Olyan gazdaságot szeretnénk teremteni a térségben, hogy visszajöjjenek azok, akik külföldön vállaltak munkát

A választási törvény módosítása következtében az egyéni választókerületek száma 176-ról 106-ra csökken, és a 2014-es országgyűlési képviselőválasztásokat követően a jelenlegi 386 helyett 199 fős lesz a parlament létszáma. Ennek megfelelően Bács-Kiskun megyében a korábbi 10 országgyűlési egyéni választókerület helyett 6 lesz. Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke eddig a 10-es Bácsalmás központú választókerület képviselője volt, s jelenleg az 5-ös választókerület jelöltje.

Ez viszont nem jelenti azt, hogyha egy szervezet kimondja magáról, hogy vallási közösséget alkot, annak működését az államnak kell biztosítania

Csaknem 210 ezer diák tanul az egyházi köznevelésben, az igény azonban ennél nagyobb. Felmérések alapján a szülők igénylik az egyházi iskolákban való oktatást gyermekeik részére. Szerkesztőségünk vendége Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.

Államtitkár úr december végén tartott sajtótájékoztatójában kiemelte, hogy jelentősen nőtt, meghatározó lett az egyházak társadalmi szerepvállalása, és erre egyre nagyobb igény mutatkozik. Ez a szerepvállalás főleg az oktatás területére vonatkozik?

Az új jogszabályi egyértelmű fejlődési pályát biztosít a foglalkoztatás növeléséhez

2013 utolsó napján megjelent átfogó, a termálvíz használatra vonatkozó végrehajtási rendeleteket módosító jogszabály csomag olyan kedvező helyzetet teremtett a mezőgazdasági célú termálvíz használatban, amilyenre nem volt példa a rendszerváltás óta.

1990-től a különböző kormányzatok miként támogatták a mezőgazdasági célú termálvíz használatát?- kérdezem Bakó Dánielt, az AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége Termálvíz Tagozatának elnökét.

–Engedje meg, hogy még inkább visszamenjek az időben, mert mikor a múlt század ’60-as, ’70-es éveiben elsősorban szén-hidrogén kutató fúrások történtek a szentesi kistérségben, akkor találtak rá a termálvízre. Addigra már a nagyon komoly kertészeti kultúra alakult Szentes térségében a bolgár kertészeknek köszönhetően. S akkor kezdődött el a termálvíz tudatos és jó fejlesztése. A ’70-es években több mint 30 termál kutat fúrtak, és a ’80-as években is számos növényház és baromfi – főleg pulyka – istálló épült, melyet termálvízzel fűtöttek, amely költséghatékonyságot eredményezett. A ’90-es években viszont olyan váltás történt, ami a termálvíz hasznosításának nem kedvezett. A leépülés 2010-ig tartott, ami nemcsak abban nyilvánult meg, hogy olyan jogszabályok születtek, melyek gátolták a termálvíz felhasználását, hanem a finanszírozási oldalon is megjelent a probléma. A 2007-2013-as EU-s költségvetési időszakban csupán 60-70 hektárnyi növényház termálvíz felhasználását tették lehetővé hazánkban, míg ez a szám Lengyelországban és Hollandiában is 1000 hektárokban mérhető.

Amennyiben a baloldal kerülne kormányra, adminisztratív eszközökkel is megakadályozhatja az eddigi sikertörténet folytatását

Az egész nemzetpolitika, közigazgatás és magyar nemzet sikere az, hogy már több mint 550 ezren éltek a kettős állampolgárság lehetőségével. Dr. Wetzel Tamás egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos elmondta: míg 2010 előtt évente 5000 állampolgársági kérelmet dolgozott föl a magyar közigazgatás, ez a szám mostanra 180-200 ezerre növekedett.

Eddig több mint 550 ezren éltek a kettős állampolgárság lehetőségével. 2010-ben gondoltak-e arra, hogy ilyen sok kérelem érkezik be önökhöz?

