A hazai gazdálkodók számára az idei évben négy helyszínen valósult meg fajta és agrotechnikai bemutató, melyek a szójatermesztés versenyképességét és vonzóvá tételét célozták

A Nemzeti Vidékstratégiában olyan prioritások szerepelnek, mint az élelmiszer-önrendelkezés erősítése, a helyi élelmiszerpiacok védelme. Azt is egyértelműsítik, hogy Magyarország génmódosított (GM) növényektől való mentességét a jövőben is meg kell őrizni. A honatyák ez utóbbi melletti elkötelezettségüket azzal is jelezték, hogy a genetikailag módosított élőlényektől (GMO-k) mentes mezőgazdaság koncepcióját az Alkotmányban is megemlítik. Szerkesztőségünk vendége Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.

Azért volt szükséges a Nemzeti Fehérjeprogram megalkotására, mert az alaptörvény is szól a genetikailag módosított élőlényektől mentes hazai mezőgazdaságról?

–Alaptörvényünk XX. cikke (2) bekezdése szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez és e jog érvényesülését Magyarország többek között genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő. A Nemzeti Fehérjeprogram az Alaptörvényben foglalt törekvés megvalósulását kívánja segíteni.

Ha táblát helyeznek el egy idegenforgalmi nevezetességen, akkor mellőzik a magyar nyelvű feliratot

Nicolae Robu temesvári polgármester a saját facebook közösségi oldalán végez felmérést a magyarok által „szégyenszobornak” is nevezett osztrák katonai emlékmű köztéri felállítása kérdésében.

Mi ennek a szobornak a története? – kérdezem Kása Zsolttól, az Erdélyi Magyar Néppárt temesvári szervezete elnökétől.

–Ennek a katonai emlékműnek a létezéséről sokan csak most szereztek tudomást, hiszen 1936-tól a Lippai úti temetőben áll, az osztrák katonai tömegsír mellett. Ezt a szoborcsoportot még a kiegyezés előtt állították fel, 1853-ban, hogy emléket állítsanak azon osztrák katonáknak, akik védték a várat a magyarok támadásaitól. A másik cél a magyar honvédek kigúnyolása volt. Az emlékmű több részből állt: egy obeliszkből, ami ma is látható, s ezen kívül az építményen allegorikus alakok jelezték az osztrák katona fő jellemvonásait. Az emlékmű talapzatáról gúnyos alakok acsarkodtak felfelé, a magyar honvédeket jelképezve. A magyar lakosság többször megrongálta az alkotást, ezért az emlékmű gúnyos alakjait még a XIX. század végén eltávolították.

Ismét meggyalázták a Szalárd-patak völgyében álló Wass Albert-emlékkövet. A sokadik alkalommal elkövetett cselekmény egyértelműen magyarellenes hátterű, amire a román lobogó színeinek megjelenítése is világosan utal. Holtmaros református lelkészét, az emlékkő készíttetőjét és a közelben lévő Wass Albert-forrás névadóját, Bartha Józsefet kérdeztük az eset hátteréről.

A csődvédelemmel a bankok is jobban járnak, mert megkapják hátralékuk jelentős részét

Kiszélesítik a gyermekek utáni adókedvezményt, így azt a jövőben nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékból is le lehet majd vonni, segítve ezzel a kisjövedelmű, gyermekes családokat.

A KDNP javaslata szerint kiszélesítik a gyermekek után járó adókedvezményt. Legyen kedves arról beszélni, hogy mindez kiket érint? – kérdezem Harrach Pétert, a KDNP országgyűlési frakcióvezetőjét.

2014-ig befejeződnek a településközponti rekonstrukciók, és a választókerületben elvégezték az iskolák, óvodák korszerűsítését

Monor helyzete, ha nem is a leginkább prosperáló Budapest ­közeli városok kategóriájába tartozik, de stabil, sőt kifejezetten pozitív változásokat ért el és továbbiakat vetít előre. E pozitív kilátások döntően két tényezőnek, a gyorsforgalmi úthálózat várható kiépülésének (M0 és M4), illetve a növekvő forgalmú és súlyú Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kisugárzásának köszönhetőek.

Monoron a közelmúlt leglényegesebb fejlesztése a főtér rekonstrukciója volt. Ennek csupán esztétikai jelentősége van, vagy pedig azt várják, hogy több vállalkozó jelenik meg a főtéren?– kérdezem Pogácsás Tibor országgyűlési képviselőt, Monor polgármesterét.

A következő években, lassú, de szerves fejlődésből fakadó növekedéssel lehet számolni

A monetáris tanács szerint sikeres volt a jegybank nyári növekedési hitelprogramja (NHP), ezért annak folytatása mellett döntöttek. Az októberben induló második szakaszban már kétezer milliárd forintos hitelkeretet biztosítanak a bankoknak.

Mi a tapasztalatuk, hogy kik éltek az NHP által nyújtott lehetőséggel? A közepes, vagy a kisvállalkozók?– kérdezem Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.

Ahogy letelepedtek Budapest központjába a plázák, elkezdődött a kis üzletek lepusztulása

Budapesten fontos cél, hogy a közösségi élet a bevásárlóközpontokból visszatérjen a közterekre, ezért olyan komplex, funkciójában, összetettségében új ötletrendszert kerestek a „Rögtön jövök” programmal, ami nemcsak azt mutatja meg, van egy olyan üzlet, ami kiadásra vár, hanem a közösségi érdekek bevonásával lehetővé teszi azt, hogy újra megjelenjen a kirakatokban az élet. Ughy Attila, Budapest XVIII. kerületének polgármestere, a Fővárosi Önkormányzat városképvédelmi és városfejlesztési tanácsnoka szerkesztőségünknek elmondta: Míg régen a közösség döntött a közösségi terek működéséről, ma már a profitérdekelt tulajdonos az, aki mindezt szabályozza.

Nagyon nehéz volt visszaszerezni a piaci partnerek bizalmát

Magyar Termék Nagydíjat nyert a Gyulahús Kft. Gyulai kispáros kolbász terméke. Az átadó ünnepségen a kft. képviselői mellett részt vett dr. Kovács József országgyűlési képviselő, Gajda Róbert országgyűlési képviselő és dr. Görgényi Ernő polgármester is.

A Gyulahús Kft. február óta működik. Számítottak arra, hogy ilyen magas kitüntetésben részesítik terméküket? – kérdezem Daka Zsolttól, a Gyulahús Kft. ügyvezetőjétől.

–Nagyon örülünk annak, hogy a zsűri méltónak találta a termékünket, díjazta, ami az elmúlt időszak szakmai munkájának dicsérete számunkra. Reménykedtünk benne, hogy a Magyar Termék Nagydíj tovább növelheti a Gyulahús ismertségét, elismertségét.