A helyi termelők számára az őstermelői piacokon kívül újabb lehetőséget teremt a megújított közétkeztetés

A Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette a Magyar Zöldség-Gyümölcs Ágazati Stratégiát. A mezőgazdaság legnagyobb munkahelyteremtő ágazata a zöldség-gyümölcs szektor, amelynek magas kézimunkaigényével és eltartó képességével központi szerep jut a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben egyaránt. Szerkesztőségünk vendége Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.

A Magyar Zöldség-gyümölcs Ágazati Stratégia a Nemzeti Vidékstratégiában (2012-2020) megfogalmazott Kert-Magyarország program százötven éves eszméjét hivatott a gyakorlatban megvalósítani. Az „új kertszellemet” annak idején Németh László, egy három nemzedéken át föld- és kertművelő, sokgyerekes gazda család – közvetlenül már tanárszülőtől származó – sarja engedte ki a palackból. Ezt az eszme most tehát átültethető a gyakorlatba?

–Németh László kertészetről szóló írásaiban olyan lehetőségeket ismert fel az ágazatban, melyeket a stratégia célkitűzéseiben meghatároz, ilyen például a minőségi termelés gyakorlata, vagy a kertészet a lakosság vidékre történő visszahúzó erejének felélesztése a munkahelyteremtés által.

A szocialisták több tízezer hektárra vonatkozóan hosszabbították meg a szerződéseket pályáztatás nélkül

A gazdáknak év végéig 250 ezer hektár állami földet adnak bérbe a Földet a Gazdáknak Programon belül; a teljes területet 2017-ig, a jelenlegi bérleti szerződések lejártáig vehetik birtokba. Dr. Bitay Márton a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára szerkesztőségünk kérdésére elmondta: a visegrádi országok számára példaértékű a magyar földtörvény, hiszen Európában olyan ritkaságszámba menő szigorú jogszabályt alkotott meg a magyar országgyűlés, mely a magyar gazdák, és végső soron az ország szuverenitását védi.

A teljes iskolaév alatt kiemelt figyelemben részesülnek a kiválasztottak

Elindította tehetséggondozó programját a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. Ugyanis annyi kimagasló tehetségű, mondhatni csiszolatlan gyémánttal találkoztak a szakmai vezetők, a nyári Erzsébet-táborokban, hogy úgy gondolták, nem hagyják elkallódni őket, inkább lehetőséget adnak a személyre szabott fejlesztésükre. Nagy Anna, a program szóvivője elmondta: az Erzsébet Talentum Program tizenkét témakörben: hat sportág mellett az alkotó- és képzőművészet, a formatervezés, a színjátszás, a népművészet és néptánc 8–14 éves ifjú tehetségeit, összesen 100, a nyári táborokban részt vevő gyereket választott ki a szakmai vezetés.

Egyre nagyobb a kereslet a magyar termékek iránt

A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. a Hortobágyi Nemzeti Park egyötödén végez kiemelten fontos ökológiai feladatokat. A száz százalékban állami tulajdonban lévő cég ügyvezetőjét, Dr. Szabó Csabát tevékenységük bemutatása mellett a magyar puszta értékeinek védelméről és az ősi, magyar állatfajták reneszánszáról is megkérdeztük.

Az ifjúság számára hiánypótló lehetőség a személyre szabott tanácsadási szolgáltatás

Veszprémben és a Józsefvárosban adták át elsők között a fiatalokat segítő Kontaktpont irodát. A 19 megyében, valamint Budapesten két helyen létrejövő irodákban országszerte mintegy 60 szakember segíti a fiatalokat online és offline szolgáltatásokkal, személyes és csoportos tanácsadással.

Miként kapcsolódnak a Kontaktpont irodák létrehozásai a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium gondozásában előkészített Új Nemzedék Plusz elnevezésű projekthez? – kérdezem Dr. Mihalovics Pétert, az Új nemzedék jövőjéért program koordinációjáért felelős miniszteri biztost.

A rendszert úgy alakítottuk át, hogy az önkormányzatiság alapértékei megmaradtak

A jövő évi költségvetés tervezetében 70 milliárd forinttal magasabb főösszeg szerepel a helyi önkormányzatok fejezetében, mint 2013-ban. Ha ebből leszámítják a pedagógus-életpályamodell óvodapedagógusokra vonatkozó mintegy 30 milliárd forintos többletfinanszírozását, akkor is 38,6 milliárd forint plusz jut működésre. Szerkesztőségünk vendége: Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

2010-től jelentősen átalakult az önkormányzati rendszer. Sikerült –e ezt a folyamatot úgy véghez vinni, hogy az önkormányzatiság alapértékei megmaradjanak?

–Az önkormányzati rendszert úgy alakítottuk át, hogy az önkormányzatiság alapértékei megmaradtak. Ilyen alapérték, hogy minden egyes településnek lélekszámtól, területi nagyságtól, gazdasági erőtől függetlenül létezik önkormányzata, választott képviselőtestülete és közvetlenül választott polgármestere. Ezenkívül megmaradtak az alapjogok az önálló igazgatásra, gazdálkodásra, a rendeletalkotásra, a saját költségvetés elkészítésére, a helyi adók kivetésére és beszedésére vonatkozva. Munkánk értéke, hogy így sikerült átalakítani az önkormányzati rendszert.

Az ellenzék alaptalan vádjai sem akadályozhatják meg a beruházásokat

Balatonföldvár 475 millió forintos támogatást nyert egy új kilátót és interaktív hajózástörténeti kiállítást is magában foglaló turisztikai fejlesztésre. A 2300 lakosú település közel akkora összeget nyert a beruházásra, mint amekkora az éves költségvetése (550-560 millió forint).

Mielőtt rátérnénk a tervbe vett turisztikai fejlesztésekre, kérem, hogy értékelje a nyári szezont. Mekkora bevételt jelentett ez a balatonföldvári önkormányzat számára? – kérdezem Holovits Hubát, Balatonföldvár polgármesterét.

–Balatonföldvár azon települések közé tartozik a magyar tenger partján, ahol hitelesen lehet mérni a nyári szezonra vonatkozó növekedést. A város évente 550-560 millió forintból gazdálkodik, és 2013-ban az idegenforgalmi adóból több mint 54 millió forint érkezik be. Ez az összeg 7 millió forinttal haladja meg a tavalyi bevételt. Ha hozzávesszük azt, hogy az állam másfél forintot ad minden egyes beszedett idegenforgalmi adóforint után, akkor elmondhatjuk, hogy Balatonföldvárnak a turisztikából származó közvetlen bevételei idén meghaladják a 120 millió forintot, ami kimagasló eredmény az elmúlt időszakhoz képest.

Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke

Erdélyi sikertörténet

Hiánypótló előadásainkat több szak diákja hallgatja

Idén Külhoni Magyarságért Díjat kapott a 23 éve az erdélyi és moldvai magyar közösségek néprajzi jelentőségű tárgyi emlékeinek gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozó kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság. A díjat azok a szervezetek kapják, akik helyi közösségüket szolgálva sokat tettek az egyetemes magyarság megmaradásáért. Jakab Albert Zsolttal, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökével Kolozsvár legpatinásabb helyén, Mátyás király szülőháza előtt beszélgettünk.