Költségvetésünk továbbra is stabil működést biztosít a város számára

1989-ben kapta meg a városi rangot Balatonalmádi. A mai város négy településrész: Vörösberény, Almádi, Káptalanfüred és Budatava összefonódásából fejlődött ki.

Vörösberény falu már a honfoglalás körüli években létezett. Szent István király adományozta a veszprémvölgyi görög apácáknak az első, magyar helyneveket is tartalmazó, görög nyelvű oklevél szerint. Almádi területe önálló települési rangot 1869-ben kapott, majd 1908-tól lett hivatalos neve Balatonalmádi. Káptalanfüred Balatonalmádi nyugati településrésze, üdülőterület. A mai Balatonalmádi területéhez tartozik az úgynevezett Budatava is. Általában a Szabadság út melletti dombvonulat lábánál elterülő sík területet nevezik így, illetve az 1930-as években Balatongyöngyének is. Ez a területrész ősidők óta Vörösberény része volt és az előbb említett út volt a határ Szentkirályszabadja felől, miután Almádi csak 1869 után lett önálló község. A négy településrész mára egybeforrott és a Balaton északi partjának egyik kedvelt üdülőhelyévé vált.

A felvidéki magyar sors legjelentősebb mozzanatait állítjuk reflektorfénybe

Boráros Imre, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja, aki az első felvidéki színészként és az idén egyetlen külhoni magyarként kapta meg a Kossuth-díjat március 14-én. Boráros Imre a felvidéki magyar színház- és előadóművészet, valamint az egyetemes magyar kultúra határokon átívelő, magas színvonalú művelése és terjesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként kapta meg az elismerést – áll az indoklásban.

Szerkesztőségünk nevében szívből gratulálok a magas rangú állami kitüntetéshez! Munkásságának eddigi elismerési: Sylvánia-díj, a komáromi polgármester díja, Pozsony város díszpolgára, Ezüst plakett – a Szlovák Köztársaság Érdemrendje, A Magyar Köztársaság Tisztikeresztje, A Világ Magyarságáért Művészeti Díj, A Magyar Kultúra Lovagja. A mostani Kossuth-díjat hová helyezi az elismerések tárházába?

Alaptörvényünk deklarálja, hogy a magyar jelnyelv a magyar kultúra része

Dr. Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége elnöke. Siketként az első ügyvéd és az első európai parlamenti képviselő, aki jelnyelven kommunikál. Képviselő úr elmondta: a kormány felismerte, hogy a fogyatékossággal élő embereket képviselő országos érdekvédelmi szervezeteket meg kell erősíteni, ezért úgy döntött, hogy 5 százalékkal megemeli támogatásukat.

Milyennek ítéli meg az Orbán-kormány intézkedéseit a fogyatékossággal élők támogatásával kapcsolatban?

– Két hangsúlyos elemet szeretnék ezzel kapcsolatban kiemelni. Mintegy 44 milliárd forint értékű forrást biztosított eddig a jelenlegi kormány a fogyatékossággal élő személyek különböző programjaira. Tette ezt úgy, hogy egy folyamatosan szélesedő spektrumról tudunk most már beszélni. Jutott pénz az autistákra, a látás- és mozgássérültekre ugyanúgy, mint a siketekre és nagyothallókra, de egyéb fogyatékossági területekre is jut ma már fejlesztési forrás. A RÉV projekt keretében pedig nem csupán a fogyatékossággal élők, hanem a megváltozott munkaképességű személyek is hathatós támogatást kapnak képzés vagy átképzés formájában, ami a munkavállalásukat könnyíti meg. A nagy létszámú lakóotthonok kiváltása pedig egész Közép-Kelet Európában egyedülálló vállalás. A másik nagyon fontos elem pedig az idei költségvetésben keresendő. A kormány ugyanis felismerte, hogy a fogyatékossággal élő embereket képviselő országos érdekvédelmi szervezeteket meg kell erősíteni, ezért úgy döntött, hogy 5 százalékkal megemeli a támogatásukat. A kormány ezzel a lépéssel elismerte azt a munkát, amit ezek a szervezetek végeznek fogyatékossággal élő tagjaik érdekében. Ez igen erős kontraszt annak fényében, hogy a Bajnai-kormány idején pont a drasztikus vágás ellen kellett harcolniuk ugyanezen szervezeteknek.

