A családi élet és a munkahelyi feladatok összeegyeztetése alapvető érdeke a munkaadóknak

A család és a munka iránti elköteleződés jellemzi a kabinet politikáját. Ennek érdekében a kormány az idén is meghirdeti a Családbarát Munkahely pályázatot. Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkára elmondta: az alaptörvényben rögzítettük a családok védelmét, és a családok védelméről szóló 2/3-os törvény megnevezi a családok jogosultságait, így a pénzbeli támogatásokat is. Tehát a család közjogi védelme soha nem volt annyira erős, mint jelenleg.

1982-től minden évben a születések száma kevesebb, mint a halálozásoké. Ez az egyik oka annak, hogy a kormány annak idején meghirdette a Családbarát Munkahely pályázatot, és a családi adókedvezményt bevezette és kibővítette?

–A Családbarát Munkahely pályázati rendszert 2000-ben hozta létre az első Orbán-kormány és most 2011-ben megújítottuk és kibővítettük. Azért tartottuk lényegesnek a pályázat újbóli bevezetését, hogy azt a foglalkoztatás-támogatást, aminek rendszerében alapvetően a családbarát foglalkoztatás, a gyesről visszatérő édesanyák bevonása a kiemelkedő, próbáljuk meg a munkáltatók számára is minél jobban népszerűsíteni, s felhívni a figyelmet arra, hogy a család és a munkahelyen elvégzett munka nem áll ellentétben egymással. Tehát azt szeretnénk elérni, hogy a munkáltatók vegyék figyelembe azt, hogy a családos munkavállalóknak más kötelezettségeik is vannak, s ennek mentén próbáljanak meg rugalmas munkaidőt kialakítani, vagy adott esetben gyermekfelügyeletet szervezni a munkahelyen. Tavaly körülbelül 250 munkaadó jelentkezett erre a pályázatra, és húszan nyertek. A pályázók körén belül négy kategóriát különböztetünk meg: a kisvállatokat, a középvállalatokat, a nagyvállalatokat és a költségvetési szerveket. Nyilvánvalóan nem az elnyerhető támogatás - 1,5 millió forint - a meghatározó a pályázat beadásakor, hanem az üzenetérték, hogy segítséget kíván nyújtani a munkaadó az élet két kiemelt fontosságú területén: a családi élet és az alkotó munka minél finomabb összehangolásában. A családi adókedvezménynek pedig az a fontos üzenete: kapcsoljuk össze a családot, mint a társadalom alapegységét, és a megélhetést biztosító munkát. A munkából szerzett jövedelem kapcsán az állam azt mondja ki, hogy az adó egy részére ő maga nem is jogosult, ezért azt a családoknál hagyja. Ezzel az intézkedéssel is hozzájárul a gyermeknevelés és gyermekvállalás többletköltségeihez. Míg 2010-ben 13 milliárd forint maradt a családoknál az adókedvezménynek köszönhetően, addig a 2014-ben járulékokra is kiterjesztett kedvezmény várhatóan 240 milliárd forintot hagy a családoknál. Ennek az összegnek a nagysága akkora, mintha az összes gyermekgondozási ellátást még egyszer odaadná az állam a családos munkavállalóknak.

A Gyurcsány-korszakkal szemben a mostani kabinet megvédi a nyugdíjasokat, és mindent megtesz terheik csökkentéséért

Dr. Pósán László országgyűlési képviselő az április 6-ai országgyűlési választáson a Debrecen központú Hajdú-Bihar megyei 2. választókerületben méretteti meg magát. Képviselő úr elmondta: a baloldali politikusok brutális adóemeléssel akarják büntetni mindazokat, akik a családi adórendszerrel jobban jártak.

Február 21-én megkapta a határozatot, mely szerint a választási iroda nyilvántartásba vette. Számított arra, hogy ilyen hamar sikerül összegyűjteni az aláírásokat?