– Engedje meg, hogy pontosítsak: már 560 ezren nyújtották be az állampolgársági kérelmet az elmúlt három évben. Az egyszerűsített honosítás bevezetését nagyon komoly munka előzte meg 2010-ben; hatástanulmányokat, előzetes felméréseket készítettünk. A jogszabályi háttér megteremtése után ezek segítségével dolgoztuk ki az egyszerűsített honosítás rendszerét és az infrastrukturális, informatikai fejlesztéseket és a személyzeti állomány számának növekedését. Hozzávetőlegesen erre a számra és erre a területi elosztásra készültünk, így megfelelő hatékonysággal váltak be előzetes terveink.

A külföldi munkavállalást menekülésnek bemutatni durva csúsztatás, de beleillik a bolsevik mentalitásba

Mosonmagyaróvár egyike Európa nyolc legjobb földrajzi fekvésű városának. Három nemzetközi főútvonal metszéspontjában, a kelet-nyugati nemzetközi vasútvonal mentén fekszik, és három repülőtér is könnyedén elérhető a városból.

Gazdasági és fejlesztési szempontból mennyire tudták kiaknázni a város földrajzi fekvését? – kérdezem Dr. Nagy István országgyűlési képviselőtől, Mosonmagyaróvár polgármesterétől.

– Nehéz örökséget vettünk át elődeinktől, hiszen a régi szocialista nagyvállalkozások védelme érdekében a korábbi városvezetés nem támogatta az ipar és az új vállalkozások letelepedését a városban. Azt gondolták, hogy az konkurenciához, munkabérfeszültséghez vezet. Ez súlyos hátrányba hozta Mosonmagyaróvárt, hiszen a baloldali kormányok gazdaságpolitikájának következtében az önkormányzatok adósságspirálba kerültek. Az adóbevételek nem jöttek, de az intézményeket finanszírozni kellett. A városnak nagy lehetőséget jelent földrajzi helyzete. Olyan lehetőségekkel bír melyekkel nem élni bűncselekmény.

Születésnapi beszélgetés Csurka László érdemes művésszel

Akadnak színészek, akik pusztán az orgánumuk alapján is tévedhetetlen biztonsággal felismerhetőek. Csurka László is közéjük tartozik. Különleges hangja mellett a ragyogóan megformált karaktereiért, páratlan művészi értéket képviselő szavalataiért vagy épp utánozhatatlan szinkronalakításaiért egyaránt csodálhatjuk. A néhány nap múlva 78. születésnapját ünneplő színművész egy nagy sikerű őszi Erkel-premier után és egy közelgő újszínházi bemutató előtt mesélt a Csurka-család identitásáról, a magyar sorsversekhez fűződő különös kapcsolatáról, a kultúra hanyatlásának okairól, valamint Somogyvári Rudolf igazságáról.

Egy ember életében általában alapvető fontosságú, hogy mit hoz magával otthonról, illetve az iskolából. Az ön esetében is igaz ez a megállapítás?

– A legteljesebb mértékben. Édesapám, Csurka Péter íróember volt, ami jelentős mértékben meghatározta úgy a bátyám, mint az én világlátásom kialakulását. Amikor véget ért a világháború és hazatértünk Bajorországból, Békésre mentünk. Apám ágán odavalósi volt a rokonságunk is, nem beszélve arról, hogy micsoda szellemi élet jellemezte a térséget. Békés megyei volt a híres könyvkiadó, Püski Sándor, a közeli Biharugrán élt Szabó Pál, és megfordult apámnál Veres Péter, Sinka István vagy épp Féja Géza is. Apám révén személyesen ismerhettük ezeket a nagy formátumú embereket, gyerekfejjel gyakran hallgathattuk, hogy miről beszélgetnek, hogyan látják a világot, a nemzeti sorskérdéseket, a magyarság helyzetét. Ezek örökre meghatározták a mi gondolkodásmódunkat is.

A felvidéki magyar gyerekek jövőbeli kilátásai akkor a legjobbak, ha anyanyelvükön sajátítják el az alapokat

Bárdos Gyula szlovákiai köztársasági elnöki jelölését támogató Via Nova Ifjúsági Csoport már meg is mozdult az ügy érdekében. Többek között erről is szó volt a szervezet december végén tartott elnökségi ülésén, Léván. A Via Nova ICS az aláírásgyűjtésbe is besegített, s emellett lényegesnek tartja a magyar szülők tájékoztatás és meggyőzését a magyar tannyelvű iskola előnyeiről.

