat van az apátság épületében.

Protestszavazás történt, hiszen Kiska volt az egyetlen, akinek nem voltak kétnyelvű plakátjai

Andrej Kiska lett Szlovákia új államfője. A független jelölt meggyőző fölénnyel nyerte az elnökválasztás 2. fordulóját. 50,5 százalékos részvétel mellett a voksok 59,4 százalékát gyűjtötte be, s Robert Fico miniszterelnök csúfosan megbukott. Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke elmondta: amíg a szlovák nacionalista politikusok durván támadnak bennünket, addig a demokraták nem értik, miért nem fogadjuk el a békés asszimiláció politikáját, amit ők kínálnak nekünk.

Elnök úr hogyan értékeli Kiska győzelmét, illetve számított-e ilyen nagyarányú szavazatkülönbségre?

–Sem az MKP vezetősége, sem a szlovákiai elemzők nem számoltak ilyen nagyszámú szavazatkülönbségre. Kiskát nem ismerjük. Egy olyan személyről van szó, akit politikai szinten nem lehet besorolni sehová sem, éppen ezért korai még arról beszélni, hogy mennyire lesz a későbbiekben is elfogadott a felvidéki magyarság körében. Nagy számú magyar szavazatokat is kapott Andrej Kiska annak ellenére, hogy a kampány során a bennünket érintő problémák kapcsán konkrétumokról nem beszélt. A kérdés az, hogy mennyire lesz politikai érelemben hálás ezekért a magyar szavazatokért, és fontosnak tartja-e dél-szlovákiai régió felzárkóztatását.