–Természetesen bíztam benne, hogy minél korábban összegyűjtsük az aláírásokat. Úgy szerveztük meg a munkánkat, hogy a szükséges ajánlási számot jóval meghaladva adjuk le az íveket. Ezért külön köszönet illeti az önkéntes segítőinket. Azért is volt szükséges a minél hamarabbi nyilvántartásba vétel, hogy a Fidesz –KDNP pártszövetség minél korábban le tudja adni országos listáját. Még a februári aláírásgyűjtés előtt létrehoztuk a kampánycsapatunkat, és mindent megtettünk annak érdekében, hogy önkéntes segítőket toborozzunk akár a rezsicsökkentő fórumokon is.

A miskolci pályázat a sikere miatt döntöttünk a Digitális Közösség Program folyatása mellett

Az általános iskolában egyre meghatározóbb az informatika-oktatás, az informatikai eszközök használata. A sávszélesség-bővítést követően uniós forrásból mintegy 12 milliárd forint jut az iskolák informatikai eszközeinek fejlesztésére. Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár elmondta: valamennyi településen ki kell építeni az internetes gerinchálózatot egészen utcaszintig, s az adott állampolgár eldöntheti, kíván-e élni az adott csatlakozási lehetőséggel.

Tudtommal 2013. január 1-jén indult be a Sulinet+ projekt az országban. Melyek a projekt közvetlen célcsoportjai?

–A közvetlen célcsoportba tartozik bele az összes állami és egyházi fenntartású általános és középiskola.

Az iskoláknak pályázniuk kellett ahhoz, hogy részt vehessenek ebben a programban?

–Szó sincs pályáztatásról. Valamennyi magyar iskolát ellátunk ezzel a fejlesztéssel, hogy emeljük a kapcsolódó kiszolgálási sávszélesség szintjét. Jelenleg 4 407 oktatási intézmény vesz részt ebben a programban, s ezen kívül 236 könyvtárban és 21 múzeumban is sávszélesség-emelést hajtunk végre. Hozzávetőlegesen 1,2 millió diák, 130 ezer oktató, és nyilván a könyvtárak látogatóinak internet használati lehetőségeit bővíti, szélesíti ez a program.

Egyetlen négyzetméternyi földet sem engedünk át a külföldi spekulánsoknak

Az új törvény legfontosabb rendelkezése, hogy a magyar termőföldet védi, és a magyar földműveseket hozza előnyös helyzetbe azzal, hogy akik helyben laknak és ott gazdálkodnak, azok vehetik meg a földeket. Dr. Bitay Márton, a vidékfejlesztési tárca állami földprogramért felelős államtitkára szerint a földtörvény május 1-jén akkor is hatályba lép, ha az Unió nem üti rá a pecsétet.

A Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja szerint az új földtörvény május 1-jén akkor is hatályba lép, ha addig azt az EU nem támogatja. Ezzel az ország nem követ el uniós jogsértést?

–Az EU különböző intézményeinek vizsgálata nem jelenti azt, hogy ők egy tagállam jogszabályát hatályon kívül helyeznék. Erre nincs is jogosítványuk. A vizsgálat eredményes lezárása után derül ki, hogy szankcióval fenyegetik-e az országot. Tehát május 1-jén a földtörvény hatályba lép attól függetlenül, hogy vizsgálják azt, hogy ezen jogszabály megfelel-e az EU normáinak.

Újra támogatást biztosítunk az önkormányzatoknak a helyi kulturális intézmények működtetésére

Ebben a ciklusban ment végbe a valódi kulturális rendszerváltozás, hiszen 2010-ig a magyar múzeumi és színházi világ jórészt ugyanabban a szervezeti, fenntartói struktúrában működött, mint 1990 előtt. Szerkesztőségünk vendége Halász János kultúráért felelős államtitkár.

