A rendészeti bűnmegelőzésnek a biztonságot veszélyeztető körülményekre hatékony választ kell adni

A kormány szeptember 18-án megtárgyalta és elfogadta az új Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiát, amely kiemelten foglalkozik a települések- és közterületek biztonságával, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, az alkohol- és drogprevencióval, a média és az internet veszélyeivel. A kormány a stratégia végrehajtásával a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot (NBT) bízta meg. Dr. Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szóvivője elmondta: lényeges kérdés az eredményes kommunikáció. Ez nemcsak a bűnözési helyzet korrekt ismertetéséből áll, hanem a bűnmegelőzési programok minél szélesebb körű tudatosításából is. Persze el kell érni azt is, hogy a média minél szélesebb körben mutassa be a hatékony bűnmegelőzési technikákat. A média önmagában is sokat tehet a normakövető magatartás terjesztésében és a prevenció érdekében.

A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia milyen fontosabb beavatkozási területeket fogalmaz meg?

– A stratégia kiemelt beavatkozási területei: a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésével kapcsolatos célok, a településbiztonság fokozása érdekében megvalósítandó célok, az áldozattá válás megelőzésével és az áldozatok segítésével kapcsolatos célok a bűnismétlés megelőzéséhez szükséges célok. Emellett a stratégia valamennyi prioritásában horizontális szempontként előtérbe helyezi az idősek védelmét, segítését, bevonásukat a társadalmi bűnmegelőzési programokba. Bűnmegelőzés alatt minden olyan intézkedést és beavatkozást értünk, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése és az állampolgárok biztonságérzetének javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést gerjesztő okok hatásának mérséklésével vagy az áldozattá válás megelőzésével.

Az irodahálózat híd a Kárpát-medence kis- és középvállalkozásai között

Szeptember 2-án került sor a Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program ünnepélyes megnyitójára a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában. Szatmáry Kristóf a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára szerkesztőségünk kérdésére elmondta: a sikeresen pályázó fiatalok négy hónapon keresztül korszerű üzleti és technológiai ismeretek elsajátítására kapnak lehetőséget, emellett szakmai képzéseken vesznek részt.

Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program mennyiben illeszkedik a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. működéséhez?

–Ez a határon túli fiatal magyarokat érintő pályázat nagyon szorosan illeszkedik a Kárpát Régió Üzleti Hálózat fejlesztéséhez és szakmai programjaihoz. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat abból a kormányzati tervből jött létre 2012-ben, melynek célja a Kárpát-medencei összmagyarság gazdasági kapcsolatainak minél hathatósabb megerősítése. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen indította el a határon túl az üzletfejlesztési irodákat, s ezen kívül a szakmai munka irányítását végzi, valamint gazdaságinformációs tevékenységet folytat. Ezek az irodák a magyar gazdaságpolitika „előretolt helyőrségei”, s a magyar vállalkozások rendelkezésére áll, ha egy adott személy például üzleti partnert keres, vagy jogi tanácsadást igényel. A Hálózat működésének első évében 11 helyszínen rendelkezett képviselettel, s nemrég nyitottam meg a 12. irodát Beregszászon. Erdélyben Kolozsvárott, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön; Délvidéken Szabadkán és Újvidéken; Szlovéniában Lendván; Horvátországban Eszéken; Felvidéken Dunaszerdahelyen és Kassán, míg Kárpátalján Ungváron és Beregszászon működnek irodák, ahol nem csak a magyar és a szomszédos országok közti üzletfejlesztést próbáljuk segíteni, hanem az ottani magyarsággal is szoros kapcsolatban vagyunk. Feltérképezzük a határon túli magyarság gazdasági céljait, és megpróbáljuk bevonni őket közös programokba. A Kárpát Régió Fiatal Vállalkozói Program pedig alapvetően a szomszédos nem EU-tagországokban élő – így kárpátaljai és vajdasági –, tehetséges magyar fiatalokat támogatja.

Nemzeti Kerékpáros Chartát írt alá a Kerékpáros Kerekasztalhoz tartozó hét hazai kerékpáros civil szervezet. Ebben egyebek mellett megfogalmazták: az úthálózat kiépítéséhez, és a kerékpározás elterjedtségének növeléséhez 120 milliárdos befektetésre van szükség 2020-ig, a következő uniós támogatási ciklus végéig. Szerkesztőségünk vendére Dr. Völner Pál a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára.

A kormányzat megvalósíthatónak tartja-e a Nemzeti Kerékpáros Chartátában foglaltak teljesítését 2020-ig? Ez azért is lényegi kérdés, mert a közlekedési tárca lehetőségei viszonylag szerények lesznek majd a mostani ciklushoz képest.

–Valóban, a jelenlegi ciklus 2175 milliárd forintja után a következő hét évben mintegy 1200 milliárd forint áll majd rendelkezésre közlekedésfejlesztésre. A vasúti vagy közúti infrastruktúra bővítésében és különösen karbantartásában évtizedes lemaradást kell fokozatosan ledolgoznunk. Akár a teljes rendelkezésre álló keretet leköthetnénk a legszűkebben értelmezett közlekedésszakmai szempontokból indokolt beruházásokra. És akkor még nem számoltunk a leromlott állapotú közutak felújítását, a közösségi közlekedési szolgáltatások színvonalának emelését sürgető, jogos társadalmi igényekkel. A hazai fejlesztési tervek kiemelten kezelik a teljes közlekedés környezeti terhelésének lehető legalacsonyabb szintre szorítását. A szakminisztérium által kezelt uniós forrásokat főként a vasúti vagy közúti fejlesztésekhez kapcsolódó kiegészítő kerékpáros infrastruktúra kialakítására fordíthatjuk majd. Egyéb kerékpáros fejlesztésekre elsősorban a gazdaságfejlesztési operatív program turizmusfejlesztési keretéből, a területi operatív programokból és a határmenti együttműködésekben felhasználható összegekből juthat támogatás 2014 és 2020 között. Az elsődleges beruházási célok e körben a turisztikai kerékpáros útvonalak, szolgáltatások fejlesztése és a települési hivatásforgalmi kerékpáros létesítmények - pl. tömegközlekedési csomópontokban működő B+R (Bike and Ride - Kerékpározz és Utazz ) parkolók - építése lehetnek.