A hazai kis és középvállalkozásokkal nem törődtek a baloldali kormányok

A kormány stratégiai szövetségesnek tekinti a hazai kis- és közepes vállalkozásokat (kkv), és rájuk kívánja építeni a foglalkoztatás bővítését és a gazdaság felpörgetését. A magyarországi kkv-k helyzete stabilizálódni látszik, ami számokban is megmutatkozik. A kkv-k aránya a teljes exporton belül úgy nőtt, hogy közben az export is bővült az elmúlt négy évben.

Bevezetésként beszéljünk arról, hogy a hazai vállalkozásokat mennyire becsülte meg 2002 és 2010 között az MSZP-SZDSZ-es kormányzat? – kérdezem Szatmáry Kristóf, gazdaságszabályozásért felelős államtitkárt.

–Ahhoz, hogy egy adott kormányzat idejére vonatkozóan megvizsgáljuk a vállalkozások működését, három területet kell megfigyelni: a vállalkozói környezetet, a hitelezés kérdését és a fogyasztást, tehát, hogy miként tudják eladni a kkv-k a szolgáltatásokat, az árucikkeket. 2002 után a liberális közgazdaságtan elvei szerint bánt a kormány a vállalkozókkal. Ezen elvek szerint azt hirdették, hogy a 2004-es EU-s csatlakozás után a magyar kormánynak nem kell foglalkoznia sem a gazdasági élettel, sem a hazai vállalkozásokkal, hiszen egyetlen nagy közös piac létezik, ahol az erősebbek nyernek. Tehát a farkastörvények alapján működik majd a gazdaság. Éppen ezért 2004-től 2010-ig a hazai kis és középvállalkozásokkal nem törődtek a kormányok. Ennek a romboló filozófiának az eredménye, hogy a piacok megnyílásával nagyon gyorsan látványos versenyhátrányba kerültek a hazai kis és középvállalkozások. E vállalkozásokat magukra hagyó felfogást egyébként csak a magyarországi baloldali kormányok hangoztatták, hiszen Nyugaton, így Németországban és Franciaországban is fontosnak tartották a vállalkozások megerősítését. A 2002 és 2010 közötti kormányok tehát nem ismerték föl ennek a veszélyét, és szabályozási környezet tekintetében nem segítették a vállalkozásokat: kiszolgáltatták őket a nemzetközi multiknak, a bankoknak – ahogy a lakossággal is tették – és Magyarország versenyképessége rohamosan csökkent.

A Győri Nemzetközi Ipari Parkban már tíz nemzet, több mint száz vállalkozása működik

Simon Róbert Balázs, Győr város alpolgármestere indul április 6-án egyéni országgyűlési képviselőjelöltként a győri 1. számú választókerületben. A körzetbe Győrből a Belváros, Újváros, Sziget, Pinnyéd, Révfalu, Bácsa, Gyárváros, Jancsifalu, Likócs, Szentiván, Nádorváros, továbbá Szabadhegy, Marcalváros és Ady-város egy-egy része, illetve négy alsó-szigetközi település, Nagybajcs, Kisbajcs, Szőgye és Vének tartozik. Simon Róbert Balázs gyakorlott politikus, hiszen 2006 óta Szabadhegy és Kismegyer városrészek önkormányzati képviselője is.

Milyen okból fogadta el, hogy az immár nyolc éves alpolgármesterséget felcseréli az országgyűlési képviselő jelötséggel?

–Az egyik ok, hogy a képviselőjelöltség nagy kihívást és előrelépési lehetőséget jelent számomra, hiszen a jelenleg 386 fős parlament létszáma 199 főre csökken. A másik, hogy az elmúlt nyolc évben erőm és tudásom szerint mindent megtettem Győr város fejlődése érdekében, továbbra is az itt élőkért szeretnék dolgozni parlamenti képviselőként.

Gőgös Zoltán elv- és párttársai a nagyüzemiek támogatására esküdtek föl

Politikai indíttatásúak a Földet a gazdáknak programot ért támadások a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára szerint. Dr. Bitay Márton közölte: 2010 előtt több ezer hektáros mamutbirtokok tulajdonosainak adták oda a Gyurcsány-koalíció emberei a földeket.

Egyre több sajtóorgánumban jelennek meg támadások a Földet a gazdáknak programmal kapcsolatban. Szemelgessünk ezekből. Az egyik baloldali lap azt írja: „Még ki sem hirdették a Körös-Maros Nemzeti Park állami földbérlet-pályázatainak eredményét, máris újabb botrányra utaló jelek bukkantak fel. Akad olyan családi gazda, akinek állítása szerint előre szóltak, ne is próbálkozzon a 20 éve bérelt föld megpályázásával, mert egy megyei fideszes országgyűlési képviselő strómanja fogja megnyerni a területet.” Van-e ennek bármilyen valóság alapja?

