Minél magasabb feldolgozottságú termékeket szeretnék exportálni

Az elmúlt évtizedekben visszaesett az élelmiszerexport, azonban a sertés- és baromfihúsra, halakra megvannak a szükséges állategészségügyi bizonyítványok, így mára sikerült visszaszerezni piaci pozíciónkat. Szerkesztőségünk vendége Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős államtitkára.

Mi az oka annak, hogy a rendszerváltás után visszaesett az élelmiszerexport? Betudható ez csupán a szovjet felvevőpiac összeomlásának?

–Ezért részben valóban az akkori orosz piac rohamos romlása a felelős, de hazánk vezetése is hibázott akkor, mikor elhanyagolta élelmiszer- feldolgozó üzemeink felújítását és karbantartását. Nem beszélve arról, hogy a külkereskedelemre sem fordítottak megfelelő energiát. Mindez összefügg az állatlétszám csökkenésével is. 2010-óta folyamatosan építjük  kapcsolatainkat a hajdani exportterületeken kívüli országokkal is, e téren  optimális eredményeket értünk el.

Tizezerrel több fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű dolgozik 2013-ban mint kormányváltáskor

Több mint 870 megváltozott munkaképességű munkavállaló és fogyatékossággal élő munkavállalását segíti a kormány azzal a 325 millió forinttal, melyet pályázat útján biztosít 44 vállalkozásnak. Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár szerkesztőségünk kérdésére elmondta: tízezerrel több fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű dolgozik 2013-ban mint kormányváltáskor.

A gyulai húskombinát kormányzati megmentésével legalább 400 ember munkahelyét biztosítottuk

A kormánypártok el szeretnék érni, hogy minden olyan ember, aki egészségügyi támogatásra szorul, segítséget kapjon. A cél, hogy azok is szakszerű ellátásban részesüljenek, akik az egészségügyi rendszer eddigi szolgáltatásait nem tudták igénybe venni, ugyanakkor támogatásra van szükségük. Dr. Kovács József Békés megye 3. választókerületének fideszes országgyűlési képviselője, választókerületi elnöke, a Parlamenti Egészségügyi Bizottság elnöke, a Békés Megyei Kórház főigazgatója szerkesztőségünknek elmondta: A választókerülethez tartozó közel 20 településen 2010-től összesen mintegy 60 milliárd forintos beruházás történt.

A kisgyermekes családoknál a munkát terhelő adókat csökkentjük

Család és munka, azaz a gyermekvállalás és munkavállalás összeegyeztetése témában tartott előadást a Fókuszban a CSALÁD című konferencián Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos a Parlamentben. A miniszteri biztos a munka és a család összeegyeztetésének irányába tett kormányzati lépéseket és eredményeket foglalta össze.

2012-ben 20 éves csúcsot ért el Magyarország a női foglalkoztatottságban. Mit jelent ez a számok tükrében?

–Az elmúlt évben a nők foglalkoztatási rátája 20 éves csúcsra emelkedett, a 15-64 éves nők 52,1%-a dolgozott, ezzel az Unióban a negyedik legmagasabb létszámbővülést értük el. Csupán a nálunk sokkal nagyobb létszámú országok tudtak megelőzni bennünket, mint Németország, Nagy-Britannia és Olaszország. Növeli az eredmény értékét, hogy eközben a nemzetközi környezet más tendenciát mutatott, hisz 10 uniós országban csökkent a női foglalkoztatás. Mind a teljes munkaidősök – akik heti 35 óránál többet dolgoznak -, mind a részmunkaidősök száma emelkedett, sőt 2012 az első olyan évünk volt, amikor minden ötéves korcsoportban nőtt a foglalkoztatási mutató. Valamint a kisgyermekes anyák is15 ezer fővel többen dolgoznak  Azok a nők, akiknek a legfiatalabb gyermeke 6 évesnél kisebb amúgy a foglalkoztatás területén nagyobb kockázattal bírnak Magyarországon. A kormányváltás előtt 33,4%-uk volt jelen az aktív munkaerő-piacon, tavaly ez 36,1%-ra emelkedett, így 190 ezer kisgyermekes anya dolgozott.

Olyan hírek kerülnek ki külföldre, melyek hazugságon alapulnak, s felnagyítják a problémákat

A kormány kiemelt céljának tartja a romák helyzetének javítását és kultúrájuk megismertetését. A kabinet 2011 decembere, a felzárkózási stratégia elfogadása óta azon dolgozik, hogy hosszútávon tartós megoldás születhessen a szegénységre és a társadalmi konfliktushelyzetekre. Dr. Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár elmondta: nem magasabb idehaza a diszkriminatív alapú támadások száma, mint Németországban, Franciaországban, vagy éppen Svédországban. Ennek ellenére olyan hírek kerülnek ki külföldre, melyek hazugságon alapulnak, s felnagyítják a magyarországi problémákat.

Jövőre uniós átlaghoz képest várhatóan 12 százalékponttal lesz kisebb a magyar adósság

Megkezdődött Magyarország 2014-es költségvetésének országgyűlési vitája. Az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is tarthatónak minősítette az elképzeléseket, jóllehet néhány kockázatra is figyelmeztettek. Banai Péter Benő költségvetésért felelős helyettes államtitkár elmondta:  Jövőre többet tudunk fordítani minden kiemelt területre, így az egészségügyre, az oktatásra, a közbiztonságra, társadalmi felzárkóztatásra és nem utolsó sorban a gazdaságfejlesztésre is.

Mielőtt a 2014. évi költségvetésre térnénk rá, engedjen meg, hogy még az idei évre vonatkozóan tegyek föl két kérdést. Igaz, hogy az év hátralévő időszakában több olyan bevétel realizálódik majd, amire eddig még nem volt példa?

–A 2013. évre tervezett jelentősebb összegű bevételek közül az év utolsó hónapjára várjuk a három mobilszolgáltató társaság frekvenciahasználati jogának meghosszabbítása ellenértékeként szolgáló, közel 111 milliárd forint költségvetési bevétel elszámolását. A szerződéseket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megkötötte az érintett társaságokkal, azok befizetései első körben a Hatósághoz folynak be, amely továbbítja majd a költségvetés felé az összeget. Ez a bevétel kétségtelenül jelentős nagyságrendű, de nem tekinthető példátlannak. A költségvetés egyes állami vagyonelemek hasznosításának jogáért már kapott százmilliárdos nagyságrendű bevételt. Az idei év „speciális bevétele” még a pénzügyi szektor tranzakciós illetékhez tartozó külön befizetés, ami szeptember és december hónapok között teljesül.