Jobban ki kell használni a Duna-térséghez kapcsolódó turisztikai lehetőségeket

A Duna-térségi turizmus lehetőségeinek jobb kihasználását és a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta Dr. Szaló Péter, a Belügyminisztérium (BM) területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára a Dunai Kulturális Folyosó 2014 októberében záruló EU-s finanszírozású ÁROP projekt nyitórendezvényén.

Bizonyára sokan csodálkoznak azon, hogy a Belügyminisztérium a Dunai Kulturális Folyosó projekt egyik kidolgozója, megteremtője, hiszen ha erről a tárcáról hallanak az emberek, akkor főleg a rendőrség, a közbiztonság jut az eszükbe.

– Ezen nem lepődöm meg, de azt tudni kell, hogy 2012-ben, amikor megszűnt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Belügyminisztérium lett a felelőse a kulturális örökség védelmének. Mindemellett a helyettes államtitkárság a műemléki és régészeti örökség védelme terén összehangolja, felügyeli, és szakmailag irányítja, valamint ellenőrzi az illetékes hatóságok tevékenységét. Eddig is a tárcához tartozott a településfejlesztés és az építészet, ami közvetlenül kapcsolódik a műemlékvédelmi feladatokhoz. Tehát szervesen kapcsolódik a műemlékvédelemhez a BM korábbi feladata is.

Ha annak idején a szocialista kormány nem kampányol a svájci frankos hitel felvétele mellett, nem csökkent volna a vásárlóerő

Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselő, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke 1998 óta képviseli a választókerületében élő polgárokat a parlamentben. A Veszprém Megyei Közgyűlés elnökeként átfogó képet kapott nemcsak szűkebb körzetéről, hanem az egész megyét érintő fejlesztési elképzelésekről. Az elmúlt időszakban az egyik legnagyobb kihívás számára a vörösiszap-katasztrófa elhárításának irányítása volt, amit munkatársaival sikeresen elvégeztek.

Képviselő úr Veszprém megye 3. számú, Tapolca központú választókerületében indul a Fidesz–KDNP színeiben az országgyűlési választásokon. Amennyiben megnyeri a választók bizalmát, úgy le kell mondania a közgyűlési elnöki posztról. Nehéz volt választania, a két tisztség között?

– Nem volt nehéz számomra dönteni, mert úgy határoztam, hogy az országgyűlési munkámat szeretném folytatni.

Mennyi idő alatt gyűltek össze a jelöléshez szükséges aláírások?

– Néhány óra alatt összegyűlt a szükséges 500 aláírás, és már másnap 1600-at adtunk le. Nem csak párttagok, hanem önkéntesek is gyűjtötték az aláírásokat. Mintegy 400-450 fő – kortól, szabadidejük függvényében változó intenzitással – nem csupán az aláírásgyűjtésben segített, hanem folyamatos kapcsolatot tart a lakossággal, és tájékoztatást ad eredményeinkről, választási programpontjainkról.

Az Ybl-bicentenáriumra elkészül a műemléki épületrész

Április 3-án Orbán Viktor miniszterelnök úr adja át a Várkert Bazár beruházásának első ütemét. Ybl Miklós 200. születésnapja előtt három nappal megnyílik az épületegyüttesnek az a része, amely Ybl tervei alapján épült a XIX. század végén. Dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere elmondta: a főváros legnagyobb méterű kulturális rendezvényeknek helyet adó épületegyüttese kerül kialakításra.

Április 3-ánünnepélyes keretek közt átadják a Várkert Bazárt, de azt követően mégis folytatódnak a helyszíni munkálatok. Nincs a kettő között ellentmondás?