–Nagyon könnyű ilyen állításokat megfogalmazni, de azokat bizonyítani is szükséges. Ha pedig erre nem képes az állítás megfogalmazója, akkor azt hazugságnak szoktuk nevezni. Amennyiben bárki hitelt érdemlő bizonyítékkal rendelkezik egy ilyen ügyről, akkor ne a sajtóhoz, hanem az ügyészséghez forduljon. Fel kell készülnünk, tovább erősödő politikai támadások lesznek az ellenzék és a mögöttük álló sajtóorgánumok részéről. Ami viszont a program szempontjából lényeges, hogy a gazdák továbbra sem támadják a földprogramot. 2010 előtt nem volt hasonló program, több ezer hektáros mamutbirtokosok tulajdonosainak adták oda a Gyurcsány koalíció emberei a földeket. Most a gazdák átlagosan 25 hektár körüli szántót, vagy 60 hektárnyi legelőt nyernek el egy-egy pályázaton. A szocialisták idejében pedig 600 ezer hektáron 600 bérlő gazdálkodott. Ennek a programnak a végére 250 ezer hektáron 6000 bérlő lesz. De érdemes azt is visszaidéznünk, hogyan támadták korábban a Kormány földprogramját és miként támadják most. Korábban cégekről, céghálókról beszéltek, ma már mindenki látja, alig nyernek cégek. Korábban kiragadtak néhány vesztes pályázót, ma már arról beszélnek inkább, hogy kinek, miért kevés az a föld, amit nyert. Azt senki nem vitatja, hogy gazdák nyerik a földeket! Éppen az említett Körös-Maros Nemzeti Park esetében is elmondhatjuk, 91%-ban természetes személyek jutottak földhöz. köztük több mint 2600 hektár méretben fiatalgazdák.

A kapuvári húsipari cégeket együttesen kívánjuk eladni a munkahelyek megőrzése érdekében

A Kapuvári Hús Zrt.-t és a Kapuvári Bacon Kft.-ét már negyedszer próbálják meg értékesíteni. Az ajánlatokat február 19-éig kell benyújtani. Megfelelő ajánlat hiányában pedig új pályázatot írhatnak ki. Dr. Kovács Csaba, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a gyárat egy esetleges vevő számára működőképes, illetve termelésképes állapotban akarjuk eladni.

Bevezetésként legyen szíves bemutatni a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. fő feladatait.

– A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. teljes magyar állami tulajdonban áll, s a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Kft-nket 2012. november 15-én alapította meg a magyar állam, a csődtörvény alapján, kifejezetten a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csőd-és felszámolási eljárására – és azév december 3-án történt meg a cég bejegyzése. A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezeteket a csődtörvény sorolja föl, amelyek foglalkoztatási, politikai, gazdaságpolitikai, vagy különleges közérdekű okból az állam számára fontosak. A törvény erejénél fogva csak a mi szervezetünk végezheti el ezen szervezetek felszámolását folyamatos és szigorú állami ellenőrzés alatt. Nem működünk hatalmas személyi állománnyal; belső apparátusunk létszáma 10-12 fő és a felszámolókkal dolgozunk együtt. Így jelenleg hozzávetőlegesen 20 fő dolgozik a szervezetünkben.

Az igazi nagy csapást az agrár szakközépiskolák számára a térségi integrált szakképzési központok bevezetése hozta

Földesi Gyula az Agrár-Szakképző Iskolák Tanácsadó Testületének elnöke, miniszteri megbízott emlékeztetett: az érintett intézmények az 1970-es években kerültek ki az aktuális agrárirányítás felügyelete alól. Az, hogy a szakiskolák most ismét központi felügyelet alatt lesznek, biztosítja az egységes, magas színvonalú képzést, ezért hozták létre az Agrár-Szakképző Iskolák Tanácsadó Testületét is.

Az agrár szakközépiskolák az 1970-es években kerültek ki az aktuális agrárirányítás felügyelete alól. Mindez mit eredményezett?

