A foglalkoztatottak száma 20 éves csúcson van; ma több mint 4 millióan élnek munkából

2013. februárjában indult el a munkahelyvédelmi akció, melynek fő célja a munkahelyek megőrzése és a gazdasági növekedés volt. Pankucsi Zoltánnal, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkárával az azóta eltelt egy esztendőt értékeljük, hogy beváltotta-e ez a kezdeményezés a hozzá fűződő reményeket.

Egy évvel ezelőtt miért döntöttek úgy, hogy a munkahelyek megvédése és teremtése érdekében hatékony adópolitikai eszközökhöz nyúlnak?

–Lényeges, hogy a kormányzat minden szektora együttműködjön a munkahelyek megvédése és újak teremtése érdekében. Nagyon sok gazdaságpolitikai eszköz áll rendelkezésre a cél eléréséhez, így például az adópolitika is. Nekünk azt kellett kidolgoznunk, hogy az adópolitika eszközével is segítsük a munkahelyek megőrzését és az újak létrejöttét. Úgy gondoljuk, hogyha sikerül közérthető és valódi adóelőnyt biztosító intézkedéseket  hoznunk, akkor az népszerű lesz a munkáltatói oldalon. Így érdemi előnyhöz jutnak, és több embert foglalkoztatnak.

Az orosz fél nem zárkózott el az elől, hogy az ’56-os anyagokat is vizsgálhassuk

Oroszországban vizsgálhatják a magyar kutatók a világháborúk magyar vonatkozású eseményeit. Ennek előzménye, hogy először járhatott magyar katonai delegáció az orosz katonai levéltárban. Dr. Töll László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály főosztályvezetője elmondta: ez a kutatás szakszerűen és reálisan úgy oldható meg, hogy állandó rezidensünk kint él Moszkvában, akinek munkáját a magyar állam finanszírozza.

Hogyan tudták elérni azt, hogy az orosz illetékesek megengedjék azt, hogy magyarok kutassanak Podolszkban, az Orosz Védelmi Minisztérium Központi Levéltárában?

– Az Orosz Védelmi Minisztérium Központi Levéltárának igazgatója tagja annak a hadisír-gondozó vegyes bizottságnak, ami 2013 tavaszán Magyarországra látogatott. Megkérdeztük tőle, hogy van-e rá mód, hogy fölvegyük az általa vezetett intézménnyel a kapcsolatot, és egy delegáció megtekintse a levéltárat. Igazgató úrnak nem volt ellenvetése, megtörtént a látogatás, ami lehetővé tette, hogy Oroszországban vizsgálhatják majd magyar kutatók a két világháború magyar vonatkozású eseményeit. Az orosz fél tehát nagyon korrekt módon járt el ebben a kérdésben.

A MÁV-START működésének kiszámítható, tervezhető finanszírozását a tavaly megkötött

hosszú távú személyszállítási közszolgáltatási szerződés garantálja

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium február közepétől újabb 15 mellékvonalra terjeszti ki a 15 helyett már 25 százalékkal olcsóbb regionális tarifákat. Tavaly júniustól 15 viszonylaton 15 százalékkal olcsóbb jegyekkel és bérletekkel utazhatnak a vonatot választók. A fél éve megkezdett folyamat újabb állomáshoz érkezett: a szaktárca további 15 mellékvonalon vezeti be a regionális tarifákat február közepétől.

2013 nyarától 15 mellékvonalon 15%-kal olcsóbban utazhattak a vonattal közlekedők. Mik az eddigi tapasztalatok? Többen választották így a vonatot, mint az autót, vagy az autóbuszt? – kérdezem Dr. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkárt.

Az országos és távolsági forgalomban a vasút elsőbbségének kell érvényesülnie: a folyamatos pályafejlesztések, a nyomukban járó menetrendi kínálatbővítések és a járműállomány korszerűsítése ezt a célt szolgálják. Az autóbuszoknak a kormányzati törekvések szerint elsősorban a regionális és ráhordó szolgáltatások terén lehet szerepük. A vasút ebben a körben a közúti alternatívákkal szemben – elsősorban az eljutási idők szempontjából - versenyképes szolgáltatást nyújtó vonalakon lehet előnyös helyzetben. Az uniós források kizárólag a nagy nemzetközi közlekedési folyosók magyarországi szakaszain megvalósuló vasúti infrastruktúrafejlesztésekben hasznosulhatnak. A hazai hálózat fennmaradó részén a rendelkezésre álló költségvetési támogatásból szinte csak a közlekedés biztonságát garantáló alapvető karbantartásra futja. A mellékvonalak - sok esetben erősen leromlott - műszaki állapotának gyors javulására így érdemben nem lehet számítani. A regionális közlekedésben tehát leginkább az árak csökkentésével nyújthat vonzóbb szolgáltatást a vasút. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly nyáron ezért döntött a fizetőképes kereslethez is jobban igazodó regionális tarifák bevezetéséről. A szezonális hatások és egyéb külső tényezők (pl. benzinár-mozgások) miatt az első hat hónap alapján teljes értékű következtetéseket nem lehet levonni. Az újabb, nagyobb mértékű tarifacsökkentés eredményeit a jövő év első felében tervezi elemezni a fejlesztési tárca.