– Szó sincs ellentmondásról, hiszen az eredeti tervek is azt tartalmazták, hogy az Ybl-bicentenáriumra készüljön el a műemléki épületrész. Az, hogy ilyen rövid idő alatt – 14 hónappal a munkaterület átadását és az építkezés elkezdését követően – már üzemelő kulturális intézmények, vendéglátóhelyek legyenek a helyszínen, teljesen irreális lenne. A beruházás műszaki és adminisztratív részének megszervezése, a vendéglátó- és kiállítóhelyek megpályáztatása, és a mélygarázs teljes kiépítése több hónapot vesz igénybe. Az Ybl-féle épületen folyó nagy munkálatokat április elejéig befejezik, ezután azon csak apróbb munkákat végeznek el, és ezért április 3-án miniszterelnök úr ünnepélyesen átadhatja a beruházás első ütemét. Azon a hétvégén az érdeklődők is megtekinthetik az elkészült részeket, s majd mikor a bazár felújításához kapcsolódó Lánchíd utcai rekonstrukció, s az útpályaburkolatokra és a parkosításra vonatkozó munkák befejeződnek, akkor üzemel majd teljes egészében az épületegyüttes és a környezete. Ennek a határidejét a módosított kormányrendeletben nyár végére határozták meg.

A Most-Híd vonzáskörébe tartozó magyarok inkább távol maradtak a szavazástól, vagy szlovák jelöltre voksoltak

5,11% -ot ért el Bárdos Gyula a Magyar Közösség Pártjának (MKP) jelöltje a szlovákiai elnökválasztás első fordulóján. A felvidéki magyar sajtót olvasva látjuk, egyesek nagyon megdicsérik az MKP jelöltjének helytállását, míg vannak a fanyalgók, akik szerint fölösleges volt magyar jelöltnek elindulnia az elnökválasztáson. A második fordulóban pedig egy baloldali és egy, a szcientológiai egyház vonzáskörébe tartozó jelölt mérkőzik meg. Duray Miklós a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke elmondta: az MKP-nak nyitnia kell azon civil szervezetek felé, melyek képesek újraéleszteni a felvidéki magyar közösség társadalmi aktivitását.

Hogyan értékeli Bárdos Gyula 5,1 %-os eredményét?

– Bárdos Gyulának az elnökválasztás első fordulóján elért eredményét nehéz úgy értékelni, hogy azt az MKP korábbi választásokon való szerepléséhez viszonyítsuk, mert magyar köztársasági elnökjelölt a rendszerváltás óta először indult Szlovákiában. Önmagában véve ez egy jó eredmény, de ha ezt az MKP-nak az elmúlt négy évben elért két választási eredményéhez hasonlítjuk, és a választók aktivitását és a Bárdosra leadott szavazatok számát nézzük, akkor mégsem beszélhetünk nagy sikerről. Az viszont jó eredmény, hogy az MKP jelöltje a választáson részt vevők több mint öt százalékának elnyerte a támogatását. Ami elgondolkoztató, hogy miért volt ilyen alacsony a választói aktivitás. A legtöbben – 53%-nyian – Pozsony megyében járultak az urnákhoz, de volt olyan térség, ahol ez az arány nem érte el a 35%-ot sem. A legtisztábban magyarok által lakott városban, Gútán, 33%-os volt a részvétel. Ennek oka lehet az, hogy nagyon megosztott a felvidéki magyarság – viszont nem tudjuk pontosan megállapítani a megosztottság mértékét. Az is elképzelhető, hogy az MKP nem fejtett ki megfelelő politikai aktivitást a lehetséges választók körében. De az is véleményezhető, hogy valakik lebeszélték a választáson való részvételről, azokat, akik támogatták volna Bárdos Gyulát.

Azt szeretnék, ha a kormányprogramba bekerülnének a legfontosabb célkitűzéseink

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági listájáról hat jelölt jutott köztársasági parlamenti képviselői mandátumhoz, eggyel több, mint 2012-ben, kettővel több, mint 2008-ban és hárommal több, mint 2007-ben. Így a szerbiai választásnak a VMSZ és a vajdasági magyar közösség az egyik győztese.

Hogyan értékeli azt, hogy eggyel több képviselője lesz a köztársasági parlamentben a VMSZ-nek? – kérdezem Pásztor Bálintot, a VMSZ elnökségi tagját, aki immár negyedik alkalommal lesz köztársasági parlamenti képviselő.