Államtitkár úr január végén, Gyulán jelentette ki, hogy a kulturális rendszerváltozásnak mindenki a győztese. Mit értsünk kulturális rendszerváltozás alatt? Jogszabály módosításokat, vagy szerkezeti átalakításokat?

–A kulturális rendszerváltozás magában foglalja a szerkezetibeli átalakítást, az ehhez kapcsolódó jogszabálybeli változásokat és a finanszírozási többletet is. 2010-ben olyan munkát kezdett el a nemzeti együttműködés kormánya, ami társadalmi szinten is rendszerváltozást jelentett, s mindez a kulturális igazgatás területére is hatott. A kultúrán belül három nagy területet szokás megemlíteni: a művészetet – ez többek között a színházakat, a képzőművészetet, az előadó művészeti szervezeteket érinti – a közgyűjteményeket – ebbe a múzeumok, a könyvtárak, a levéltárak tartoznak – és a közművelődést. Az utóbbiba a művelődési-, a közösségi-, faluházak tartoznak bele. Mindhárom területen nagy volumenű változások történtek. A művészeti területen, az előadó művészeti törvényben lévő hibákat korrigáltuk, s így biztonságos, átlátható finanszírozási rendszere alakult ki a magyar színházi, táncművészeti, zenei életnek. Jelentősen, közel 2 milliárd forinttal emeltük 2013-ról 2014-re a zenei szervezetek támogatását. Gondolok a Nemzeti Filharmonikusokra, a kiemelt minősítésű zenekarainkra, mint a miskolcira, a szegedire, a pécsire és debrecenire és természetesen az énekkarokra is. A közgyűjteményi területen még nagyobb változásra volt szükség, mert a magyar múzeumok és könyvtárak abban a fenntartói rendszerben működtek, amit még az 1950-es, 1960-as években alakítottak ki. Az pedig igencsak elgondolkodtató, hogy helyes-e, ha egy könyvtári és múzeumi világ ugyanabban a rendszerben működik 2010-ben, mint amit, a pártállam idején alakítottak ki. Mi ezen változtattunk, és a korábbi megyei fenntartásból az intézmények a települési önkormányzatokhoz kerültek át. Egy adott múzeumot az a település működtet, amelyikhez leginkább kapcsolódik identitásában is. Hiszen egy-egy múzeum intézményesen a helyi identitás letéteményese. Annak idején számtalan múzeumot a helyi közösség hozott létre és működtetett. Ez egy óriási rendszerbeli átalakítás volt, hiszen országosan több mint 200 intézményt érintett. Létrejöttek a megyei hatókörű múzeumok a megyei jogú városok fenntartásában, míg a nem megyei városokban működő múzeumok visszakerültek az adott település fenntartásába. Ehhez a sikeres átalakításhoz a kormány többletforrást biztosított; a megyei jogú múzeumok átadásához 2,4 milliárd, a települési jogú múzeumok fenntartásához pedig 1 milliárd forintot. Ilyen forrás korábban nem létezett. Ezt a 3,4 milliárdos forrást kiegészítettük 300 millió forintos múzeumfejlesztési pályázattal. Ennek a pályázatnak a keretösszege idén 40 millió forinttal emelkedett. Mindent összevetve hozzávetőlegesen 4 milliárd forintos támogatást ad az állam a hazai múzeumok számára. Tehát átalakítottuk a szerkezetet, s ehhez megalkottuk a szükséges jogszabályokat, s úgy adtunk többlettámogatást, hogy a múzeumi rendszerben az állam adja a fenntartási forrás közel 2/3-át. Az átalakítás sikerét mutatja, hogy 2013-ban többen látogatták a múzeumokat, mint 2012-ben.

Rendezőként a darab mondanivalóját nem hazudtolom meg, s kerülök minden öncélúságot

A meglepetés – ezzel a címmel mutat be zenés színművet Újpest első polgármesteréről, Ugró Gyuláról március 14-én az Újpest Színház. Történelem, lokálpatriotizmus és magyar nóta egy színpadon. A műről Dózsa Lászlóval, az Újpest Színház művészeti vezetőjével, a darab rendezőjével beszélgetünk.