Hogyan fogadta a Via Nova ICS, hogy a Magyar Közösség Pártja a köztársasági elnökválasztáson saját jelöltet állít Bárdos Gyula személyében? – kérdezem Gubík Lászlót, a felvidéki Via Nova ICS elnökét.

– Nagyon örültünk a hírnek, hogy az MKP köztársasági jelöltet állít, s szervezetünk mindenben támogatja Bárdos Gyula jelölését, kampányát. Úgy véljük, hogy már régebben is élni kellett volna az MKP-nak azzal a lehetőséggel, még mikor Magyar Koalíció Pártja néven szerepelt a közéletben, s parlamenti erőként 10-12%-os országos támogatottsággal bírt, és egységes volt a felvidéki magyar politika, hogy külön államfőjelöltet állítson. A köztársasági elnökjelölt állítása nagyon jó alkalom arra, hogy a felvidéki magyar közösség megjelenjen az országos médiumokban, hiszen az aspiránsnak lehetősége nyílik a különböző, így a regionális témákban való megszólalásra is. Akkor Bugár Béla ezt nem merte felvállalni, de most az MKP Berényi József vezetésével régi adósságát törleszti a felvidéki magyar közösség felé. Igaz, a párt támogatottsága már nem 10%-os, de ebben a helyzetben is lényeges, hogy bemutassuk a programunkat, és lássák a választóink, hogy milyen országos jelentőségű kérdéseket tartunk fontosnak. Eddig a mindenkori hatalom mindent megtett annak érdekében, hogy elhallgassák azokat az ügyeket, melyekről már régen beszélni kellett volna. Gondolok az önrendelkezési törekvésekre, a nyelvi jogokra és a kettős állampolgárság kérdésére.

2010-ig több társadalmi csoportot rekesztett ki a párbeszédből a szocialista kormányzat

A kormányzat már megalakulásakor eltökélte, hogy olyan környezetet teremt, mely segíti a civil szervezeteket társadalmi missziójuk, küldetésük kiteljesítésében. Emellett segíti a szervezeteket akár jogi, akár pénzügyi tanácsadással, aktív és passzív támogatásokkal, adókedvezménnyel, hogy képesek legyenek különböző állami, önkormányzati feladatokat is átvállalva az emberek életminőségét javítani. Latorcai Csaba az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára elmondta: ki tudjuk szűrni azokat a szervezeteket, melyek visszaélésszerűen próbálnak hozzájutni az 1%-hoz.

2013-ban mekkora összegű keret áll rendelkezésre, amelyre a civil szervezetek is benyújthatják támogatási kérelmüket?

–A Nemzeti Együttműködési Alap pályázataira előreláthatóan jövőre ugyanakkora keretösszeg áll rendelkezésünkre, mint idén, ez 3,4 milliárd forint. A „civil törvényben meghatározták, hogy a keretösszeget milyen szempontok alapján és miként kell fölhasználni; ami azt jelenti, hogy működési célú pályázatokra több mint 1,9 milliárd áll rendelkezésre, míg szakmai pályázatokra hozzávetőlegesen 953 millió forint.

Hazánkban paradicsomi állapotok lehetnének, ha korábban nem a baloldal törzsgárdája irányított volna

Zala megyében kilencven település több mint 30 millió forint állami támogatást nyert el a szociális tűzifaprogram keretéből. Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő, Nagykanizsa polgármestere elmondta: a kormánypártok és képviselőik kommunikációjukban megfelelően felhívják a figyelmet arra, hogy milyen veszélyek fenyegetnék a magyar társadalmat abban az esetben, ha a bukott baloldal a kormányrúdhoz kerülne.

Zala megyében kilencven település 31 millió forint állami támogatást nyert el a szociális tűzifaprogramra szóló kétmilliárd forintos keretből. Erre a támogatásra pályázni kellett a településeknek?

–A településeknek pályázniuk kellett, s ez alapján kapták meg a támogatást az államtól. A tűzifa árának jelentős részét az állam állta, és az adott település költségvetési helyzetétől függően kellett az önkormányzatnak önrészt is biztosítania. Így volt olyan önkormányzat, mely köbmétereként néhány száz, vagy ezer forintot is fizetett.