A kormánypárti képviselőket állandóan különféle légből kapott, rosszindulatú vádakkal illeti az az ellenzék, melynek tagjai folyamatosan följelentik az országot Brüsszelben

Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke a Fidesz–KDNP jelöltje nyerte meg még 2011-ben az időközi országgyűlési képviselő-választást a Hajdú-Bihar megyei 6-os számú, püspökladányi központú választókerületben. Idén az 5-ös számú, a hajdúszoboszlói választókerületben méretteti meg magát. Képviselő úr elmondta: a térség települései számára nagyon lényegesek voltak a különböző infrastrukturális fejlesztések, s most arra kell fölkészülniük, hogy olyan helyzetet teremtsenek a gazdaság szereplői számára, hogy a következő EU-s költségvetési ciklusban eredményesen pályázhassanak.

2011-től a püspökladányi központú választókerület képviselője. Sárrét az egyik leghátrányosabb kistérség, ahol a legtöbben a mezőgazdaságból élnek. Ennyire elhanyagolták, ezt a térséget a szocialista és SZDSZ kormányok idején?

–Valóban a térség fő adottsága a mezőgazdaság, és ezt az ágazatot jelentős csapások érték 2002 és 2010 között. Gondoljunk csak a kabai cukorgyárra, amelyik 2006-ban zárt be. Olyan válságba került ez a stratégiai ágazat, amiből mind a mai napig nagyon nehezen tud kilábalni. Tehát megszenvedte ez a térség a gazdasági válságot, és azt, hogy a kistermelőket a baloldali kormányok magukra hagyták, hiszen a fő pillérünk a mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó iparágak.Természetesen látszanak a bíztató jelek, és vannak olyan konkrét fejlesztések, amelyek mutatják a kivezető utat: a helyben előállított mezőgazdasági termékek feldolgozását és piacra juttatását. A távlati célok közt szerepel, hogy ezek a termékek a nemzetközi piacokon is megjelenjenek. Most azok a kisebb termelő üzemek, melyek a tejtermék piacon, vagy a húspiacon képesek megjelenni, mutatják, hogy helyes úton járunk. A kis -és közepes vállalkozók így főleg a helyi piacokra termelnek. A nagy termelő és feldolgozó üzemek pedig nagyon jó eredményt értek el az uniós pályázatokon. Egyik kormányzati cél, hogy a sertéstenyésztés újra meghatározó legyen országos szinten, és megyénkben erre az ágazatra vonatkozóan is voltak sikeres pályázatok.

Erősíteni kell az ágazat szereplőinek együttműködését, és a műszaki feltételek javítása is szükséges

Magyarország 2015-től bevezeti a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerét. A Vidékfejlesztési Minisztérium nagy hangsúlyt fektetett a tagállamok számára önkéntesen bevezethető mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerre.

2014-től veszi kezdetét az új uniós költségvetési ciklus. Akkor mi az oka annak, hogy hazánkban csak 2015-től indul be a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere? – kérdezem Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkárt.

–A közös agrárpolitika reformjának elhúzódó tárgyalásai miatt –a reform elfogadására 2013. december 16-án került sor – annak új elemei 2014-ben még nem lesznek bevezetve. Ennek oka az új rendszerre történő átállásra való felkészülés megkönnyítése, ugyanis a tagállamoknak a végrehajtáshoz szükséges jogszabályok kidolgozásához, az intézményrendszernek és maguknak a gazdálkodóknak a felkészítéséhez intenzív munka mellett is időre van szükség. A 2014-es év ún. átmeneti év lesz, amikor is még az eddig érvényben lévő támogatási rendszer és annak elemei alkalmazandóak, illetve az új rendszer néhány egyszerűbb eleme.