Hogyan született meg az ötlet, hogy Újpest első polgármesterét, a népszerű dalszerző, költő életét vigyék színpadra?

–Wintermantel Zsolt, Újpest polgármestere kért föl minket arra, hogy tetralógiát készítsünk Újpest nagyjairól. Ezt mi nagyon jó ötletnek tartottuk. 2012-ben mutattuk be a Halálcsel című színdarabot, ami Szűcs Sándor életét mutatta be. Az 1921-ben Szolnokon született Szűcs Sándor labdarúgó tizenkilencszer került be a válogatottba, az Újpesti Dózsában, a középhátvéd posztját kapta meg. Majd koncepciós perben „hazaárulás, fegyvercsempészés és csoportos szökés” miatt 1951-ben kötél általi halálra ítélték, és júniusban kivégezték. Ezt a darabot nagy sikerrel játszottuk. És a következő darabunk fő alakja Ugró Gyula, Újpest első polgármestere, aki nótaszerzőként kapcsolatban volt újpesti cigányzenészekkel. Alapító, pártoló tagja volt többek között az első Magyar Cigányzenészek Országos Szövetségének is. Azt figyeltem meg, hogy a közönség elvárása, hogy szeretik, ha a színdarabok közben muzsika szól. Tehát kedvelik a zenés darabokat. Aki ismeri a rendezéseimet, például a Bodnárnét, vagy az Elveszett paradicsomot, tudja, hogy mindig zenével fűszerezem meg az előadásokat. A zenét nem öncélúan használom, nem időkitöltésként, hanem, hogy emelje az előadás koncepcióját. A Bodnérnéban felcsendülő ballada még jobban fokozta a drámai erőt. Esetünkben pedig butaság lett volna figyelmen kívül hagyni azt, hogy Újpest első polgármestere remek nótákat is szerzett. Kortársa volt Dankó Pistának, s valószínűleg igen sokszor találkoztak egymással, és hallgatták egymás szerzeményeit.

Európa-bajnokságra készül a magyar birkózó-válogatott

Eseménydús időszakot élnek birkózóink, akik máris túl vannak az első megmérettetésen. A  Szombathelyen rendezett Grand Prix viadalon már az új szabályok szerint, és az újonnan kialakított súlycsoportokban küzdöttek meg egymással az indulók. A pihenésre eztán sem lesz idő, mert bő három hét múlva kerül sor az Európa-bajnokságra Finnországban.

Sportrovatunk vendége a férfi kötöttfogású birkózó-válogatott szövetségi kapitánya, Struhács György, akivel a hétvégén lezajlott Magyar Arany Nagydíj Polyák Imre Emlékversenyen szerzett tapasztalatok mellett a sportágban végbement változásokat, valamint a közelgő Európa-bajnokság esélyeit is áttekintettük és a kapitány megosztotta velünk azt is, mi a különbség egy ügyes és egy világklasszis birkózó között.

Tavaly szeptemberben véglegessé vált, hogy mégis az olimpiák műsorán marad a birkózás. Helyreállt már azóta a birkózótársadalom lelkivilága?

–Teljes mértékben helyreállt, sőt, akár azt is mondhatom, hogy a köreinkben tulajdonképpen már lecsengett ez az ügy. Ehhez persze azt is tudni kell, hogy mi mindvégig töretlenül hittünk abban, hogy nem törlik sportágunkat az olimpiáról. Egyszerűen nem lehet ilyet tenni egy olyan sportággal, amely a legősibb sportágak közé tartozik a világon. Azt is meg kell említeni, hogy a sportág vezetése példaértékűen reagált a helyzetre. Amellett, hogy még a korábbinál is jobban összefogott a nemzetközi birkózótársadalom, számos szabálymódosítást is bevezettünk.