– Nagy sikernek értékelem a Vajdasági Magyar Szövetség eredményét, főleg, ha azt vesszük számításba, hogy legutóbb 1992-ben volt a jelenleginél több képviselője magyar pártnak a belgrádi parlamentben. Amennyiben végigtekintjük az elmúlt 23-24 év történéseit, láthatjuk, hogy 1990-ben nyolc képviselője volt az akkor még egységes VMDK-nak, 1992-ben kilenc, s az azt követő választásokon a legnagyobb eredmény az öt mandátum volt. Tehát elmondhatjuk azt, hogy az elmúlt 22 év eddigi legjobb eredményét tudta idén elérni a VMSZ és a vajdasági magyar közösség. Sőt ha figyelembe vesszük azt a sajnálatos tényt, hogy hozzávetőlegesen százezer fővel kevesebb magyar él Szerbia területén, mint 1992-ben, akkor az még inkább arról tanúskodik, hogy kiemelkedő eredményt sikerült elérnünk. Most összesen több mint 75 ezer szavazatot szerzett a Vajdasági Magyar Szövetség. Ezek a számok mind azt bizonyítják, hogy a szerbiai magyar politikai életben más pártról nem lehet beszélni, csak a VMSZ-ről, hiszen a többi magyar párt jóval a bejutási küszöb alatt maradt. Mi viszont nemcsak megőriztük az önálló magyar képviselőcsoportot a szerbiai parlamentben, hanem növeltük is mandátumaink számát.

A kormány által végrehajtott jogalkotási program minőségi változást jelent

Több mint ötven év után 2014. március 15-étől új polgári törvénykönyve (Ptk.) lett az országnak, miután a parlament februárban elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet. Szerkesztőségünk vendége dr. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.

Mi az oka annak, hogy az 1959-ben elfogadott polgári törvénykönyv helyébe csak most, a rendszerváltás után 24 évvel lehetett csak új Ptk-t megalkotni és megszavazni Magyarországon?

–A most hatályba lépő új polgári törvénykönyv története 1998-ra nyúlik vissza, hiszen akkor döntött úgy a kormány, hogy az új Ptk. megalkotására fölkér egy kodifikációs bizottságot. Tehát már a rendszerváltás után nyolc évvel megfogalmazódott kormányzati szinten, és a jogalkotásban is, hogy új polgári törvénykönyvre van szükség. Az 1998-tól 2013 februárjáig tartó időszakot jól jellemzi, hogy az országgyűlés 2009-ben már elfogadott egy új polgári törvénykönyvet, ami viszont soha nem lépett hatályba. 2007-ig a dr. Vékás Lajos akadémikus által vezetett kodifikációs bizottság készítette elő az új Ptk-t, és vagy politikai, vagy más okból egyszerűen megunta a Gyurcsány-kormány a polgári törvénykönyv szakmai előkészítését, és 2007-ben úgy döntött, hogy a javaslat előkészítését az igazságügyi tárca veszi át. A parlament 2008 őszén kezdte meg a kódex vitáját, és 2009 szeptemberében, a Bajnai-kormány alatt fogadta el először, majd a következő hónapban - Sólyom László akkori köztársasági elnök politikai vétója után - ismét. Az Alkotmánybíróság viszont 2010 áprilisában, néhány nappal az új Ptk. első két könyvének életbelépése előtt, alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a kódex hatálybalépéséről szóló törvényt. Mára mind szakmailag, mind politikailag megérett a helyzet egy új polgári törvénykönyv megszületésére. A szakmai előkészítés Vékás Lajos érdeme, neki köszönhető az a konszenzus, amivel a kodifikációs bizottság 2011-ben a második Orbán-kormány részére átadta a szakmai tervezetét, amit széles körben el is fogadott a jogásztársadalom. Csupán egyetlen egy bizottsági tag ellenezte a szakmai tervezetet. A kormánynak két jelentős döntése volt: 2010-ben újraindította a kodifikáció folyamatát, és a szakmai tervezetet változtatás nélkül benyújtotta az országgyűlésnek. Ez bizonyítja, hogy a kormány mindvégig tiszteletben tartotta a szakmai bizottság véleményét.