Kiemelt cél a népesség csökkenésének megállítása és az egészséges társadalom megteremtése

Az elkészült Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) nemzetstratégiai és nemzetgazdasági fordulatot hozhat Magyarország számára, és hozzájárul a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint a kiegyensúlyozott fejlődés eléréséhez. Szerkesztőségünk vendége Dr. Komoróczki István, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára.

Milyen dokumentumok, elvárások késztették a Nemzetgazdasági Minisztériumot a Nemzeti Fejlesztés 2030 - az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció kidolgozásához?

–Az Országgyűlés 1996-ban megalkotta a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényt, amely rendelkezik az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) elkészítéséről és rendszeres felülvizsgálatáról. Ez alapján terjesztette a kormány november végén az Országgyűlés elé az OFTK-t, amely tartalmazza a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat.

Ennek ellenére a magyar európai nemzet, tehát megoldást kell találnunk arra a helyzetre,

amibe a trianoni békediktátum alig száz éve belekényszerített bennünket

Az erdélyi magyar politikai pártoknak az a feladata, hogy a közösségnek erős brüsszeli képviselete legyen, ezért az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) továbbra is koalíció létrehozását javasolja a 2014-es európai parlamenti választásokra. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerkesztőségünk kérdésére elmondta: európai kapcsolatrendszereinket úgy kell fejlesztenünk, hogy közben a magyar nemzetstratégiát képviseljük.

A 2014-es EU-s választásokra az EMNP az erdélyi magyar pártok koalícióját javasolja. Ebből arra lehet következtetni, hogy külön-külön egyik pártnak sincs esélye arra, hogy listavezetője bejusson az Európai Parlamentbe?

Mára legtöbben úgy tekintenek a közfoglalkoztatásra, hogy az értékteremtéssel jár

Jövőre 101 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született megállapodás alapján. A felek 2014-re 3,5 százalékos béremelési ajánlást fogadtak el. Szerkesztőségünk vendége Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Legyen kedves bevezetésképpen fölvázolni, hogy 2010-től évente mennyit változott a minimálbér összege.

– A minimálbér bruttó összege 2010-ben havi 73 500 forint volt, ami 2013-ra 98 000 forintra emelkedett. Ezek szerint 2011–2013 között évenként átlagosan 10%-os emelkedés következett be. Ez a növekedés uniós összehasonlításban kiemelkedőnek számít, magasabb mértékben csak Bulgáriában emelkedett a bruttó minimálbér az elmúlt években. 2014-ben a minimálbért 3,6%-os emeléssel 101 500 forintban állapítjuk meg. Nem szabad elfeledkezni az ugyancsak kötelező érvényű garantált bérminimumról, közismertebb nevén a szakmunkás minimálbérről sem. Ennek bruttó összege 2014-ben 118 000 forint lesz, ami 3,5%-kal magasabb az idén érvényes 114 000 forintnál.

2014-ben az önkormányzati alrendszer feladatainak finanszírozására 716 milliárd forintot fordítunk

A kormány február 28-ig minden magyar település hátramaradt adósságát átvállalja, összesen mintegy 420 milliárd forint értékben, így a 2014-es költségvetési évet minden magyar önkormányzat adósságmentesen kezdheti meg.

Mekkora volt a helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege 2002 és 2010 között, majd a kormányváltástól mindez miként változott meg? – kérdezem Dr. Berczik Ábeltôl, a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkárától.

– Az önkormányzatok adósságállománya a 2002. évi 191,5 milliárd forintról 2010 végére 1247,5 milliárd forintra nőtt. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége és az ehhez rendelkezésre álló források nem voltak összhangban. Az alrendszer alulfinanszírozott volt, amit a pénzforgalmi hiány is jól mutat. A kormányváltást követően az önkormányzati alrendszer átalakításával a feladatok és források egyensúlyba kerültek, ezt 2011 óta minden évben pozitív egyenleg mutatja. Ezzel párhuzamosan az önkormányzati adósságállomány is csökkenő pályára állt, melyet az adósságkonszolidáció hatása is elősegített.

A kultúráért felelős egykori államtitkár, jelenleg miniszterelnöki főtanácsadó és a 2015. évi milánói világkiállításért felelős kormánybiztos

Messzinek tűnik a 2010-es év ősze, amikor Szőcs Gézát Lakiteleken vártam. Személyesen először ott találkoztunk. A nagy összejövetelre estetájt érkezett. Mindenki ott volt, aki a Marosvsárhelyen született államtitkár bátor szerepvállalásától is remélte az itthon túlhatalomra szert tett véleménydiktátorok elcsendesülését. Őt – akinek versei a magyar líra történetének szerves részei, aki a kisebbségi létben elszenvedte a diktatúra általi üldöztetést – aztán mivel tudnák kikezdeni. Persze, ahogy jóval korábban már a román diktatúra is, kikezdték. De erről később. Legközelebb 2011 őszén a Karinthy Színházban az Eredeti helyszín bemutatóján találkoztunk. Halálos izgalomban, a jobb első széken Csurka István mellől körbepillantva felfedeztem Szőcsöt. Eljött a bemutatóra. Már szaladtam volna oda, úgy megörültem, ám egy kissé mogorvára formált csurkai, „maradj nyugton, majd idejön ő, ha akar” mondat visszahervasztott a helyemre. 2012 szörnyű tele után, a nyár kellős közepén éppen csak annyit engedett a fájdalom abroncsa a szorításából, hogy már figyeltem a közéletre is, s meglepetésként ért, hogy Szőcs felmentését kérte, s kérését el is fogadták.

Hogy az évenkénti események sorában maradjak, most 2013-ban a Klotild ligeti sörözőben várom az erdélyi magyar költőt, s azt kérdem tőle, érvényesek-e még Tamási Áron szavai: hogy az író és persze költő sorsa minden korban és mindenütt nehéz, s különösen nehéz a magyar író-költő sorsa, mert nálunk örökség, hogy politikai gondokat is hordozzon?

Szőcs: Igaz és érvényes, Kelet-Európában is, és messzemenően igaz minden olyan társadalomban, kultúrában, ahol az irodalom hagyományosan megszokott, magasra értékelt hordozója és szócsöve olyan tartalmaknak, amelyek a szabadság és a morál tartományaiban születnek meg, de végül politikai kérdés válik belőlük. A szabadság nagyon fontos politikai vezéreszme, kulcsfogalom az emberiség történelmének a kezdeteitől máig. Érthető, hogy miért válhatott belőle politikai kategória is, de mi tudjuk, hogy ez egy morális és lelki kategória elsődlegesen.