–1972-ben határoztak úgy, hogy az agrárirányítástól elveszik, és megyei, városi fenntartásúvá teszik az agrár szakiskolákat. Alapjába véve ez komoly problémát jelentett, hiszen az ország különböző régióiban más-más szemléletű, eltérő technológiával rendelkező intézmények jöttek létre. Az egységes szakmai irányítás így nem tudott megvalósulni, ami különösen azért fájdalmas dolog, mert egy mezőgazdaági típusú ország esetében kiemelt jelentőséget kellett volna biztosítani a szakképzésnek. A rendszer, a régi jól bevált eredményeknek köszönhetően működött magától, és ezért sokáig nagy problémákról nem beszélhetünk. Az igazi nagy csapást az agrár szakközépiskolák számára a térségi integrált szakképzési központok bevezetése hozta. Ez a „tiszkesedés” nem lett volna rossz megoldás, ha azonos típusú intézményeket lehetett volna létrehozni. Az agrárszakképző intézmények 30-40 kilométeres távolságban voltak egymástól, aminek eredményeként a helyi szakképző iskolák mellé alá rendelték be. Így az történt, hogy bármilyen fejlesztésről is esett szó, a többi szakképző iskolák vezetőinek az elképzelései valósultak meg. Sajnos, ahol megyei irányítószervek működtek, nem tartották lényegesnek, a rossz kormányzati szemlélet miatt az agrárképzés beindítását, vagy minőségi szinten tartását.

A szabadidő-turizmus fejlesztések összekapcsolásával országos szintű keretprogram valósul meg

A keretprogram célja, hogy a különböző ágazatokban – mint a túrázás, a kerékpározás, a lovaglás, a vitorlázás, a túrakenuzás és a zarándokútvonalak – Magyarország átjárható, bejárható, megismerhető legyen a belföldi és a külföldi turisták számára egyaránt. Szerkesztőségünk vendége Balatoni Monika, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.

A szabadidő-turizmus fejlesztéséhez kapcsolódó ágazatok összekapcsolásával országos szintű keretprogram valósul meg 2020-ig Magyarországon. Igaz, hogy ez az ötlet már 2012-ben fölvetődött?

–Sőt már 2011. végén Gál András Levente korábbi közigazgatási államtitkár és a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos kezdeményezte ennek a keretprogramnak a létrejöttét, és az elsődleges tárgyalásokat a szabadidő-turizmus minőségi szolgáltatói oldaláról, illetve az úgynevezett ágazatok összekapcsolódási lehetőségeiről. A Bejárható Magyarország Keretprogramot a kormány 2013-ban megerősítette, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz rendelte, így került az én államtitkárságomhoz miniszter úr megbízásából a program további kidolgozásának, és népszerűsítésének feladata. Az elsődleges cél az egészséges életmódra nevelés, a sport, a turisztika, és a szabadidő-turizmus fejlesztése.

Az MSZP-s kormányok idején szüntették meg egy és két gyermek után a családi adókedvezményt, 3-4 gyermek esetén pedig jelentősen csökkentették annak összegét

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) keretében ellátott és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) gondoskodásában lévő gyermekek, illetve nevelőszülők és családok számára kiírtak egy pályázatot 89 millió forint értékben, amelyből olyan eszközök megvásárlását támogatják, adnak át, amelyek a mindennapjaikat segíthetik. Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár elmondta: január elsejével bevezették a nevelőszülők számára az új, egységes foglalkoztatási jogviszonyt.

A szemétlerakók külföldi tulajdonosainak az volt az érdekük, hogy szinte nulla befektetéssel hatalmas profitot érjenek el

Magyarországon új kommunális hulladékgazdálkodási rendszer alakult és alakul ki. A jövőre induló kétkukás rendszer nagyban hasonlít majd a lengyelországi modellhez. A háztartások „eltéveszthetetlen rendszerben” kétfelé tudják szelektálni a szemetet. Dr. Illés Zoltán a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára elmondta: minden egyes darab kidobásra ítélt elektronikai berendezésért, eszközért, amikor azt a megadott üzletbe visszaviszi a polgár, pénzt kell kapnia, vagy az adott összeg helyben levásárolható kell legyen.

Örülnénk, ha a román többségű megyék a szórványmagyar települések vonatkozásában követnék a hargitai példát

Az elkövetkező napokban nyújtják be a Maroshévízi Bíróságon a Kelemen-Görgény Fejlesztési Társulás bejegyzési kérelmét, és a társulás várhatóan már január végéig jogi státust kap.  

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint ma az építi az autonómiát, aki gyereket vállal, munkahelyet teremt, három tehene mellé vásárol még kettőt, és bízik Székelyföld jövőjében, a megmaradásban. Salamon Zoltán, a Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezetének elnöke, megyei önkormányzati képviselő elmondta: nem lehetnek kétségeink afelől, hogy a mindenkori román kormány küldetése az asszimiláció érvényesítése. A többségében magyar lakta településeken az elmúlt időszakban szinte kizárólag ennek a törekvésnek vetették alá az államilag finanszírozott fejlesztéseket.