A meghatározó gazdasági szereplők két év alatt 6 ezer új munkahelyet hoztak létre

A 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban 13,2 milliárd forinthoz jut Kecskemét, amit városfejlesztési célokra lehet felhasználni. Eredményes uniós pályázat tette lehetővé a helyi tömegközlekedés fejlesztését: 2014 tavaszától hibridhajtású autóbuszok szállítják az utasokat, illetve elkezdődik az új autóbusztelephely építése. Dr. Zombor Gábor Kecskemét polgármestere, országgyűlési képviselő, képviselőjelölt elmondta: céljuk Szolnok és Kecskemét, illetve várostérségeinek fejlesztési összehangolása, az egymást erősítő hatások kiaknázása.

A 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban 13,2 milliárd forinthoz jut Kecskemét városa. Ez mennyivel magasabb az előző költségvetési ciklusban a város számára kapott összegnél?

–Az említett összeg csak egy része az elérhető pályázati forrásoknak, mert az elmúlt ciklusban közel 110 milliárdos nagyságú uniós pályázati pénzt nyertünk el, s arra törekszünk, összességében a következő EU-s költségvetési időszakban tartsuk ezt a szintet, s lehetőség szerint növeljük is. A változást az jelenti, hogy a kormány döntése alapján a megyei jogú városok külön összeget használhatnak föl meghatározott nagyságrendben az integrált területfejlesztési programjaikra. Így ez az összeg kifejezetten maga a település, és annak agglomerációjában lévő helységek terület-városfejelsztetési, város rehabilitációs programjait fedezi. Tehát a kérdésében említett 13,2 milliárd forint már biztos forrást jelent az elkövetkező hét esztendőre. Az új operatív programok egészen eltérőek a korábbiakhoz képest. S az egyik újdonság a területfejlesztési operatív program, aminek a Kecskemétre eső forrása 13, 2 milliárdot tesz ki.

A pacsai Zalai Baromfidolgozó a mi munkánk eredményeképpen nyitotta ki újra kapuit

Vígh László országgyűlési képviselő a zalaegerszegi központú, Zala megyei 1. számú választókerületben indul az áprilisi országgyűlési választásokon a FIDESZ-KDNP jelöltjeként. Képviselő úr 2010-ben a megye 5-ös számú választókerületében szerzett mandátumot. Képviselő úr elmondta: baloldal azt akarja elhitetni a választókerület lakosságával, hogy a fideszes városvezetés alatt Zalaegerszegen csak leépülés történt. S nekünk ezt minden fórumon cáfolni kell, s felmutatni az eredményeket.

Az április 6-ai országgyűlési választásra a Fidesz a KDNP-vel együtt javasolta a Zala megye 1-es számú választókerületének képviselőjelöltjévé. Hogyan esett Önre a választás?

–Tudvalévő, hogy az Országgyűlés átalakította és leegyszerűsítette a választási rendszert, így 386 helyett csak 199 képviselő lesz a következő parlamentben. Ezáltal olcsóbb és hatékonyabb lesz a működés. Az átalakítás következtében Zala megyének a jövőben tíz helyett csak három országgyűlési képviselője lesz. A törvény az eddigi kisebb öt helyett három nagy választókerületet alakított ki a megyében. Ezek közül az 1-es számú választókerület 76 településből áll, három várossal: Zalaegerszeg, Lenti és Zalalövő. Szerintem azért esett rám a miniszterelnök úrnak és a Fidesz vezetésének a választása, mert elég jól dolgoztunk munkatársaimmal együtt az elmúlt nyolc évben. Nagy megtiszteltetést jelent, hogy képviselőjelöltnek indítottak el, és mindent megteszünk a siker érdekében. A kampány már zajlik, hiszen február 17-án elkezdődött az aláírások gyűjtése.