A fogyasztók jól tudják, mit takar a „magyar termék” fogalom, és elônyben részesítik a kézműves remekeket

A magyar termék rendelet szeptember elsején lépett hatályba, egyebek között szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethetô fel az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés. A jelenleg vizsgált élelmiszerek 60%-a megfelelt a rendelet elôírásainak, a többi termék vizsgálata még nem zárult le.

A magyar termék jelölést használó élelmiszerek országos ellenőrzése egyéves türelmi időt követően szeptember óta folyik. Kik és hol végezték az ellenőrző munkákat? – kérdezem dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkárt.

–Az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló 74/2012. (VII.25.) Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által hozott rendelet 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba azzal a kitétellel, hogy az olyan élelmiszerek, amelyek csomagolásán a rendelet hatálya alá tartozó, de az előírásoknak nem megfelelő állítás található, 2013. szeptember 1-jéig még gyárthatók, forgalomba hozhatók és a minőségmegőrzési idő végéig forgalomban tarthatók. 2013. szeptember 1-jétől kiemelt figyelmet fordít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉbiH)  és a megyei szakigazgatási szervek az ellenőrzésre. Ellenőrzik a „magyar termék”, a „hazai termék” illetve a „hazai feldolgozású termék” jelöléseket is, amelyek feltüntetése nem kötelező, de használatuk esetén a rendelet előírásait be kell tartani. A jogszabály hatályba lépését követően, még a türelmi időszak alatt számos visszajelzés, kérdés érkezett az élelmiszer-vállalkozóktól nemcsak a VM, de a NÉbiH felé is. Minden egyes problémás kérdést folyamatos egyeztetés mellett válaszolta meg a minisztérium és hivatalis. A rendelet egységes értelmezése érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. decemberében kiadott egy Útmutatót, melyben részletesen kifejti az egyes paragrafusban leírtakat. 2013. szeptember hónaptól kezdődően a NÉbiH által elrendelt célellenőrzés során valamennyi megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága helyszíni ellenőrzéseket végez. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az előírásokat egyre több élelmiszer-vállalkozó ismeri. A jogszabályban megfogalmazott állításokat viselő termékek iránti fokozott vásárlói érdeklődés ráirányította a többi élelmiszer-vállalkozó figyelmét is az önkéntes jelölés alkalmazásának előnyeire. 

Az MSZP jelöltje, Nyakó István politikai tőkét akar kovácsolni az ózdi kórházból

A kormány egyetértésével és támogatásával a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szorgalmazza a mélyművelésű szénbányák újbóli megnyitását, a kinyert szén XXI. századi, tisztaszén-technológia alapján történő ipari és háztartási felhasználását.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szorgalmazza a mélyművelésű szénbányák újbóli megnyitását. Nézze el nekem, hogy nem vagyok bányászati szakember, s ezért kérdezem: mit értsünk tisztaszén-technológia alatt? – kérdezem Riz Gábor országgyűlési képviselőt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgyűlés alelnökét, választókerületi elnököt.

–Jómagam általános fejlesztéspolitika szintjén gondolkodom, s így annyit tudok, hogy a tisztaszén-technológia azt jelenti, hogy a hagyományostól eltérő körülmények között használják fel a szenet, amely alacsony környezetkárosítással jár, alacsony az úgynevezett környezetterhelési emissziós értéke. Lényeges, hogy a szakma és a politikum egymást segítve, az információikat egymással megosztva lehetnek az ország hasznára.

Az összefogás nem jelszó, hanem szükséges feltétele a jövőbeni fejlődésnek

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter november 15-én munkamegbeszélésen egyeztetett a szervezet jövőbeni kihívásairól a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) új elnökével, Tornai Tamással, valamint a szervezet alelnökével, Frittmann Jánossal. Ezt követően kérdeztük Tornai Tamást, mi is történik a borgazdaság legfontosabb szervezetében.

Mi tette szükségessé a hegyközségi rendszer átalakítását?