Célunk, hogy Románia föderalista államként létezzen

Január 12-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hagyományos újévköszöntő fogadásán Tőkés László elnök, európai parlamenti képviselő a Partiumi Autonómia Évének nyilvánította az idei esztendőt, és a régió szimbólumainak elkészítését, valamint az önrendelkezésről szóló népszavazáshoz szükséges aláírások összegyűjtésének előkészítését irányozta elő.

Partium tartomány sohasem létezett, nem volt belső koherenciája. Ez nem jelent nehézséget a partiumi autonómia kivívása kapcsán? – kérdezem Dr. Szilágyi Ferenc egyetemi docenst, a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) alelnökét.

–Valóban, nehézséget jelenthet a partiumi autonómia kivívásakor, hogy Partium soha nem volt egységes tartomány, így nem is beszélhetünk központról és szimbólumrendszerről sem. Partiumot úgy lehetne deffinálni, hogy hasonlós sorsú területek összessége, amelynek nem voltak oldalirányú kapcsolatai, hanem közvetve mindegyik rész az Erdélyi Fejedelemséghez volt közigazgatási értelemben kötve. Közjogilag viszont a Magyar Királysághoz tartoztak. Emiatt sem alakult ki a térségben erős identitás tudat, sőt azt is elmondhatjuk, hogy a magyar rendek, a magyar nemzet abszolút negatív fogalomként tekintett a Partiumra a kiegyezés előtti időkben. Hiszen a Habsburgok nem egyesítették Erdélyt Magyarországgal, sőt, egyes Kelet-magyarországi megyék közvetlen Habsburg fennhatóság alatt állnak. Mindez nagy elégedetlenséget váltott ki a magyarok körében. Ez a helyzet a trianoni békediktátum után változott meg az itt élő magyarok számára a Partiumnak identitásmegtartó szerepe lesz. Mindennek ellenére az identitás tudat szempontjából Partium gyenge régió.

A felsőoktatási intézmények közti verseny kihat a tudományos életre, és a képzésre is

A 2013. évi felvételi eljáráshoz kapcsolódóan a kormány eltörölte a keretszámokat, és engedményeket tett azzal is, hogy egyes szakokra már 240 ponttal is be lehetett kerülni. Így tehát minden eddiginél több, 58.844 állami ösztöndíjas hallgató kezdhette meg tanulmányait 2013-ban. Nem csak a hallgatóknak, a felsőoktatási intézményeknek is érdeke, hogy motivált, jó képességű hallgatók kerüljenek be a rendszerbe. Ezért ezt a pontszám idén az alapképzésen- a HÖOK és a Rektori Konferencia kérésére – 260 pontra emelkedett. Szerkesztőségünk vendége: Dr. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár.

A 2013. évi felvételi eljáráshoz kapcsolódóan a kormány eltörölte a keretszámokat, és engedményeket tett azzal is, hogy egyes szakokra már 240 ponttal is be lehetett kerülni. Idén viszont ez a pontszám 260 –ra emelkedett. Mi az oka ennek a szigornak?

–A pontszám megemelését nem szabad szigorként értelmezni, mert a tavalyi 240 pont a kormány gesztusaként értelmezhető, hiszen így nagyon gyenge, közepes tanulók is bejuthattak a felsőfokú intézményekbe. Egy ilyen tanuló számára nagy kihívást jelent a felsőoktatási tanulmányok megkezdése, mert hamar kiderülnek a hiányosságai. Ez frusztrációt eredményezhet számára. Éppen ezért emeltük meg 20 ponttal a bekerülési határt, amivel egyetértett a HÖOK és a Magyar Rektori Konferencia is. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelentkezőnek legalább egy főtárgyból négyesre kell érettségiznie. Ha jól belegondolunk, ez sem egy teljesíthetetlen feltétel. Azt is ki kell emelni, hogy azok a tanulók, akik 2013-ban bekerültek a felsőoktatási intézményekbe, magasabb pontszámmal kerültek be, mint amit mi minimumként meghatároztunk. A legtöbb egyetem és főiskola, ami arra törekszik, hogy az onnan kikerült hallgatók elismert diplomával rendelkezzenek, például eleve emelt szintű érettségit kér a fölvételi tárgyból, vagy megköveteli a jelentkezőtől a nyelvtudását igazoló okmányt is. Jó lenne, ha a jövőben 260 pont fölött lenne a bejutási küszöb, mert amint látjuk, a fiatalok számára az sem elérhetetlen.