–Az elmúlt húsz évben  piacának közel negyedét veszítette el a világ borászata, tehát ennyivel csökkent a bortermelés. Ezen belül az újvilági termelés nőtt, míg a még ma is több mint 60%-ot birtokló Európa termelése ennél is nagyobb mértékben csökkent. A magyar szőlő-bor ágazat korábbi export piacait teljesen elveszítette, s újakat kellett szerezni úgy, hogy mindeközben a hajdani struktúrák teljesen megváltoztak, a vállalkozási formák átalakultak. A több síkon egy időben végbement változástömeg végigvitelét támogatta, segítette az 1994-óta működő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A kezdeti nagy lendület után kiderült, hogy a konszolidációt újabb – már nem forradalmi – változáscsokor követi. Például csatlakoztunk az Unióhoz, aminek eredményeként a HNT-nek rengetek olyan új feladatot kellett ellátnia, amire a szervezet abban a formájában nem volt képes. Közben az Unió is változott! Az egyes bortermelő országok szakmai szervezetei közvetlenül is kapcsolódtak egymáshoz, és kialakult az európai szakmaközi szervezetek rendszere. Ezen keresztül egy ágazat képviselői nem csak az egyes nemzeti kormányokkal folytatott egyeztetésekben kapnak szerepet, hanem a gazdasági szabályozásban aktív EU-s intézményekben is, a szakmaközi szervezeteken keresztül. A HNT átalakulását tehát sürgette, hogy – mivel az ágazat szereplői ezt nem voltak képesek megteremteni – jogszabály hozza létre a szakmaközi szervezetenkénti működés jogi feltételeit. Mindemellett a termelés szerkezetében a piaci, szabályozási környezetben oly sok minden változott az elmúlt két évtizedben, hogy azok kezeléséhez a HNT működését, szervezeti rendszerét egyébként is hozzá kellett igazítani. Ezért – a megszületése körüli anomáliáktól függetlenül – állíthatjuk, hogy az új hegyközségi törvény szükségképp jött létre. E törvény alapján az egyes borvidékek külön szőlészeti és borászati küldöttet delegálnak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsába, ahol megalakult a szőlészeti és a borászati szekció. A két szekció elkülönülése, a kizárólag a két szekció egyetértésével meghozható döntési rendszer megteremti a feltételeit a szakmaközi szervezet elismerhetőségének.

Az erkölcsi nevelés olyan attitűdöt alakíthat ki a gyerekekben, melyre felnőttként biztos iránytűre támaszkodhatnak

A Köznevelésért Felelős Államtitkárság azon intézményeket elismerésben részesítette, amelyeknek diákjai december 5-éig, az önkéntesség világnapjáig legnagyobb arányban jelentkeznek közösségi szolgálatra. A köznevelésről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a 2016. január 1. után érettségiző nappali tagozatos diákoknak 50 óra közösségi szolgálat teljesítését kell igazolniuk az érettségi vizsgák megkezdése előtt. Szerkesztőségünk vendége Dr. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár.

Annak, hogy az államtitkárság elismerésben részesítette azokat az iskolákat, ahol a diákok a legnagyobb arányban jelentkeztek közösségi szolgálatra, motivációs célzata van?

–Motivációra előre, és a folyamat közben van szükség, s nem utólag. Esetünkben viszont utólagos elismerésről olt szó. Bizonyára minden oktatási intézmény büszke arra, ha teljesítményét saját irányítói is értékelik. Azok az iskolák kapták meg ezt az elismerést, ahol már elkezdték, vagy egy-egy évfolyam diákjai akár már be is fejezték a közösségi munka kötelező penzumát. Ezek az intézmények megértették a vonatkozó törvényből, hogy a közösségi szolgálat mennyire fontos, igaz célt szolgáló tevékenység.

Az utasokat megnyerni a minőséggel és megbízhatósággal lehet

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vezetésével, széles körű szakértői megalapozó munka eredményeként elkészült a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) tervezete. A dokumentum társadalmi megvitatása 2013. november 19-tól egy hónapon át tart. Dr. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár szerkesztősségünk kérdésére elmondta: A stratégia elfogadásáig el kell döntenünk, hogy az erőforrásokat hogyan, milyen arányban osztjuk fel az esetenként egymással is konfliktusban lévő környezeti és gazdasági, nemzeti és uniós célkitűzések között.